Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-112
112. országos Ülés máreztnü 20. 187(5. 369 mennyi ügyet egy ülésben el kell intézni; ha tehát egyik ülésben a tanfelügyelő épen nem jelenhetik meg: a népiskolai ügyeket el lehet halasztani a legközelebbi ülésre. Ha pedig épen halaszthatatlan az ügy: a 12. §. értelmében történhetik intézkedés. Kérem ennélfogva a t. házat, méltóztassék elfogadni az eredeti szöveget {Helyeslés.) Zsedényi Ede: Tagadhatatlan, hogy az uj intézmények közül, melyek a parlamentalis kormányzat megalapítása óta életbe léptek, nincs egy sem, mely annyira meg nem felelt rendeltetési czéljának, mint a tanfelügyelői intézmény. Hazánk közvéleménye ellene fordult részint azért, mert a tanfelügyelők jobbadán ügyetlenül járlak el ; részint azért, inert magában álló külön hivatalt képeznek, mely hazánk közigazgatási szervezetébe be nem illeszthető és midőn a jelen törvényjavaslattal beilleszteni akarják, hatáskörüket annyira terjesztik ki, hogy ennek folytán még népszerütlennebbé fog válni az intézmény, igy kénytelen vagyok ezen 5. §. első és 7-ik pontjai ellen fölszólalni. Elnök: Én bátor voltam a c. ház elé terjeszteni azon kérdést, hogy megnyugszik-e benne, hogy pontonként vétessek tárgyalás alá ezen szakasz. A t. ház akkor ebbe megnyugvását jelentette ki, azonban a t. háznak jogában áll több pontot összefoglalva is tárgyalás alá venni: de arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy ez úttal az első bekezdésről van szó, melyben az foglaltatik, hogy az iskolai ügyekre vonatkozó határozatok a tanfelügyelők jelenlétében hozatnak. Én azt hiszem, ez egészen külön álló pont és azt gondolom, hogy ez iránt jó volna tisztába jönni. Ha az első ponthoz jövünk, sokkal ezélszerübb lesz : ha a képviselő ur nézeteit akkor méltóztatik elmondani; de most, e pillanatban a t. képviselő urnák előadása vélekedésein szerint nem volna helyén és hatását is inkább elvesztené, (Derültség) mint ha majd az 1. pontnál méltóztatnék elmondani. Zsedényi Ede: Én a jegyzőnél fölírattam magam és mert fölszólittattam, azért szóltam, Elnök: Bátor voltam megkérdezni a t. képviselő urat, hogy e bekezdéshez kivan e szólalni. Van-e valaki, ki az első bekezdéshez még szólani akar? Méltóztassanak még egyszer meghallgatni Madarász József módositványát. B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa Madarász József módositványát.) Elnök: Méltóztatik-e a t. ház az 5. §. első bekezdését Madarász Józsefnek már fölolvasott módosítása ellenében a közigazgatási bizottságszövegezése szerint elfogadni ? A kik elfogadják, azok méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) Elfogadtatott KEPV. H. NAPLÓ 1876-78. V KÖTET. Wáchter Frigyes jegyző: (oltassa az 5. %. 1. pontját.) Zsedényi Ede: Általában ezen 5-ik szakasz 1. és 7-ik pontjai ellen felszólalván, melyek szerint a tanfelügyelő a hitfelekezeti népiskolák ügyeiben közvetlen az egyes hitközségekkel erintkezhetik ós a statistikai adatokat közvetlen azoktól követelheti; mert az ilynemű eljárás a negyedik szakasz azon rendeletével homlokegyenest ellenkezik, hogy a hitfelekezeti népiskolák fölött az állam fő felügyel, a fennálló törvények értelmében gyakoroltatik. Ezen törvények szerint az állam ama felügyeletet az illető egyházi hatóságok utján gyakorolja s a mint a közoktatási minister közvetlen sohasem érintkezik az egyes hitközségekkel : ugy annak közegét, a tanfelügyelőt sem lehet ezen eljárásra felhatalmazni. Az állami népiskolák fölött való felügyeletnek miképeni gyakorlata iránt a törvényhozás hatáskörét megszorítani nem akarnám; mert hol az állami kincstár fedezi a népiskola költségeit, ott az állam teljes szabadsággal rendelkezhetik ; de a hitfelekezeti iskolákkal szemben, melyek költségeihez az állani egy garassal sem járul: az állam hasonló jogosultságát nem ismerhetem el, miszerint az illető egyházaknak, különösen hazánkban a protestáns egyháznak, ünnepélyes szerződések által biztosított autonóm kormányzatát alapjában ellenkező törvények által megrendíthesse. Ezen autonómiának egyik fő-attributuma az, hogy a korona vagy állam, a hitfelekezeti népiskolák fölött a felügyeletet az egyházi főhatóságok utján gyakorolja. Elismerem a törvényhozás hatalmát : de nem jogát, hogy az egyházi hatóságok mellőzésével ezen felügyeletet a tanfelügyelőkre bizhatja. Hiszen az 1523-ik ós 1525-ik évi törvényhozások teljhatalmuknál fogva, Luther követőinek lefejezésót és azután niegégetősót törvények által, de nem jogosan rendelték el. Hogy ha pedig a jelen törvényjavaslat szerint a protestáns egyház autonómiája ellenében a tanfelügyelők közvetlen az egyes hitközségekkel a felekezeti népiskolák ügyeiben hivatalból érintkezhetnek : ezen eljárás csak utánozása lesz a gróf Thun-féle eljárásnak, ki az egyházi hatóságok mellőzésével, az állam közegei által közvetlen az egyes hitközségekkel vagy egyes tanodákkal érintkezett, hogy tanrendszerét és pátensét keresztül vihesse. A 7-ik pontnak azon rendeletére, miszerint a tanfelügyelők a statisztikai adatokat közvetlen az egyes hitfelekezetektől követelhetik, több szónokok nagy súlyt nem fektettek ; holott e részben is ezen közvetlen érintkezés az illető egyházaknak nagy sérelmükre vált, midőn egyik vagy másik tanfelügyelő egy felekezeti iskola vagyona iránt adatokat követelvén, az együgyű hitközség által feljelentett ingatlan birtokot, hol a felekezeti iskola községi iskolává 4,1
