Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-72

[72. országos ülés január 18, 1876. 83 A közigazgatási bizottság kebelében, a közigazgatás terén nem fordul elő oly hivatalos eljárás, oly teendő, mely nem függne egyenesen és közvetlenül a központi kormány, vagy a bizottságba exponált közegeinek elhatározásától. És a törvényhatósági tisztviselők is épen ugy függnek fegyelmi hatalmától, mint az államközegek. Hol van tehát ezen intézményben a decentralisatió ? Vagy talán saját expositurájában keres deeentralisatiót ? s Magyarországban propogandát ezen uj fogalomnak? Hol van itt kilátásba helyezve a központi kormánynak a sok teendőktől megkímélése, — hol van ebben a takarékosság szempontja ? — Méltóztassék t. képviselőház komolyabb megfontolás alá venni a törvényjavaslat szerint, a ministeriumoknak fenntartott másodfokú ügyek roppant halmazát, a törvényjavaslat 27. 37. 39. 40. 51. 63. 64. 76. 84. §§-aiban jelelt instructionalis teendőket: s meg fog győződni, hogy a központi kormány teendői ezen közigazgatási bizottságok felállításával nem fogyni, hanem tetemesen növekedni fognak, s a közigazgatás a központban és künn az ugy nevezett törvényhatóságokban is drágább lesz, mint eddig volt. Igen, t. képviselőház ! mély meggyőződéssel állítom, mert pártok felé emelkedve rideg tárgyilagossággal tanulmányoztam a törvényjavaslatot, — hogy e törvényjavaslat által egyszerűbb sem lesz közigazgatásunk; mert a sok intéző, határozó, végrehajtó, fegyelmező hatósági fokozatok között, a kilátásba helyezett számtalan szabályrendeletek özöne mellett a kezelés, az eljárás complicáltatik, s az adózó közönségnek közigazgatási bajaiban oly sybillávah oly sokfejű hydrával lesz dolga, hogy nem fogja feltalálni hibáját, hogy az eljárás sok idejét, sok költségét fogja elnyelni ; de gyors, olcsó ós jó elintézést nyerni bizonyára nem fog. Szóval azt hiszem, hogy a törvényjavaslat alkotója önmaga fog legelőször visszariadni ezen alkotása eredményétől. Mindezeknél fogva t. képviselőház, ón a kormánynak a közigazgatási bizottságok tárgyában benyújtott törvényjavaslatát még átalános tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ürményi Miksa: Mélyen t. képviselőház ! Azon álláspont, melyet mi ezen törvényjavaslattal szemben elfoglalunk, ugy mint azon nézetek, azon tervezetek, melyeket mi annak helyén látni óhajtanánk, oly bőven és oly szabatosan kifejtettek már barátaim által, kik körülöttem ülnek, s különösen Sennyey báró által a vita elején, hogy ma, midőn az már vége felé siet: nekem alig lehet egyéb feladatom, mint azon félreértések közül, melyekkel nézeteink találkoznak, és azon érvek közül, melyek azok ellen felhozattak, némelyekkel foglalkozni. (Halljuk) A t. kormány legtöbb szónokánál én különösen egy nagyobb félreértéssel találkoztam. Ők magok, vagy legalább sokan közülök a tisztviselők választását az autonómia fogalmától, mint valami elválaszthatatlant állítják oda, és ugyanezen nézetet tulajdonítván nekünk is: azt hiszik, hogy mi ezen törvényjavaslatot úgyszólván csakis azért utasítjuk vissza, mert a tisztviselők kinevezése nem talál benne helyet. Ez nem ugy van t. ház. Mi ugyan ma is azt valljuk, hogy az administratió érdeke tetemesen nyerne a tisztviselők kinevezése által ; de nem ezen okból csak és talán csak mellékesen ezen okból nem fogadjuk el ezen törvényjavaslatot a részletes vita alapjául. Mi ezt nem fogadjuk el azért: mert azt hisszük, hogy az sem a végrehajtás, sem az ellenőrzés, sem az autonómia, sem az államérdek igényeinek nem alkalmatos közege. Azon érvek közül, a melyek ellenünk felhozattak, t. ház ! én nem szándékozom mindenikkel foglalkozni. Nem fogok például visszaélni a háznak kegyes türelmével annyira, hogy még olyanokra is igyekezzem viszonválaszt adni, a mik válaszul voltak mondva általunk nem mondottakra, és így kénytelen vagyok ez alkalommal engedelmet kérni Pulszky Ágost t. képviselő úrtól, hogy beszédének nagyobb részére ezen elmélet folytán nem fogok reflectálni. (Helyeslés a szélső jobboldalon. Derültség.) Nem szándékozom azokra sem felelni, a mik kapcsolatban e vitával a mi egyéb politikánkra, a mi nézeteinkre egyéb tárgyakban mondattak : mert hiszem, hogy elég fontos az előttünk fekvő tárgy, elég eszme csoportosul a körül és én legalább nem akarnám neheziteni ezen eléggé fontos és eléggé terjedelmes eszméknek tisztázását ide nem tartozó más dolgoknak a vitába való beleékelése által. Főleg csak azon elméletekkel kívánnék foglalkozni, melyek ezen törvényjavaslatnak becse és — mint igen természetesen a vita kapcsolatában felhozatott, — a tisztviselők kinevezésének vagy választásának eszméje mellett felhozattak. Vécsey Tamás igen t. képviselőtársunk szive egész melegével pártolja ezen törvényjavaslatot. Ez egy igen érdekes subjeetiv tény lehet; de ez még magához a törvényjavaslat megbirálásához valóban csekély segédeszközt nyújt. Egy másik igen t. képviselő ur benne modus videndit talál. Megint egy másik: egy középutat. Középút az szerintünk is, keresvén a kiegyeztetését az államérdekek és az autonómia követelményeinek : az államérdekek foganatosítását halványítja, az autonómia igényeinek egy részét 11*