Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-105
232 JOa. orszúg-os ülés a mennyiben a rövid lejáratú kölcsönök drágábbak szoktak lenni, ós másodszor: mert szükséges, hogy az üzleti számlák dolgai egyszer már rendeztessenek; végre harmadszor : mert az országgyűlés kívánta és méltán kívánta, hogy saját törvényhozási rendelkezése által; nem pedig, mint azelőtt törtónt : administrativ utón intéztessenek el ezen kérdések. Ez akkor elvileg eldöntetett és igy most csak annak megbirálásáról van szó : vajon a kormány által most javaslóit mód helyes-e? Az idézett törvény alkotása idejében tehát a törvényhozás azon módot tartotta czélszerünek hogy az illető vasut-társulatok maguk bocsássák ki az illető ezimleteket s eképen megkapván a pénzt: fizessék ki tartozásaikat, részint az államnak, részint azoknak, kiktől pénzt kölcsönöztek. Ezen módot azonban a jelen kormány különösen, a magyar pénzügy szempontjából nem tartotta hely esnek. Némely vasut-társulatok ugyanis igen bajosan és csak súlyos feltételek mellett tudtak volna ezen utón pénzhez jutni és ennek mindenesetre visszahatása lett volna az állam pénzügyeire is, a mennyiben őzen papírok szintén az állani által biztosított papírok közé tartozván : szoros összeköttetésben állottak volna az állam saját papírjaival. De más részről azért sem lett volna czélszerű emez eljárás : mert oly különböző nemű és oly sokféle papírral árasztatott volna el a pénzvilág, hogy lehetetlen, hogy ennek káros visszahatása ne lett volna, az állam hitelére. E szempontból tehát és azért is, hogy a kormány közvetítése következtében az összegek egyenlő mennyiségben juttattassanak az illető vasut-társulatok rendelkezésére: a kormány azon módot választotta, a mely — a mint méltóztatik a, t. ház emlékezni — a rente-kölcsön tárgyalása alkalmával már elvileg elfogadtatott, hogy az ország ugyanazon áron, melyen a rente kölcsönt kapja, adja a nemzet az illető vasútiársulátok rendelkezésére ; annyiba számítsa nekik a pénzt, a mennyibe magának az államnak kerül : mert az állam nyerészkedni nem szándékozik ; de másfelől kárt sem szenvedhet és igy azon áron adja ki a pénzt, a mint maga kapja; visszatartván azon összegeket, a melyekkel ezen vasutak az államnak tartoznak ; a többit pedig e vasutak egyéb adósságaik törlesztésére fordítsák és csak is azon összegeket, a melyek még ki nem adattak, melyek az illető vasut-társulátoknak nem tartozásai s a melyek, mint a törvényjavaslatból kitűnik körülbelül 960,000 forintot tesznek : tartsák meg e vasutak jövendő beruházásokra, azért, hogy az eddig gyakorlott módot tudniillik, hogy administrativ utón engedjék meg a szükséghez képest a beruházási befektetést, ezentúl ne gyakorolják; hanem, hogy legyen egy niáre/jus 3. 1ÍÍ76. tartalék alap, a melyből az időnkónt szükségesnek mutatkozó beruházások költségeit fedezni lehessen. Körülbelől 500 mérföldnyi vasútnál 960,000 forintnyi tartalékalap szemben az üzlet nagyságával mindenesetre szükséges ; de ezen felől, a mint az általam benyújtott indokolásból a t. ház tudni méltóztatik, némely vasúti vállalatainknál fájdalom a sínek azonnal való megerősítése szükségessé vált, azért, mert azok minélelőbb kell arányba hozni a loeomoíivek súlyával és igy, ha meg nem erősíttetnek: előfordulna gyakran kiesuszainlási eset, mely nagy kárral és a személy biztonság veszélyeztetésével is jár és igy a sínek megerősítése továbbra nem halasztható. Kérem ennélfogva a t. házat, méltóztassék az összeget, ugy a mint a törvényjavaslatban beterjesztve van és a mint az 1875. 41. törvényezikknek megfelel: elfogadni. Csak azt jegyzem még meg, hogy az 1875. 41. törvónyezikk szerint 700,000 frt évi járadék nak megfelő tőke engedélyeztetett a törvény által. Itt azonban kevesebb van felvéve, a mennyiben itt 686.425 osztrák érték forint azon évi járadék, melynek megfelő tőke lesz kibocsátandó. Ez azért van : mert az alföld-fiumei vasút már lő.575 forintnak megfelelő tőkét a maga elsőbbségi papírjainak kibocsátása alkalmával kibocsáttatott; ezek tehát már forgalomban vannak és vissza nem vonhatók, s igy most nem is rcfundálhatók. Ezen összeget tehát ki kellett hagyni és igy annyival kevesebb szükségeltetik, mint a mennyi ennek a 13.575 forintnak megfelel. A törvényjavaslat szövegét, melyet a pénzügyi bizottság megváltoztatott ugyan, de nem lényegében, hanem inkább stylaris tekintetben : részemről is elfogadtam ; mert a beosztás czélszerübb, mint az, mely az eredeti törvényjavaslatban volt, a dolog lényege azonban megmarad. Ezeknélfogva, kérem a házat, hogy a tárgyalás alapjául a pénzügyi és a vasúti bizottságok által szerkesztett szöveget méltóztassék átalánosságban és részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Berzeviczy Egyed: T. ház ! Midőn kijelenteném, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatot az átalános tárgyalás alapjául elfogadom, azonban Zsedényi t. barátom által a második ponthoz bebeadott különvéleményhez csatlakozni fogok: most az átalános tárgyalásnál csak egy szempontot fogok kiemelni s a t. ház figyelmét erre óhajtom irányozni. Ugyanis szükségesnek tartom, hogy az 1875. XLI. törvényezikk értelmében a vasutak függő ügyei minél elébb szabályozhassanak és pedig oly módon, mint ez a szőnyegen lévő törvényjavaslat szerint terveztetik ; de más részről szükségesnek tartanám, hogy azon egyéb ügyeken kivül, melyek a magyarországi vasutaknál függőben vannak és melyek rendezése szintén