Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-105
238 105. országos ülés máreziuB 9. 1876. áldozó szolga, ki a részvényesek kedvéért az üzleti költségeket fedezze? Ez lehetetlen. Vagy közigazgatási zár alá kell venni és az üzlet költségeit a részvények kamatozására biztosított százalékokból fedezni; vagy a vasút csődbejutását bevárni, melynek folytán oly árért el fog adatai, hogy a biztosítási összeg után az üzlet biztosan folytatható. A keleti vasútra nézve a képviselőház múlt évi májushó 22-én tartott ülésében Somssich Pál indítványára azt határozta 5590. szám alatt, hogy e vasút ügyében kiküldött pénzügyi- és vasúti bizottságok egyesült jelentése oly utasítással adassék ki a kormánynak, hogy ez ennek alapján a szükséges és saját hatáskörébe eső intézkedéseket azonnal megtegye és ebbeli eljárásáról szóló jelentését a jövő országgyűlés kezdetén a háznak mutassa be, ugyanakkor terjessze be egyszersmind azon netán szükségesnek vagy ezé!szerűnek mutatkozó további teendők iránti javaslatait is, melyek saját hatáskörén kivül esvén, törvényhozási intézkedést igényelnek. - Ennek nyomán a ministerium múlt évi ínnemberhó I8-án jelenté, miszerint először intézkedett, hogy azon esetre, ha a vasút ügyeinek ily bonyolult állása az ügyre befolyást gyakorolt egyének valamelyikét annyira terhelné, hogy ellene bírói eljárás lenne igénybe veendő: ez alaposan indíttathassák meg s ez irányban felhívta az államügyészt, hogy erre vonatkozólag az iratok tüzetes tanulmányozása alapján véleményt adjon. — Másodszor egy, az ügy előzményeiben jártas egyénekből álló bizottságot megbízott a kérdés végleges tisztázására szolgálható tervezetek kidolgozásával, — e bizottsághoz utasítván a társulat egyes tagjai által e részben tett több rendbeli s különböző alapokon nyugvó indítványokat is. E bizottság ki is dolgozta javaslatait, ezek alapján a kormány a társulattal most szándékozik oly megállapodásra jutni, mely ez ügy végleges megoldását eszközlendi, melynek részleteiről azonban a dolog kényes természeténél fogva, jelenleg még bővebben nem nyilatkozhatunk: kérjük a t. házat, méltóztassék e beterjesztésünket ideiglenesen tudomásul venni. Ha fáradozásaink meghiúsulnak : akkor beteijesztendjük azt a t. háznak; — ha pedig eredményre vezetnek: akkor a dolog természete szerint a végeldöntés a törvényhozástól függvén, tüzetes tárgyalás alá kerül az egész ügy. Ez volt a ministerium ideiglenes jelentése. Az ígért végleges jelentés még a ház elé nem került és miután a magyar állam anyagi és erkölcsi érdekei okvetlen követelik, hogy addig, míg a keleti vasút keletkezése és építése alatt tapasztalt botrányos eljárásnak miképeni megtorlása iránt a ministerium végleges jelentését a ház elé nem terjesztheti és ez által tüzetes tárgyalás alá nem vétetik: mindennemű az államkincstár terheltetésével a keleti vasuttársulatnak engedélyezendő segély függőben tartassák, ezen nézetnek megfelelő különvéleményemet elfogadásul ajánlom. {Helyedéi a szélső baloldalon.) Péchy Tamás közmunka és közlekedésiminister: T. ház! Az előttem szólott képviselő ur különvéleményét arra alapítja, hogy az 1875. évi XL1. törvényezikk szavai azt mondják, hogy az itten felsorolt vasutak pályáinak jövedelmezősége tekintetéből elkerülheti enné vált uj beruházásokra szükségessé lett tőkékről szól ezen törvényjavaslat. Már az átalános vitánál bátor voltam kijelenteni, hogy e szó „uj beruházás" nem azt jelenti, hogy ezentúl beruházás adatik, mert ha azt jelentené: akkor a t. képviselő urnák tökéletesen igazsága volna; mert e pályáknak így, a mint most állanak, ezentúl ennyi összeget rendelkezésükre bocsátani, bizonyára a könnyeimüsséggel határos eljárás volna és én részemről oly törvényjavaslattal, mely ezt czólozza, nem is jöttem volna ide. Maga a t. képviselő ur is igen jól tudja, hogy a mint az 1875. XL1. törvényezikknek benyújtása alkalmával az indokolásból és az ahoz csatolt iratokból határozottan és világosan látható volt, ezen uj beruházásokra fölvett összeg, nem ezentúl adandó uj beruházásra, hanem régen kiszolgáltatott beruházásra szükségeltetnek, melyeket csak azért nevezett a kormány a törvényjavaslatban újnak: mert a régi engedélyokmányon kívüli beruházások voltak és inert megkülönböztetésül valami elnevezést kellett nekik adni. Ez azonban csak egyik része annak, a mire a képviselő ur okoskodását alapítja; a másik az, hogy csak azon pályáknak adassék ez, az ő nézete szerint uj beruházás, mely pályák jövedelmezőség tekintetéből megérdemlik, mely pályák olyanok, a melyek jövedelmeznek. Bocsánatot kérek a t. képviselő úrtól, de akkor kellett volna a törvényhozásnak meggondolni, hogy valamely pálya jövedelmező lesz-e vagy nem? mikor engedélyezte : de valamely pályáról azért, mert kevesebbet jövedelmez, most az mondani, hogy azon pályának jövedelmezőség tekintetéből nem adható meg az összeg: nézetem szerint nem helyes eljárás. Vegyük fel például a dolgot concret alakban. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy az első erdélyi pályának ezen összegből nem adható semmi, mindamellett, hogy az összeg meg van ígérve a kormány beleegyezésével, nem adható azért, mert — szerinte azon pálya üzleti deficitet mutat. Amint jelenlegi nyilatkozotából látom: ettől eltért; miután nem mutat deficitet, nem is mutatott soha, mert mindig volt anynyi jövedelme,hogy saját szükségleteit födözhette, sőt még jövedelmet is adott, de kevés jövedelmet; tehát azt mondja, hogy ennek nem adható semmi, mert keveset jövedelmez.
