Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-98
98. országos ülés február 24. 1876. 157 annak miként tegyenek eleget; de semmi esetre sem volna helyes épen azt állítani vissza, a mit az élet bebizonyított, hogy nem helyes. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik a 99. %-t a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni? A kik a 9.9. §-t a központi bizottság szövegezése szerint elfogadják: méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A 99. g. a központi bizottság szövegezése szerint elfogadtatott, eszerint a módositvány mellőzve van. Orbán Balázs jegyző: (Olvasna a 14, fejezet czimét.) Elnök: A ezim ellen nincs észrevétel, az elfogadta tik. Orbán Balázs jegyző: (olvassa a 100. %-t.) Hammersberg Jenő: T. ház! Én a 14. fejezet intézkedéseit, megvallom, egyoldalúnak tartom. Ugyanis ezen fejezetben gyógyfürdőkül csakis az úgynevezett ásványvíz forrással bíró fürdők vannak elismerve és egészen ignorálja az úgynevezett hidegvíz gyógyfürdőket, melyek a világhírű Priznitz óta a gyógyászatban nagy fontosságot nyertek és a melyeknek fontossága napról napra emelkedik. Számtalanan vannak, saját honfitársaink közül is százan meg ezren nyertek üdülést az ilyen hidegvíz - gyógyintézetekben és pedig épen a legsúlyosabb bajokból sokan olyanok nyerték vissza egószségöket, a kiknek gyógykezelésében minden egyéb módszer hajótörést szenvedett. Hazánkban ez idő szerint részint kevés számmal vannak ezen hidegviz-gyogyintézetek. részint a létezők olyan primitív állapotban vannak, hogy a betegek kényelméről egyátalában nincs gondoskodva. Ebből következik az, hogy már most is a legtöbb beteg, kiket az orvosok küldenek a vízgyógyintézetbe : kénytelenek külföldön hasonló gyógyintézeteket felkeresni. Azt hiszem, fölösleges fejtegetnem azon nemzetgazdászati kárt, mely ebből hazánkra nézve származik ós a mely nemzetgazdászati veszteség fokozódnék az által, hogy ha ezen törvényjavaslat a hidegviz-gyógyintézeteket gyógyfürdőkül el nem ismerné s ha ezekre azon kedvezmények, melyek a gyógyforrásokra megadatnak, kiterjesztve nem volnának. E részben sokkal szabadelvűbbnek tartom a magyar orvosok és természetvizsgálók által kidolgozott törvényjavaslatot, mely a 119. szakaszban a gyógyforrások sorába a hidegvíz-gyógyforrásokat is felveszi. Ezen szempontból arra kérem a t. házat: méltóztassék a törvényjavaslat 100-ik szakaszában a gyógyforrások sorába egyszersmind a hidegvíz - gyógyforrásokat is fölvenni s azokra egyrészről azon kedvezményeket, melyeket a törvény biztosit, kiterjeszteni; másrészről azonban épen közegészségügyi szempontból egyúttal azon egószségrendőri intézkedéseket, melyek a törvényben általában a gyógyforrásokra nézve meg vannak szabva: az ily fürdőkre is kiterjeszteni. A 100-ik szakasz helyett következő szöveget ajánlom : „Gyógyforrásoknaktekintetnek: a) ásványforrások, melyeknek egyes ásványforrásaira nézve előzetesen teljesített pontos megelemzés alapján szakértői vélemény által kimutattatok, hogy ásványvizök fontosabb kórok ellen hatályosan használható, b) Vízforrások, melyek kellő mennyiségű tiszta üde forrásvízzel bírnak. Minden gyógyforrásnak egészségi és kényelmi igényeknek megfelelő lakházzal és fürdő-személyzettel s a fürdő-idény alatt állandó fürdő-orvossal és gyógyszertárral kell ellátva lennie. Szükséges továbbá, hogy a gyógyforrások a légköri kártékony befolyásoktól, mindennemű tisztátalanságtól megvédve legyenek. Végül, hogy gondoskodva legyen a betegeknek egészséges eledellel ellátásáról, valamint nyugalmuk és kónyelmök megóvásáról.'' Ajánlom módositványomat a t. ház figyelmébe. Knöpfler Vilmos: T. ház! Nagyobb tisztelője a viznek alig lehet a házban, mint én vagyok, (Derültség.) orvosgyakorlati és fürdési szempontokból. De az ásvány-gyógy-forrás és a tiszta vizgjógy-intézet közt nagy különbség van. Ha az állam törvény utján akarna intézkedni a vizgyógy-intézetek kezeléséről: akkor a Duna, Tisza és minden patak vizét egy-egy szakaszba kellene foglalni : mert a tiszta vizet már annyira használatba vette az egész művelt világ, hogy már nem többé a szerint mérik a culturát, hogy mennyi szappant, hanem hogy mennyi vizet fogyaszt egy nemzet. Én tehát törvényhozásilag külön csak is azon gyógy-intózeteket kívánnám szabályozni, melyek ásvány-forrásokkal vannak ellátva; mert ott károkat is lehet tenni az egészségre nézve és a közigazgatási bizottság által elfogadott eziránt! szakasz ennek tökéletesen megfelel. Mindaz, a mi azon §-ba bevéve nincs: az csak rendeleti utón és közrendészeti utón fog szabályoztatni; de nem törvónyszabványok által, inert akkor oly szólesre kellene kiterjeszteni ezen egész szakaszt, hogy mindenféle víz-intézeteket, mindenféle nyári fürdőhelyeket be kellene venni e szabályba; ez pedig a rendőri jogoknak, nem pedig törvényszabványnak képezheti tárgyát. Ezeknél fogva ezen szakaszt a közigazgatási bizottság szövegezése szerint ajánlom a t. háznak elfogadás végett. Tisza Kálmán tninisterelnök és belügyminister: T. ház! Én részemről ugyan a §. jelen fogalmazványa szerint sem látom leheíetleuné téve a tisztán hidegvíz-gyógyintézetek felállítását; de
