Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-107
107. owtígBB ülés márczias 14 18T6. 271 Simó Lajos: T. ház! A 10. §-ra nézve bátor leszek egy módositványt beterjeszteni. A 10. §. így szól: „Férjnél levő asszonyok csak férjeik beleegyezésével szegődhetnek szolgálatba. — Kivétetnek e szabály alól a férjeiktől törvényesen, akár ideiglenesen, akár végképen elválasztott asszonyok/' Igen gyakori eset, hogy számtalan férjnél lévő asszonyok állandóan több év lefolyása alatt férjeikkel nem laknak, sőt az illetőket férjeik elhagyják és az illető nőknek még gyermekeikről is gondoskodniuk kell. Ezen szakasz által az ilyen nők el vannak zárva attól, hogy saját magok és gyermekeik élelmét szolgálat utján megszerezhessék annyival is inkább ; mert könnyen megeshetik, hogy olykor férjeik beleegyezését igazolni vagy kinyerni nem is lennének képesek. Ugyanazért ezen szakasz következő szavait: „férjnél lévő asszonyok csak férjeik beleegyezésével szegődhetnek szolgálatba," oda kívánom módosítani, hogy „férjnél lévő asszonyok, ha leijeik nem ellenzik, szolgálatba léphetnek." A többi része a §-nak megtartandó volna. Fölkérem a t. házat és a t. ministerelnök urat, hogy méltóztassék ezen módositványomat elfogadni. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa Simó Lajos módosít ványai.) Csanády Sándor: I. ház! Én is egy módositványt vagyok bátor ezen §-hoz benyújtani. Nevezetesen ott, a hol a két kivétel megemlittetik, hogy minő esetekben állhatnak szolgálatba a nők, még oda kívánom tétetni a következőt: „és azon nők, a kik férjeik kegyetlenségeit nem tűrhetik, vagy a kiket férjeik eltartani nem képesek, vagy elhagynak." W ächter Frigyes jegyző: (olvassa Csanády Sándor módosítását.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! megvallom annyira menni mint itten inditványoztatott, nem tartanám lehetőnek : mert hiszen akkor oly tág tért nyitnánk a casuistikának, melynek nem volna határa; de igenis belátom igazságát annak, mi Simó képviselő ur által mondatott, hogy ezen §. ugy amint eredetileg szerkesztve van : tul megy igazán a ezélon, s néha akadályul szolgálhat. Mert csakugyan áll az. hogy sokszor egy asszony, kit férje elhagyott, azt sem tudja, hol van, engedélyt tehát tőle felmutatni, hogy szolgálatba állhat, nem képes. En tehát az eszmét, melyet szóba hozni méltóztatott, helyeslem ; sőt azon eszmének még praegnansabb kifejezést kívánnék adni, mert én nem csak azt mondanám, hogy az asszonyok, ha férjeik nem ellenzik, szolgálatba léphetnek, hanem azt: „férjnél levő asszonyok, ha férjeik ellenzik, nem léphetnek szolgálatba." Itt a suppositio az, hogy a férjek beleegyeznek mind addig : inig a positiv ellenzés be nem következett. Azt hiszem, hogy ez a czélnak. mit a t. képviselő ur elérni óhajt, még sokkal jobban megfelel. Beöthy Algernon jegyző: (olvassa Tisza Kálinán módositványát.) Elnök: Kivánja-e a ház a 10. szakaszt a bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (iVem /) A 10. §. nem tartatik meg. Ennek folytán az első sor azon szavaira nézve: „férjnél levő asszonyok csak férjeik beleegyezésével léphetnek szolgálatba", mint éhez legközelebb álló módositványt illetőleg kérdem, méltóztatik-e a t. ház a minister elnök ur által beadott módositványt elfogadni? A kik a 10. §-t e módositvány szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A 10. §. a ministerelnök ur módosításával fogadtatott el. E szerint mind a két másik módositvány mellőzve van. Beőthy Algernon jegyző : (olvassa a ti. %-t.) Hegyessy Márton : T. ház! A most felolvasott szakasz második bekezdése igy hangzik: „Hasonló eset áll azokra nézve is. t. i. azon eset, hogy a cselédi szerződós ereje minden kárpótlás nélkül megszűnik, kiket ujoncz-állitás alkalmával sors ér." Ez vagy nagyon sokat, vagy semmit sem mond. Nagyon sokat mond akkor: ha ugy veszszük, hogy mind azt, ki sorsot huz, értjük ezen kifejezés alatt; nagyon sokat mond azért ezen föltétel mellett: inert tudjuk, hogy a mostani fölavatás rendesen azzal kezdődik, ez a törvényes előzmény, hogy mindenki először sorsot huz. Vagy semmit sem mond, ha t. i. a régi gyakorlatot vesszük. Ily határozatlan kifejezést a törvénybe felvétetni nem óhajthatván, ezen bekezdést a törvény intentiójának megfelelően a. következőképen kérem módosíttatni és bátor vagyok ez irányban módositványomat benyújtani: „Hasonló eset áll azokra nézve is, kik ujoncz-állitás alkalmával besoroztatván, katonai szolgálatuk megkezdésére behivatnak. Ezen utóbbi kitételt azért is óhajtom fölvétetni : mert. mint tudjuk, rendes időkben a sorozás után a besorozottak csak őszszel hivatnak be; holott a sorozás már február, márcziusban megtörténik, tehát alkalmuk lehet szolgálati idejüket a besorozásig kitölteni. W ächter Frigyes jegyző: (Olvassa Hegyessy módositvány át.) „Hasonló eset áll azokra nézve is, kik ujonczállitás alkalmával besoroztatván . katonai szolgálatuk megkezdésére behivatnak." Tisza Kálmán ministerelnök és belügyminister: Egyszerűen csak azt kívánom kijelenteni, hogy mintán a módositvány is ugyanazon intentiót fejezi ki, mely a javaslatban foglaltatik, de tisztábban és elismerem, corroetebben : részemről a módositványt szívesen elfogadom.