Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-96

110 »». országos Illés február 22. 1876. intézkedést, oly esetekben, midőn a megye van hivatva a kerületek és vidékeknél az adó-halasztást sürgetni, a hol teszem elemi csapások, vagy inség folytán az adó-exekutió által örökre megrontatná­nak a lakósok. Kérdem, ha ezen szakasz törvénybe iktattatik és a felmerült károkért vagyonukkal lesznek fele­lőssé téve: fognak-e akadni olyanok, kik akkor is fel mernek szólalni és felírást indítványozni, ha a vidék annyira van sújtva, hogy kérnie kell az adó-halasztást. Én ennélfogva ezen §-t veszélyesnek tartom: mert kívánom, hogy a minister kellő tu­domást szerezhessen, s a polgárok felszólalhassa­nak. Van egy praeoedens is, melyre mint példára e tekintetben felhívom a t. ház figyelmét. Az insóg-költsön megszavaztatván: felelősek voltak a megyék. Ezen rendelet Hevesben felolvastatott s az egész bizottságban három vagy négy volt, ki el merte vállalni a felelősséget. Ennek következ­tében a minister megtagadta a kölcsönt. Ilyen hátrányokkal jár az, hogy ha az ember vélemé­nyeiért felelőssé tétetik. Mi kár származhatik abból, hogy egy felirat általa minister kéretik, kiderítésére, hogy itt kár nem származhatik; hanem ráfog­hatnak kárt, ami visszatartja attól, hogy ember­baráti kötelességét teljesítse. Ennélfogva ezen szakaszt, mely semmi hasznot nem hoz az állam­nak , máskülönben pedig káros következményű lehet: kihagyatni kérem. Széll Kálmán pénzügyniinister: T. ház! Ha ezen szakasz benne nem volna a törvényja­vaslatban : akkor is olyannak tartanám, a mi ma­gából a dolog természetéből és az eddigi törvé­nyekből is folyik, melyek kijelentik , hogy a törvényhatóságoknak a minisieri rendeletek ellen joguk van felírni; de ha ujoncz-állitásról vagy törvényesen megszavazott és megállapitott adók behajtásáról van szó: azok ellen a megyének fel­írni csak a végrehajtás után van joga. Ez benne van az 1870. 42. töi'vényczikkben, *' tehát a dologból magából folyik. De egészen ter­mészetes is, hogy ha a törvényhatóságoknak meg­adatnék azon jogkör, hogy a törvényhozás által megállapított adók behajtására nézve kiadott mi­nisteri rendeleteket ne teljesítsék; akkor egyátalá­ban a törvényhatóságoknak adó-ügyekben a leg­kisebb, a legparányibb jogkört adni absolute nem lehetne ; mert felelősséget ily intézkedés mellett a magam részéről nem képzelhetek. Felvettem e §-t a törvényjavaslatba azért, mert a 68-iki tör­vény, mely ezen törvényjavaslat által megszün­tetni czéloztatik, ily rendelkezést szintén tartalmaz, s miután azon törvényczikk egészen meg fog szüntettetni, miután abban ezen rendelkezés sza­batosan körül van irva: nem tartottam fölösleges­nek, azt ezen törvényjavaslatba ismét felvenni. Ezt annál inkább szükségesnek tartottam, mert ezen törvényjavaslat az önkormányzati elemeknek tágabb befolyást engedvén, adó-ügyekben a köz­igazgatási bizottságot fórumként rendszeresítvén ós állítván föl, oly fórumként, mely az adó-ügyek kezelését a megye területén ellenőrzi, ha valami­kor a ministeri rendeletet a közigazgatási bizott­sági vagy törvényhatósági ülésen nem teljesitik: vállalják magukra a felelősséget ós tartozzanak felelősséggel azon kárért, melyet annak félretótele által a kincstárnak okoznak. Ha igazuk van, ha oly dologban történik a határozat, hogy hasznot ós nem kárt okoz: nem történik meg, hogy a felelősség elvállalása által injuria történjék rajtuk. Azt hiszem, hogy ez ren­dezett államban máskép nem lehet; ez a dolog természetéből foly, ha nem volna is megírva a törvényben ; de mert az eddigi törvények is tartal­mazzák ós mivel én a lelkiismeretes, szabad el­határozásra magam is nagy súlyt fektetek : kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezen sza­kaszt elfogadni ugy, a mint van. A mi a Lovász képviselő ur által ajánlott módosítást illeti, azon stylaris módosítás ellen a magam részéről természetesen nincs semmi kifo­gásom, mert akár megrövidítés, akár megcsonkí­tás van ott, az mindegy, de ezen módositáson kívül kérem a t, házat, méltóztassék a szakasz szövegét változatlanul elfogadni. Csanády Sándor: T. ház! Ha a fölolvasott §. szövegezése ugy hangzanék, hogyha a pénz­ügyminister e törvényesen megállapitott adók vég­rehajtását illetőleg a törvények korlátai között ren­delkezik: akkor jöjjenek ily megrovás alá azok. a kik a felterjesztést indítványozzák: magam is ellene nyilatkoznám az ily inditványnak; de mi­dőn átalánosságban csak az van kimondva a tör­vényjavaslatban, hogyha a pénzügyrninister által kibocsátott rendeletek ellen felszólal; megvallom, e szövegezés oly pénzügyministernek, ki hajlan­dósággal bír néha túlterjeszkedni a törvényeken is, erre igen tág tért nyit ós épen ezen szem­pontból kiindulva pártolom Almássy t. képviselő­társam indítványát, Széll Kálmán pénziigyminisíer: Meg­vallom, nem értem azon distinctiót, melyet Csa­nády képviselő ur felállít. Azt mondja t. i. hogy elfogadná a §-t, ha állana, hogy azon rendelet, melynek végrehajtásáról szó van és melyet a mi­nister kibocsát: a törvény korlátai közt bocsátta­tott ki. Ezt a megkülönböztetést ón nem értein. A ministernek a törvény korlátai közt kell eljárni minden körülmények közt. De annak, vajon a szerint, vagy nem a szerint járt-e el? nem a törvényhatóság a birája: annak más a bírája, an­nak bírája a parlament. Az, hogy törvényesen meg­legyen állapítva az adó, melynek tárgyában a ren­delet kibocsáttatott: az meg van mondva a szöveg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom