Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-88
366 88. országos ülés február 12. 1876. előterjesztésében foglaltatik. Hiu és ezélt nem érő indítvány lenne tehát az, mely a Mandel Pál képviselő ur által előadott elvnek codificálása végett a javaslatot az igazságügyi bizottsághoz visszautasítani kívánná. Én tehát annak kijelentése mellett, hogy ezen elvet sem a jogügyi bizottságban, sem most nem' pártoltam és nem pártolhatom : kérem a t. házat, méltóztassék ezen fejezetet, ugy amint van, tárgyalás alá venni, s azon elvi jelentőségű kérdést codificálása végett a jogügyi bizottsághoz vissza nem utasítani. Antal Gyula: T. ház! Csak egy pár perezre kérem ki a t. ház becses figyelmét és türelmét. En azt gondolom, hogy a fölvetett kérdésen most végleg tul eshetünk. En azon elvet, melyet itten t. képviselőtársam Mandel ur elmondott, s a t. igazságügyminister ur az eredeti törvényjavaslatban letett, a magamévá teszem; de nem egészen ugy, mint a törvényjavaslat eredeti szövegében foglaltatott; hanem ugy, mint régibb hazai törvényeinkben, az 1715. XXVH. törvényezikkben van. Én igen kérem a t. házat, hogy midőn a kiváltságos esetek elősoroltatnak: ezek negyedikéül fogadná el az én módosításomat, mely a következő: A 29. §. után mint uj §. fogadtassák el a következő: „Azon végintézkedés, mely által a végrendelkező a törvényes örökösödési rend fentartása mellett csupán a lemenő törvényes örökösök közti osztály módozatait állapítja meg : érvényes, ha a végrendelkező által önkezűleg Íratott és aláíratott. Ezt vagyok bátor az igen t. ház figyelmébe ajánlani. Horánszky Nándor előadó: Nem vagyunk még a 29. §-nál s én azt gondolom, hogy csak praeoccupáljuk a kérdést, ha így a §§-okat átugorjuk. Teleszky István: Az igen t. előadó urnák teljes igazsága van abban, hogy a most fölvetett kérdés megváltoztatott az igazságügyi bizottságban, és hogy arra vonatkozólag a többségnek az a nézete Yolt, hogy ezen intézkedés a törvénykönyvbe fel nem veendő. Én e kórdósben a kisebbséghez tartoztam. Most is szükségesnek tartom, hogy e tekintetben a törvény intézkedjék bizonyos kivételekről és legalább is azon korlátok közt, melyeket az indítványozó előterjesztett s az előttem szólott t. képviselőtársam is említett: tudniillik ha az örökhagyó csupán gyermekei közt való örökösödési jogot kívánja szabályozni: akkor a végrendeleti nagyobb alakszerűségnek mellőzhetése mondassák ki. Elvileg ezt ma is helyesnek tartom s alig hiszem, hogy ez ellen megállható indokul az lenne felhozható, a mit a t. előadó ur felhozott, hogy ez különféleségeket állapitana meg. Igaz, hogy egy kűlönféleséggel több lesz; de a törvénynek számítani kell az élet különfóleségeivel, (Helyeslések) ós a hol az élet különfóleségei különböző intézkedéseket tesznek szükségesekké: ez nem mellőzhető, ez a törvény könnyű áttekintését nem akadályozza; helytelennek pedig épen nem mondható. Mindamellett t. ház, ha ezen elvi nézet elfogadtatik: pártolom azt, hogy a kérdés szövegezés végett a jogügyi bizottsághoz utasittassék vissza s nem pártolom azt, hogy már itt azonnal e tekintetben újonnan szövegezett §. fogadtassák el. Nem pártolom ezt pedig már csak azon egy oknál fogva sem, mivel ha a gyermekekre vonatkozólag ezen kedvezményt meg akarjuk adni: okvetlenül be kell venni a túlélő házastársat is; mert a túlélő házastárs a gyermekekkel együtt hivatik örökösödésre, s ha arról nem szólunk, akkor hézag lenne a törvényben. De különben is ez oly fontos kérdés, mely ha elvileg helyeseltetik : nagyon megérdemli, hogy a jogügyi bizottsághoz visszautasittassék, nem is gondolnám, hogy a jogügyi bizottság, ha egyszer a ház elvileg megállapodik abban, hogy a megfelelő intézkedés a törvényjavaslatba tétessék : eligazodni nem tudna s előbbi nézetéhez ragaszkodnék. Hiszen csak tegnap történt, hogy a t. ház bölcsessége a jogügjd bizottság véleményével ellenkezőleg a keletnek bevételét méltóztatott elhatározni s az illető §-t szövegezés végett a jogügyi bizottsághoz visszautasítani. E tekintetben azt hiszem, hogy a jogügyi bizottság, mint a t. ház kifolyása, a ház akarata előtt bizonyosan meg fog hajolni, a mint köteles is meghajolni. Ennélfogva pártolom Mandel Pál t. képviselőtársam indítványát. (Helyeslések.) Elnök : T. * ház! Mielőtt a IV. fejezet ezimére és többi §§-aira átmennénk: méltóztassék újra meghallgatni Mandel Pál képviselő urnák közbeneső indítványát. Azután a kérdést ekkép fogom feltenni: Elfogasja-e a t. ház ezen indítványt, vagy nem ? Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa a Mandel Pál indítványát?) Elnök: Méltóztassanak felállani azok, kik Mandel Pál képviselő ur indítványát elfogadják. (Megtörténik. Felkiáltások: Ellenpróbát kérünk!) Méltóztassanak tehát felállani azok, kik az indítványt nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség ezen indítványt elfogadja, és így ezen eszme a szövegezés czéljából az igazságügyi bizottsághoz visszautasittatik. Mandel Pál képviselő ur a IV. fejezet cziménél e szó helyett „kedvezményezett" e szót ajánlja „rendkívüli" ; a minister ur pedig szintén módositványt adott be, mely fel fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző: (Olvas) „A IV. fejezet czimóben e szó helyett „kedvezményezett", tétessék „kiváltságolt." (Atalános helyeslés?)