Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-88
88. országos illés február 12. 1876. gQJ is határozott, Nem meríti ki a tárgyat: mert midőn a letételről rendelkezik, következetképen a visszavonás és visszaadásról is kellene rendelkeznie. Nem határozott, mert az ezen szakaszban hivatkozott törvény, tudniillik az 1874. 35. törvényezikk 106. §-a egyedül a zárt végrendeletekről szól, itt pedig átalában minden meghatározás nélkül tétetik említés Írásbeli magán-végrendeletről, melyek alatt nemcsak zárt, hanem nyílt végrendeletek is értetnek. Ennélfogva bátor vagyok a következő módosítást benyújtani. A 24. §. első sorában e szó után: „Írásbeli" közbeszurassék: „zárt". Ugyanezen sorban: „letétele", közbeszurassanak e szavak : „és visszaadása". A második sorban e szavak után „106. §."; tétessék: „és 107. §§. írásbeli nyílt végrendelet letótele ós visszaadása pedig az 1874. 35. törvényczikk 83—86, §§-ai." Lesz tehát a szerkezet a következő: „21. §. az Írásbeli zárt végrendeletnek a közjegyzőnél való letétele és visszaadása az 1874. 35,, 106. és 107. §§-ai, írásbeli nyílt végrendeletnek a közjegyzőnél letétele és visszaadása pedig az 1874. 35. törvónyezikk 83—86. §§-ai szerint történik. " Ezen módosítás által kimerítő és határozott lesz ezen §., ajánlom azt a t. ház figyelmébe. Beőthy Algernon jegyző: (Újrafelolvassa a Balogh Károly által beadott módosítást.) Horánszky Nándor előadó: T. ház! Én a beadott módosítások egyikét sem fogadhatom el ; nem fogadhatom el először azt, hogy ezen §-ban kifejezés adassék annak, hogy: „zárt végrendelet", mert ezen §-ban idézve lévén a közjegyzői törvény 106. §-ára, az világosan mondja, hogy a közjegyző jogosítva van okiratokat stb és zárt végrendeleteket hivatalból őrizet alá venni. Létező törvény intézkedik tehát az iránt, a miről nézve a t. képviselő ur intézkedni akar, és ezért azt fölöslegesnek tartom ; másodszor azt is. a mi a visszaadásra vonatkozik, a mennyiben a közjegyzői törvény 307. §-a ez iránt intézkedvén, ha csak ettől eltérni nem akarunk, nem látom át: miért hozzunk be uj intézkedéseket. Legkevósbbé fogadhatom el pedig a módositványnak utolsó részét, még pedig azon oknál fogva, mert a közjegyzői törvénynek általa idézett szakaszai korántsem a végrendeletek letételéről szólnak, hanem szólnak arról, hogyha nyílt írásbeli végrendelet közjegyzői okirat erejével kivan elláttatni, következőleg ez szerintem a létező törvény ellenében igen nagy confusiót szülne ; mert akkor nem tudnók azt, hogy azon törvény, miről intézkedik: vajon a végrendeletek letételéről, vagy azoknak közjegyzői okirat erejével leendő felruházásáról. A t. képviselő ur ezen intézkedéssel csak a letételről akar gondoskodni, erről pedig a mai törvény KBPV. H. NAPLÓ 1876-78. IV. KÖTET. gondoskodik ; de ha módositványát elfogadjuk: felforgatjuk a törvény illető §-át; mert akkor ez már nemcsak a deponálásra, hanem a szerkesztésre is vonatkoznék. Ajánlom az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Szavazás előtt méltóztassanak meghallgatni a módositványt. Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa a mfidositványt.) Elnök: A kik a 21. §-t, az igazságügyi-bizottság szerint kívánják elfogadni, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség elfogadja, és így a beadott rnódositvány elesett. Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa a 22-ik §-í.) Balogh Károly: T. ház! E §-ból nem vehetem ki: vajon a végrendeletek melyik faját érti a törvényjavaslat? inert az mondatik: „A végrendelkező által önkezűleg irott és aláirott végrendelet tanuk alkalmazása nélkül is, az idegen kézzel irott, de a végrendelkező által önkezűleg aláirott végrendelet" stb. ezen kedvezményben részesül. Én részemről igen helyesnek tartom azon kedvezményt, mely felett e §. rendelkezik ; azonban, nem tartom határozottnak a szöveget és szükségesnek látom, hogy az első sorban e szavak után: „irott és aláirott," tétessék: „zárt és nyílt"; a második sorban e szavak után : „önkezűleg aláirott", szintén tétessék: „zárt és nyilt". Aíalában mindkét végrendeletre nézve czélszerünek és alkalmazhatónak tartom e kedvezményt, és nem látom be annak okát, hogy miért fosztatnék meg ezen végrendeletnek akár egyike, akár másika ezen kedvezménytől, már csak annálfogva is, miután egyiknél és másiknál is acoeptáltatik a közjegyzői hitelesség. Továbbá az mondatik a harmadik sorban: a 2. §-ban megszabott kellékekkel bíró. Én e helyett sokkal ezélszerübbnek tartanám azon kitételt: „A 2. §. kivételei alá nem eső"; mert előttünk fekszik az igazságügyi bizottság jelentése, mely szerint ezen szakasz nem tevőlegesen, hanem negatíve szól. E tekintetben bátor vagyok módositványomat benyújtani, kérve a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Balogh Károly módositványát). Módositvány a 22. §-hoz; beadja Balogh Károly: „A 22. §. első sorában „írott ós aláirott" szavak után szúrassák közbe: „akár zárt, akár nyilt magán". A második sorban e szavak után: „önkezűleg aláirt" szúrassák közbe: „akár zárt, akár nyilt magán" és harmadik sorában ezen szavak: „a második §-ban megszabott kellékekkel" helyett ez tótessék: „a 2. §. kivételei alá nem eső". 46