Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-71

74 71. országos Kié* jannár 17. 1876. hogy szívesen lemondunk róluk. Közigazgatásunk teljes, és okszerű reformja alig járna nagyobb nehézségekkel, mint ezen experimentum, melynek coneeptiója különben ugyan csak elég merész. Mivel közigazgatásunk teljes okszerű' reformját és európaivá tételét, és pedig a valódi önkormányzat csonkítása nélkül legfontosabb életkérdésének tartom: a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslatot a részletes vita alapjául el nem fogadhatom. Csanády Sándor: Mialatt á tárgyalás alatt lévő közigazgatási bizottsági törvényjavaslatra nézve elmondanám nézeteimet, nem tagadom, hogy Tisza Kálmán belügyministernek azon önzésből és elbizakodásból keletkezett makacssága fölött, hogy a törvényjavaslatnak törvényerőre való emelését ki akarja erőszakolni, kárhoztató Ítéletemet ki ne mondjam. Igenis t. ház ! törvényerőre emeltetését akarja kierőszakolni, daczára annak, hogy e törvényjavaslat fölött az országos közvélemény már pálczát tört, azt elkárhoztatta; daczára annak, hogy e hazában létező azon megyék, kerületek és városok, melyek a minister ur nyomdokait vakon nem követik, melyek nem hajlanak meg a parancs-szó előtt, nem bálványimádók s köztörvényhaíóságok polgárai, kiknek kebeléből a hazafiság, alkotmányossághoz, önkormányzathoz való hü ragaszkodás ki nem kelt: kérvényeikkel járultak e képviselőházhoz e törvényjavaslatnak visszautasítása végett. A belügyminister nr a törvényhatósági kérvények mellőzésével, mintha azok figyelmet sem érdemlő rongydarabok volnának, megakarja szavaztatni e törvényjavaslatot; figyelembe nem vévén még azt a körülményt sem, hogy az úgynevezett szabadelvű párt, következőleg saját pártjának tagjai közül többen is elitélték e törvényjavaslatot, annak elfogadása ellen magán körökben nyilatkoztak. Ezen képviselő urak kénytelenek lesznek elsajátítani Nagy György képviselő urnák a legközelebbi költségvetés alkalmával felállított azon téves tanát, hogy azon képviselők, kik bizalommal viseltettek a kormány irányában: kötelesek a kormány által előterjesztett törvényjavaslatokat megszavazni: ha azok adófelemelést tárgyaznak is, mondom azon képviselők azon helyzetbe jönnek, miszerint saját meggyőződésök ellen lesznek.kénytelenek szavazni. Még kellemetlenebb helyzetbe jönnek, t. képviselőház, azon képviselők, a kik azon kerületek, vagy városoknak küldöttei, melyek az országgyűléshez felküldött kérvényeik által a törvényjavaslat elvetése iránt folyamodtak. Ezek ha a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat elfogadása mellett nyilatkoznak, vagy a szavazás elől a folyosóra kimenekülnek: azon helyzetbe jönnek, hogy választóik érdekei, kívánságai ellen fognak eljárni, és lehetetlen t. ház, hogy a választókkal ellentétbe tévén magát a képviselő, azon bizalom, mely egybefüzi a választókkal a választottakat, meg ne lazuljon. Lehetetlen, hogy e meglazult bizalomnak következménye ne legyen a bizalmatlansági szavazat, a mely esetben a képviselőnek meggyőződésem szerint lovagias kötelessége lesz leköszönni képviselői állásáról. Körülbelül ily helyzetbe jutott a belügyminister ur is, miután Debreczen város választói e napokban a házhoz beadott kérvényök által kívánták, hogy e törvényjavaslat utasittassók vissza, ne* fogadtassék el. Valóban t. ház óhajtandó lenne, hogy a választók éber figyelemmel kisérnék küldötteik képviselői működését; mert hisz nem azért ajándékoztak meg bennünket bizalmukkal választóink és nem azért gyűltünk e helyre, hogy választóink érdekeinek háttérbe szorításával sokszor saját meggyőződésünk ellen mindent a kormány és a ministerek érdekében tegyünk azért, hogy őket a bársony-székeken megtarthassuk; hanetu igenis küldöttek bennünket azon oknál fogva, hogy tőlünk kitelhetőképen a nemzet szellemi és anyagi jólétéről gondoskodjunk. Nem szabad nekünk t. ház! szem elől tévesztenünk, hogy nem a nemzet van a képviselőkért, hanem a képviselők vannak a nemzetért, a népért. A mi már magát a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot illeti, ón t. ház e törvényjavaslatot egy zagyvalék, nemzetellenes műnek tartom, (Derültsége) hasonlítva azon kancsal mészároshoz, a ki máshová üt, mint a hova néz. Ugyanis meggyőződésem szerint e törvényjavaslat feladata, mistificálni tévútra vezetni a nemzetet. E törvényjavaslat ugyanis hangzatos szavakban emlékezik meg az önkormányzatról; azonban épen azon önkormányzatnak megölő gyilkosa, mert e törvényjavaslat törekvése az önkormányzat megsemmisítésével minden hatalmat a kormány, a ministerek kezeibe vonni; törekvése e törvényjavaslatnak megteremteni a centralisatiót. Épen ezen oknál fogva nagyon meglepett engem azon erős küzdelem, csatározás, mely a legközelebbi napokban a belügyminister ur és pártja, meg a jobboldali ellenzék tagjai közt keletkezett, vitatott az elkeseredésig. Hiszen t. ház! ezen két párt a végeredménynél okvetlenül találkozni fog ; a különbség a két párt közt csak az, hogy inig a jobboldali ellenzék t. tagjai lovagias őszinteséggel kinyilatkoztatták azt, miszerint ők választott tisztviselők által (Derültség. Felkiáltások: Kinevezett!) vagyis inkább kinevezett tisztviselők által akarnak kormányozni; addig a belügyminister ur ós pártja mézes burkolatokba akarja elnyeletni a keserű labdacsokat és tekervényes kerülő utakon megsemmisíteni az önkormányzatot. (Derültség.) Ugyanis t. ház! hogy szavaimat bebizonyítsam, csakis magára a törvényjavaslatra kell hivat-