Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-96
110 »». országos Illés február 22. 1876. intézkedést, oly esetekben, midőn a megye van hivatva a kerületek és vidékeknél az adó-halasztást sürgetni, a hol teszem elemi csapások, vagy inség folytán az adó-exekutió által örökre megrontatnának a lakósok. Kérdem, ha ezen szakasz törvénybe iktattatik és a felmerült károkért vagyonukkal lesznek felelőssé téve: fognak-e akadni olyanok, kik akkor is fel mernek szólalni és felírást indítványozni, ha a vidék annyira van sújtva, hogy kérnie kell az adó-halasztást. Én ennélfogva ezen §-t veszélyesnek tartom: mert kívánom, hogy a minister kellő tudomást szerezhessen, s a polgárok felszólalhassanak. Van egy praeoedens is, melyre mint példára e tekintetben felhívom a t. ház figyelmét. Az insóg-költsön megszavaztatván: felelősek voltak a megyék. Ezen rendelet Hevesben felolvastatott s az egész bizottságban három vagy négy volt, ki el merte vállalni a felelősséget. Ennek következtében a minister megtagadta a kölcsönt. Ilyen hátrányokkal jár az, hogy ha az ember véleményeiért felelőssé tétetik. Mi kár származhatik abból, hogy egy felirat általa minister kéretik, kiderítésére, hogy itt kár nem származhatik; hanem ráfoghatnak kárt, ami visszatartja attól, hogy emberbaráti kötelességét teljesítse. Ennélfogva ezen szakaszt, mely semmi hasznot nem hoz az államnak , máskülönben pedig káros következményű lehet: kihagyatni kérem. Széll Kálmán pénzügyniinister: T. ház! Ha ezen szakasz benne nem volna a törvényjavaslatban : akkor is olyannak tartanám, a mi magából a dolog természetéből és az eddigi törvényekből is folyik, melyek kijelentik , hogy a törvényhatóságoknak a minisieri rendeletek ellen joguk van felírni; de ha ujoncz-állitásról vagy törvényesen megszavazott és megállapitott adók behajtásáról van szó: azok ellen a megyének felírni csak a végrehajtás után van joga. Ez benne van az 1870. 42. töi'vényczikkben, *' tehát a dologból magából folyik. De egészen természetes is, hogy ha a törvényhatóságoknak megadatnék azon jogkör, hogy a törvényhozás által megállapított adók behajtására nézve kiadott ministeri rendeleteket ne teljesítsék; akkor egyátalában a törvényhatóságoknak adó-ügyekben a legkisebb, a legparányibb jogkört adni absolute nem lehetne ; mert felelősséget ily intézkedés mellett a magam részéről nem képzelhetek. Felvettem e §-t a törvényjavaslatba azért, mert a 68-iki törvény, mely ezen törvényjavaslat által megszüntetni czéloztatik, ily rendelkezést szintén tartalmaz, s miután azon törvényczikk egészen meg fog szüntettetni, miután abban ezen rendelkezés szabatosan körül van irva: nem tartottam fölöslegesnek, azt ezen törvényjavaslatba ismét felvenni. Ezt annál inkább szükségesnek tartottam, mert ezen törvényjavaslat az önkormányzati elemeknek tágabb befolyást engedvén, adó-ügyekben a közigazgatási bizottságot fórumként rendszeresítvén ós állítván föl, oly fórumként, mely az adó-ügyek kezelését a megye területén ellenőrzi, ha valamikor a ministeri rendeletet a közigazgatási bizottsági vagy törvényhatósági ülésen nem teljesitik: vállalják magukra a felelősséget ós tartozzanak felelősséggel azon kárért, melyet annak félretótele által a kincstárnak okoznak. Ha igazuk van, ha oly dologban történik a határozat, hogy hasznot ós nem kárt okoz: nem történik meg, hogy a felelősség elvállalása által injuria történjék rajtuk. Azt hiszem, hogy ez rendezett államban máskép nem lehet; ez a dolog természetéből foly, ha nem volna is megírva a törvényben ; de mert az eddigi törvények is tartalmazzák ós mivel én a lelkiismeretes, szabad elhatározásra magam is nagy súlyt fektetek : kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezen szakaszt elfogadni ugy, a mint van. A mi a Lovász képviselő ur által ajánlott módosítást illeti, azon stylaris módosítás ellen a magam részéről természetesen nincs semmi kifogásom, mert akár megrövidítés, akár megcsonkítás van ott, az mindegy, de ezen módositáson kívül kérem a t, házat, méltóztassék a szakasz szövegét változatlanul elfogadni. Csanády Sándor: T. ház! Ha a fölolvasott §. szövegezése ugy hangzanék, hogyha a pénzügyminister e törvényesen megállapitott adók végrehajtását illetőleg a törvények korlátai között rendelkezik: akkor jöjjenek ily megrovás alá azok. a kik a felterjesztést indítványozzák: magam is ellene nyilatkoznám az ily inditványnak; de midőn átalánosságban csak az van kimondva a törvényjavaslatban, hogyha a pénzügyrninister által kibocsátott rendeletek ellen felszólal; megvallom, e szövegezés oly pénzügyministernek, ki hajlandósággal bír néha túlterjeszkedni a törvényeken is, erre igen tág tért nyit ós épen ezen szempontból kiindulva pártolom Almássy t. képviselőtársam indítványát, Széll Kálmán pénziigyminisíer: Megvallom, nem értem azon distinctiót, melyet Csanády képviselő ur felállít. Azt mondja t. i. hogy elfogadná a §-t, ha állana, hogy azon rendelet, melynek végrehajtásáról szó van és melyet a minister kibocsát: a törvény korlátai közt bocsáttatott ki. Ezt a megkülönböztetést ón nem értein. A ministernek a törvény korlátai közt kell eljárni minden körülmények közt. De annak, vajon a szerint, vagy nem a szerint járt-e el? nem a törvényhatóság a birája: annak más a bírája, annak bírája a parlament. Az, hogy törvényesen meglegyen állapítva az adó, melynek tárgyában a rendelet kibocsáttatott: az meg van mondva a szöveg-