Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-112

374 112. országos lilás niHi.>ziu<; 20 ]8v<5. iskola illetékes főhatóságát figyelmeztetőleg értesiti" tétessék: „Ezekről a ministernek jelentést tesz" a többi kihagyandó, Hegedüs László: T. képviselőház! Én értem azon aggodalmakat és érzem azon ellenvetéseknek súlyát, a melyeket a jelen törvényjavaslattal szemben ugy átalában, mint épen a tárgyalás alatt levő szakasz ellenében is fölemlítenek, különösen a vallásfelekezetek öuhatósági érdekében. Nem lehet csodálkozni, hogy a múlt időknek eseményei és emlékei a jelen időkre is rávetik árnyaikat, mert azok igen küzdelmes idők voltak és pedig a legközelebb múltban is, a melyben ugy Zsedényi Ede, mint Szatmáry Károly t. képviselőtársaim is és többen részt vettek. De ón azt tartom, hogy elvi kérdéseket ily emlékek nyomása alatt eldönteni nem tanácsos : mert az ember igen hamar megtéved az Ítéletben. Igaz, hogy változnak az idők és az idők változásával az alkotmány, a törvények és a kormány is változásnak vannak kitéve; de vau egy, t. képviselőház, a mi csak azért változik, hogy szüntelen erősebbé legyen: és ez a civilisátio hatalma. És én magamra nézve ezt látom a legfőbb hatalomnak a jövő eshetőségeivel szemben; (Helyeslés^.) és épen azért azt mondom, hogy ezen törvényjavaslatra nézve az aggodalmakban nem osztozhatom. A mi a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat ezen pontjában foglaltakat illeti, azokat én két részre osztom. Az első részét elfogadom; a másik részére azonban módositványomat be fogom adni. Én az a) alatti intézkedéseket egyenesen hazai speciális viszonyaink szempontjából fogom fel ós itt keresem és találom fel az intézkedésnek kulcsát s ép azért én első sorban mint polgár ítélek e tekintetben és csak másod sorban vagyok felekezeti ember. (Helyeslés.) ki 1868. népiskolai törvény nagy lendületet adott a népnevelés s oktatás ügyének s annak egyik kiváló jellege az, hogy midőn a kormány kezébe teszi le a népnevelés és oktatás ügyének átalános vezetését és az ellenőrzést: ugyanakkor a tanügyet nem teszi a kormány monopóliumává, hanem egy részről annak közvetlen vezetését a községi és törvényhatósági kormányzat tevékenységére bízza, más részről pedig fentartja a jogot és szabadságot továbbra is egyeseknek, társulatoknak és felekezeteknek, hogy népiskolákat állithassanak, egyedül csak azon kifogást tartván fenn, hogy ezen iskolák a törvény kellékeinek minden tekintetben megfeleljenek. Én nem látom át, t. ház, hogy mely indokból akarná magát elzárni egyik másik vallásfelekezet, midőn ezen jogát gyakorolja és ezen jogból és szabadságból folyó kötelességét a törvény értelmében és lelkiismeretem teljesiti, ugy a nyilvánosság, mint az állam őrködök szemei elől? Én ellenkezőleg ugy vagyok meggyőződve, hogy ép ezen nagyszerü iskolai és tanszabadság a szükséges corollarium. különösen hazánk nemzetiségi, társadalmi és vallásfelekezeti viszonyai közt szükséges, hogy az állam felügyeletet gyakoroljon és a népoktatási kormányzatot szervezze és én, amint előbb is kifejeztem, meg vagyok győződve és azt hiszem, hogy helyesen mondom azt, hogy az előttünk fekvő 5. §. a) pontjában benfoglalt intézkedést is különösen speciális hazai viszonyaink szülték; és ha ez intézkedésnek a házban valaki ellene lehet, azok bizonyosan csak azok, kik az önkormányzat leple alatt idegen czélokat és érdekeket akarnak takargatni, (Helyeslés) ami fájdalom, megtörtént eddig, és jövendőre is megtörténhetik. Ugyanazért én e tekintetben semmi legkisebb aggodalmat nem táplálok és elfogadom ez intézkedést, annyival is inkább: mert ez nem ütközik a legszélesebb mérvű önkormányzati jogba. Ez ugyanis t. ház, nem ad közvetlen intézkedési jogot és alkalmat a tanfelügyelő kezébe; hanem csak azt kivánja, hogy % vallásfelekezetek, az iskolai hatóságok mutassák be azon tantervet, a melyet az 18ö8. törvény értelmében maguk vannak hivatva megalkotni s mutassák be azon tankönyveket, melyeket az iskolákban használnak, s a melyeket szintén ők vannak jogositva készíttetni illetőleg kijelölni. És mert én ugy látom, hogy a tanfelügyelőnek ekként jönnek kezébe azon adatok, melyekkel az egyes iskolák belső szellemi életét megítélheti; mert ezt nem eszközölheti sem a legfontosabb statistikai adat, sem a legrészletesebb programm: ezt csak a szakemberek közvetlen szemlélete eszközölheti s ami legfőbb, az, hogy kezében vannak a tanfelügyelőnek azon tankönyvek, melyekből megítélheti azt, hogy az illető iskolák könyveiben semmi olyan nem foglaltatik és nem taníttatik, mely vagy átalában a közerkölcsiséget, vagy a magyar államiság érdekeit s létalapját veszélyezteti, vagy a vallásfelekezetek es nemzetiségek közt ellenséges érzelmeket táplál: ugyanazért t. ház én. amint kijelentem, ezt teljes megnyugvással elfogadom. De méltóztassanak megengedni, hogy kifejezzem azt, hogy rám nézve átalában ezen törvényjavaslatnak egész tárgyalása azon benyomást tette, hogy újra ós újra oly kérdések merülnek fel, a melyek felett az én nézetem szerint már részint a közvélemény, részint a tapasztalás igen tisztázólag hatott és csaknem véglegesen határozóit. Hogy az államnak nemcsak joga, de eminens és mulhatlan kötelessége, ós mindenek fölött kötelessége a mi államunknak, hogy a népoktatást kezébe vegye, azt vezesse és a felügyeletet gyakorolja: azt senki kétségbe sem vonhatja; inert kötelessége az államnak a polgárok személyes és vagyoni biztonságáról gondoskodni, első kötelessége a népnevelésről gondoskodni, mert ez a személy-