Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-88
88. országos Ülés február 12. 1876. 871 élező codex elkészül, mindazon törvények, melyeket Magyarország törvényhozása meghoz: Magyarország egész területére, a korona minden államaira terjesztessék ki. Trauschenfels Emil : Bátorkodom a t. házat, ez alkalommal emlékeztetni, hogy ugyanazon kérdés, vagy ezzel rokon-kérdés e házban már egyszer tárgyaltatott azóta, hogy az erdélyi képviselők az egyesült magyar-erdélyi országgyűlésen helyet foglaltak, t. i. 1868. deczemberben. az első ülési eyklus utolsó napjaiban. Az akkori erdélyi képviselők legnagyobb része egy törvényjavaslatot nyújtott be, a melyben az osztrák törvénykönyvnek Erdélyre nézve is eltörlését kérték. Ezen javaslat tárgy altatván, a központi bizottság mellőzését ajánlotta különösen azon indokból, hogy majd akkor lesz annak helye, midőn Magyarországnak is lesz codifioált codexe. Ugyanezen értelemben szólalt fel akkor, mint a távollévő igazságügyminister ur képviselője Szabó Miklós akkori államtitkár ur, ki azt erősítette volt, miszerint igenis akkor lesz ezen eltörlésnek ideje, mikor Magyarországnak lesz magánjogi codexe, s oly vérmes reményben volt az államtitkár ur, hogy ezt az időpontot az 1868. után következő évre tette kilátásba: mert akkor azon hitben volt. hogy az a codex egy év alatt ugy is meglesz. Ez a codex ugyan még ma sincs meg ; de már most, midőn annak első alkat-részecskéjét tárgyaltuk, a mint egyik képviselőtársam bátor volt a t. házat figyelmeztetni arra, hogy mivel itt úgyis kimondva lett, hogy a jelen javaslat a mennyiben lehetett, simul azon elvekhez, a melyek e tekintetben az osztrák törvényben érvényben vannak : legkevésbbé volna indokolva e törvényt kiterjeszteni Erdélyre, mivel azáltal, a mint Kapp Gusztáv igen helyesen bizonyította, megingattatnék Erdélyben a jelenleg érvényben lévő magánjog iránt a tiszta felfogás s a bizalom. (Felkiáltásol: Ohó /) A tisztelt minister ur, a mint én észre vehettem, csupán egy okot hozott fel, a kiterjesztés mellett t. i. azt a melyet a t. előadó ur is felemlített, hogy ideje, hogy Magyarország törvényhozása különbséget ne engedjen tenni az ország különböző részeire nézve a törvényekben. Legyen szabad ezen okra nézve utalni a t. ház és a kormány egy másik eljárására, a mely nézetem szerint talán még inkább követelné az egyformaságot, melyben azonban sem a kormány, sem a ház azt helyesnek nem tartotta. A mikor az országgyűlés végén a választási törvény tárgyaltatott, a mint emlékszem — saját tapasztalatomból mondhatom — több osztályban indítványba hozatott, hogy az a különbségeket, melyek a választási törvóiryben léteztek Erdély és Magyarországra nézve, ezen alkalommal, a midőn uj választási törvényt alkotand a ház, legczélszerübb lesz eltörölni. Említhetném, hogy már előbb 1868-ban szintén tétetett egy indítvány ez iránt magán képviselők által, mely akkor azon okból utasíttatott vissza, mivel az ily egyszerűsítésnek akkor volna hebye, mikor a választási törvény módosítása lesz napirenden. Mikor azonban a múlt országgyűlés végén megjött ez alkalom és a választási jog módosításáról in thesi volt szó : még akkor is visszautasittatott az indítvány, megvallom nem tudom mi okból, de legalább azon okból bizonyára nem, melyet most az igen t. igazságügyminister ur és a t. előadó ur annyira hangsulyozandónak és mérvadónak tartanak t i. hogy az egyformaság okából azt viszszautasitani nem lehet, tehát ez alkalommal csak ki akarom mutatni, hogy a t. ház nem tartja mindig egyformán szem előtt ezen egyformasági szempontot, továbbá utalván arra az eljárására a t. háznak, a melyet követett 1868-ban: akkor, a mikor az erdélyi képviselők nagyrésze által behozott indítványt az osztrák polgári törvénykönyvre nézve nem fogadta el, kilátásba helyezvén, hogy annak akkor lesz helye, mikor Magyarországnak codificalt magánjogi törvénykönyve lesz, ezen időpont pedig nem következvén be, jelenleg csak kis alkatrészről lévén szó, helyes következetességgel az egyformaság alkalmazását most is el kellene utasítani, addig mig az a nehezen várt codex elkészül. Ezen szempontokat akarnám a t. háznak méltánylatába ajánlani és kérem méltóztassák Kapp Gusztáv képviselő ur indítványát elfogadni. Tisza László: T. ház! Bátor vagyok az előttem szólott t. képviselő úrral egészben más nézetben lenni és pártolni a t. igazságügyminister urnák e kérdésben felfogásom szerint is nagyon helyes ós nagyon méltányos nézetét. Nem akarom megemliteni azt, hogy a ház eljárása különböző kérdésekre nézve a különböző időkben még csak a házszabályok értelmében is roszalás tárgya nem lehet. Nem akarok azon térre lépni, hogy én e házat mintegy mentegetni akarjam azon vád ellen, hogy a képviselőház egy időben igy, más időben amúgy határoz a körülményeknek és meggyőződésének változása szerint. Mindamellett kénytelen vagyok figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy egészen más volt a választási törvény kérdése és más a jelen kérdés. (Helyeslés.) A választási törvények módosítása alkalmával, a mint méltóztatnak emlékezni, én nem tartoztam azokhoz, a kik azokat feltétlenül helyeselték. Az alapok megmaradtak a régiek; de az eljárás, a tapasztalatok által kimutatott igényekhez lett alkalmazva : de itt a végrendelkezés tanának egész hatásköre fel van ölelve és igy tehát egy egész keret törvényjavaslat fekszik a t. ház előtt, a mely reményiem, minél hamarább törvénynvé is fog válni. 47*
