Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-100
100. országos ülés márczlus 2. 1876 175 Ne méltóztassék elfeledni azt, hogy öt esztendő óta Magyarországon olyan a nyomor, hogy sok oly ember kerül bajba, hogy ha azelőtt váltóképességgel birt is, még sem irta alá a váltót : azóta kénytelen volt ezen eszközhöz folyamodni. A nyomornak és az eladósodásnak továbbá, — ós ezt nem szabad eltitkolni — egyik oka azon könynyelmüség, mely a társadalom sok osztályaiban létezik. Erről sem a törvényhozás, sem a törvény nem tehet. Ott önmagunknak kell segítenünk. És mindezeknél fogva elfogadom a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául, mind a mellett, hogy a részleteknél nem egy módosításom lesz és különösen az irányra nézve nem titkolhatom el azon sajnálatomat már most is, hogy nagyon meglátszik a munkán, hogy németből fordíttatott. Helfy Ignácz: Csak szavaim félremagyarázása miatt kívánok szót emelni. Az ón t. barátom engem félre értett, midőn ugy értelmezte szájaimat, mintha én a nőket ki akartam volna zárni á szenvedő váltókópesség keretéből még akkor is: ha iparral, vagy kereskedelemmel foglalkoznak. Engedelmet kérek, én épen ellenkezőt mondtam En t. i. azt óhajtottam, hogy a váltó-képesség egyedid az iparra s a kereskedelemre szoríttassák; de természetesen nemi különbség nélkül Elnök: Szólásra többé senki sem lóvén feljegyezve, az általános vitát ezennel befejezettnek nyilvánítom ki. Szólásra még jogosítva van az előadó ur. Chorin Ferencz előadó: (Szólni készül. Felkiáltások: Eláll: Eláll! Az előadó leül. Elnök: Az -előadó ur nem élvén szólási jogával, kérdem a t. házat: elfogadja-e a t. ház a váltótörvényről szóló törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezése szerint átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Elfogadjuk!) Ugy vélem a t. ház a törvényjavaslatot általánosságban részletes tárgyalás alapjául az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadja. Következik most a részletes tárgyalás. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa aczimet) Elnök: Nem lévén észrevétel, a czim elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa-.) I. Kész. Váltóképesség. Elnök: Nem lóvén észrevétel, elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa az l-sö$-t.) Mandel Pál: T. ház! Az ellen nem lehet észrevételem, hogy a törvényjavaslat első §-a szenvedő váltoképessóggel ruházza fel a nőket. A nők iparkodása, szorgalma és társadalmi állása ezt joggal igényelheti. Az ellen sem lehet észrevételem, hogy az 1. §. 2-ik bekezdése a nőket, a kik fórjhezmenetelök által lettek teljeskoruakká: 24 evőkig nem ruházza föl váltóképességgel; de azon indokok, melyek a törvényhozást vezették akkor, midőn a nőket fórjhezmenetelök által nagy koruaknak mondották ki: nem elég indokok arra, hogy őket egyúttal váltoképessóggel ruházzák fel. Azonban a 2-ik bekezdés oly merev szövegben van tartva, hogy általában kizárni látszik annak lehetőségét, hogy a nő 24. éve betöltéséig átalában váltoképessóggel bírjon: holott pedig ez a törvény szándóka nem volt; sőt a harmadik bekezdés a nőket is váltoképessóggel ruházza fel, ha fenálló iparral birnak. E két kikezdós szabatosabb szövegezése tárgyában bátor vagyok a következő módositványt benyújtani. Módositvány az 1-ső szakaszhoz. Az első §. következő szövegezésben fogadtassák: Szenvedő váltoképessóggel bír mindenki, a ki terhes szerződóseket jogérvényesen köthet. Nem teljes korúak szenvedő váltóképességgel csak azon esetben birnak: ha önálló ipart űznek. (1872. VIII. 2.) Nck, az 1874. XXIII. törvényezikk 2. §-a által szabályozott teljeskoruság esetében, — a mennyiben önálló ipart nem űznek: — csak a 24. életév betöltésével nyernek szenvedő váltóképességet. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a módositványt.) Perczel Béla igazságiigyniinister: Mandel Pál t. képviselő ur által beterjesztett szövegezés az igazságügyi bizottság által szövegezett 1. §-ban lefektetett elveket nem alterálja; azonban magam is ugy látom, hogy praeeisebb a szerkezet, melyet ő beterjesztett. Ennélfogva kérem a t. házat méltóztassék az általa ajánlott szövegezést elfogadni. Chorin Ferencz előadó: Ezen szakasz czélja és feladata az volt, hogy kikerültessék mindenféle magyarázás szemben törvényeink azon hézagos intézkedéseivel, melyek a teljes koruságra vonatkoznak, szemben továbbá az 1874 23. törvényezikk azon rendeletével, mely a nőt, mihelyt férjhez megy teljes korúvá teszi. A jogügyi bizottság azon nézetben volt, hogy ezen szöveg preacise kifejezi az eszmét; de miután kétely merült felaz iránt: vajon az ipart üző és a 24. évet élnem ért nő bir-e váltoképessóggel ? szívesen hozzájárulok azon szövegezéshez, mely még praecisebben fejezi ki azt, a mit a jogügyi bizottság ki akart fejezni. Elnök: Bátor vagyok a módosító úrhoz azon kérdést intézni: vajon az 1874. 7. törvény czikk 2, §-ára való hivatkozás helyes-e? Ugy hiszem a 8. törvónyezikkre kell itt hivatkozni. (Helyeslés.) E szerint ki fog javíttatni. Irányi Dániel: Nekem a harmadik kikezdésre stylaris módositványom van. Itt az áll,
