Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-95
95. országos ülés felírnál' 21. 1876. 101 megszüntetni. Bátor vagyok erre vonatkozó módositvány ómat benyújtani. Gulner Gyula jegyző: (olvassa) Módositvány az 55-ik §-hoz. A harmadik bekezdés d) pontja helyett, igtattassék be a következő szöveg: ,,d) Azon feltételt, hogy az egyes zálogtárgyak becsáron alól is el fognak adatni, ha a becsárnak legalább 3 | 4 igértetik: továbbá a 4. pont d) bekezdése 4. sorának e szótól kezdve „kivévén" a bekezdés többi része törültetvén, helyébe ez tétessék: „lia a becsárnak legalább három negyed része igértetik." Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! Mocsáry Lajos igen t. képviselő ur felszólalása két részre terjed. Először is szives volt ismételni azon kérdést, melyet az előtte szólott képviselő ur tett, melyre nem válaszoltam Köszönöm figyelmeztetését; csakugyan nem vettem észre, hogy hozzám intézte a kérdést. A mi azon kérdést illeti, hogyha azon községben történik a pénz átvétele, a hol az árverés történt és átküldetik a pénz a másik községhez és elvesz : melyik község vagy elöljáróság felelős? Azt hiszem, hogy a dolog természete szerint ugy magyarázandó, hogy az tartozik felelősséggel, kinek kezelése alatt a rendetlenség történt, ezt a vizsgálat ki fogja deríteni. Első sorban felelős az, a ki a pénzt átvette, ha ez reeepissével igazolja, hogy a pénzt elküldötte: akkor felelős azon község, mely a pénzt átvette, vagy a melyről joggal feltehető, hogy a pénz az ő kezéhez jutott. Én ezt igy értem. A mi a másik megjegyzést, a 8 napi köröztetésnek 15 napra kiterjesztését illeti : erre nézve említettem már, hogy valami érdemleges elvi változtatást a dologban nem látok, hanem igazán, a mint a képviselő ur magát helyesen méltóztatott kifejezni : opportunitási szempontból nem tartom helyesnek, hogy 15 napra terjesztessék ki : mert ezáltal végtelen hosszadalmassá válnék az eljárás. Ily apróságoknál 8 nap elég a köröztetésre, ez nem megy oly lassan, hamar megtudják az emberek; mert kis körben kell köröztetni, nem az egész megyében. Egyébiránt nehézségein ellene nincs. A mi a 4. pont b) bekezdését illeti, hogy t, i. a mint a képviselő ur óhajtaná, az 50 frtos megkülönböztetés ne vétessék figyelembe, én azt hiszem, hogy miután a törvény felveszi ezen rendelkezést, hogy az első árverésnél nem szabad a tárgyat 3 negyedrész értékén alól elárverezni — mert nem %-ról, hanem 8 | 4-ről van szó a 'javaslatban : már maga ez oly méltányossági szempont, hogy ennek érvényesítése: azt hiszem, tökéletesen kimeríti a méltányosság azon mértékét, melylyel itt élni lehet. Ezen tulmenni igen bajos; mert minden apró-cseprőt 5—10 frt értékű tárgyra két árverés hirdetését nem lehet követelni a kincstártól: akkor, mikor a pprtartás, ha jól tudom, a tárgy értékének meg nem adása esetében ingónál nem ismer iteratiót. A adóvégrehajtások minden államban privilegiált eljárással szoktak történni. Itt még azt sem vészük igénybe, a mit a peres eljárás minden hitelezőnek megad. S ha, mert néha megtámadja az adóképességet, mi megengedjük azt, hogy ne szabadjon eladni, ha háromnegyed értéken alól igértetik: még azon tul menni ós minden öt-tíz forintos tárgyra második licitatiót kitűzni, — ez nem lenne az adózók érdekében sem : mert ujabb költségek okoztatnának nekik az által, hogy meg kellene téríteniök az uj árverés költségét, és elvégre mégis becsáron alól kellene eladni. Az 50 f.iton felüli tárgyaknál ezen költségek mái* egészen más arányban állanak. A mi a második pontot illeti, a hol szintén az 50 frtos tárgyakra nézve meg van szabva, hogy ezeket körözni kell az egész járásban: azt hiszem, hogy ez is megfelel a méltányosság tekinteteinek ; mert ha semmiféle határvonalat nem tüzünk ki és azt mondjuk, hogy minden 5 frtos tárgy licitatióját az egész járásban kell körözni, azért az 5, 10, I-T, frtos apró tárgyakért nem fognak messziről eljönni, hanem maradnak a községben ; inert azért csakugyan nem érdemes a licitatióra elmenni. A rendelkezés, ugy hiszem, eléggé méltányos és elvégre bizonyos határvonalnak mégis kell lenni, mivel oly kicsiny értékű dolgoknál nem szükséges olyan dispositió , a melyet az 50 frtos tárgyakra nézve a törvényjavaslat felvesz. Mindezeknél fogva a t. képviselő ur módositványát, a mennyiben az illetőknek sincs érdekében a rendelkezés és csak hosszítja az eljárást: méltóztassanak mellőzni. {Hdlyeslés a középen) Elnök: Az 55. g. több pontja ellen adatott be módositvány. Egyenkint fogom szavazásra kitűzni azon pontokat, a melyekre nézve módositvány adatott be. Az 55. §. első pontja ellen Vidovics képviselő ur adott be módositványt, mely fel fog olvastatni. Gulner Gyula jegyző: (Újra felolvassa a módositványt.) Elnök: A kik az 55. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint Vidovics képviselő ur módositványának mellőzésével elfogadják: méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott és e szerint Vidovics képviselő ur módositványa mellőzve van. A második pont ellen szintén Vidovics képviselő ur adott be módositványt s azonkívül Hosztinszky képviselő ur is. Gulner Gyula jegyző: (olvassa Vidovics Ferencz és Hosztinszky János módosít ványait)
