Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-112
372 112. országos Ülés márczius 20. 1876. arra, hogy a tanfelügyelő jóakaratú [figyelmeztetését meghallgassa; joga van neki ezeket figyelembe venni. En tehát nem látom, hogy micsoda sarkalatos jogait sértené ez akár a linczi békekötésnek, akár bármely hitfelekezeti autonómiának. Továbbá e §. véleményem szerint egyedül azt akarja kikerülni, hogy holmi aprólékos ügyekben, például ha a tanfelügyelő azt tapasztalja, hogy X vagy Y iskolában a szervezet nem rendes, bizonyos tankönyveket nem használnak, hogy akkor ne kelljen a római pápához, vagy a lutheránusok részéről Zsedényi t. képviselőtársamhoz folyamodni (Derültség.) és nagy kegyesen őt megkérni, hogy ezen bizonyos ügyben kórjók meg az illető hitfelekezeti hatóságot és legyen kénytelen várni néhány hónapig: mig azután a püspöknek ideje ós alkalma lesz, vagy kedve nem tiltja, hogy intézkedjék; hanem legyen alkalma a tanfelügyelőnek bizonyos csekélyebb hiányokra figyelmeztetni a hatóságot. Én t. ház, e pontnak ellenzését csak ugy magyarázhatnám, mint olyan szándékot, mely a már meghozott 1868: XXXVIII. törvényczikk végrehajtása ellenében akadályokat akar gördíteni. Méltóztassék a t. háznak figyelembe venni, hogy tekintve a közös iskolákat és felekezeti iskolákat : azok jelenleg egymáshoz ugy állanak, mint 1 a 13-hoz: tehát ha ezen községi iskolákat 13-szor meghaladó felekezeti iskolákban azt akarjuk, hogy rend hozassék be ; ha azt akarjuk, hogy az 1868-diki törvény határozatainak elég tétessék ; ha azt akarjuk végre, hogy a nemzeti jelleg nem sokára mindenütt tapasztalható legyen: akkor fogadjuk el ezen rendelkezést. Ugyanazért én ezen törvényt ugy, a mint van, elfogadom Pap Gábor: A vita eddigi folyama meggyőzött arról, mit Zsedényi t. képviselőtársam már kinyilatkoztatott, hogy az 5. §. első és 7-dik pontja közt oly benső összefüggés van, hogy azokat okvetlenül együtt kell tárgyalni. Midőn a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtam, már akkor jeleztem, hogy a részletekre nézve vannak megjegyzéseim ; vannak olyan pontjai e törvénynek, melyéket módosítani kívánok. Ezen pontok közé tartozik ugy az első, mint a 7. pont. Az államhatalom soha közvetlenül az egyes egyházközségekkel nem érintkezett, erre nem volt eset; sőt maga a király 0 Felsége a jus supremae inspectionist a dicasterium utján ugy gyakorolta, hogy a dicasteriumok sohasem az egyes egyház községekkel,. hanem az illetékes egyházi hatóságokkal tették magokat összeköttetésbe és így lett keresztülvive az, minek állami szempontokból keresztül vitetnie kellett Ha a közvetlen érintkezés joga nem ily általánosságban volna odavetve : nem volnának az ellen, az egyes felekezeteknek aggályai; ha csak abba határozódnék, hogy az iskolákat meglátogathatja, felügyel, hogy államellenes tartalmú tankönyvek ne használtassanak, a törvényhozói hatalom által kötelezettül kijelölt minden tantárgy tanittassék: nem lenne ellene senki. Örömmel üdvözlünk bárkit, ki iskoláinkat meglátogatja. Tapasztalásból tudom még gyermekkoromból. hogy a megye rendes iskola-látogatók által látogattatta az iskolákat, a jobb tanítókat díjazta, szorgalmukat ébresztette és nem volt eset, hogy ezen iskola-látogatások ellen valamely egyházi hatóság tiltakozott volna. Ha a tanfelügyelő arra szorítkozik, hogy felügyel arra, hogy államellenes tankönyvek ne használtassanak, felügyel arra, hogy a törvény kívánalmainak elég tétessék : nincs kifogásom az ellen sem. De milyen széles fogalom ez a közvetlen érintkezés és milyen sokat magában ölelhet, az a 7-dik pontból tűnik ki, hol világosan ki van mondva, hogy a statistikai adatok a tanfelügyelőnek átadandók. Azt ismét szükségesnek látom megjegyezni, hogy ha a statistikai adatok alatt azt értik, hogy a lelkészek írják ki a tankötelezettek neveit: az ellen egy protestánsnak sem lesz kifogása. De a tapasztalás azt mutatja, hogy nemcsak ilyenek követeltettek, hanem az iskolai vagyon kimutatása is. Már pedig erős meggyőződésem, hogy mig a hitközségek maguk tartják fenn iskoláikat, mig ezek íentartásához az állam semmivel nem járul : addig azon vagyonról, melyet a hitközségek iskolai czélokra fordítanak, statistikai adatokat nem kívánhat; annál kevésbbó az egyes hitközségek utján : mert az egyes hitközségeknek, mint Zsedényi képviselőtársam helyesen jegyezte meg, jelenleg iskolai vagyonuk nincs s az egyházi vagyonból dijaztatnak a tanítók. Már volt arra eset, hogy nem iskolai, hanem egyházi vagyon, akkor, mikor a községi iskola felállíttatott, telekkönyvileg a község részére íratott át. Es miután az ilyen eshetőségektől az előzmények után tartani lehet: én arra kérem a t. házat, méltóztassék a „közvetlen" szót kihagyni. Pártolom Zsedényi képviselőtársam módositványát. Várady Gábor: T. képviselőház! Nem szólaltam volna fel, ha az előttem szóló képviselő ur részéről is nem hallottam volna ezen szövegre némely aggodalmat. Ő tudniillik r ezen szót: „közvetlenül" kihagyatni kívánja. Én nem tudom t. ház, hogy ez aggodalom honnan támad: mert hiszen ezen §-ban világosan csak az van, hogy „érintkezik" és a közvetlen érintkezés pedig fenn volt kisebb nagyobb mérvben eddig is. Lehetne ezen szót egy mással felcserélni, azt mondani például: „figyelmeztetheti" és pedig azért ne hogy azt vonja ki belőle valaki, hogy ezen „érintkezés" kifejezés rendelkezést involvál, mit az én nézetem szerint bizonynyal nem involvál.
