Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-84

84 országos ülés február R. 187(5. 279 Most tehát ezen két indítványra kell szavazni: t. i. Király Alajos képviselő ur eredeti indítvá­nyára, és a pónzügyminister ur erre vonatkozó módosítására. Azok, kik Király Alajos indítványát fogadják el, méltóztassanak felállani [Megtörténik) Nem fogadtatik el. Pónzügyminister ur indítványa marad e szerint. Méltóztatik azt a t. ház elfogadni ? (•ülfogadjiik! Azt hiszem, hogy az elfogadtatott. (IIe­lyeslés.) E szerint a második bekezdés a pénzügy­minister ur javaslata szerint a hozzátétellel elfo­gadtatott s e szerint a második bekezdésnél Re­mete Géza képviselő ur módositványa is mel­lőzve van. Következik a harmadik bekezdés, mely ellen Almássy képviselő ur adott be módositványt. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa Almássy Sán dor m ódositványát.) Elnök: Méltóztassanak azok. kik a 7. §. 3. bekezdését a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják, felállani. (Megtörténik,) A ház a 3. bekezdést a pénzügyi bizottság szövegezése szerint fogadta el. Következik a 8. §. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a 8. %-t.) Juhász Sándor: T. ház! A felolvasott §. oly intézkedéseket kivan a törvényhozás által elfo­gadtatni, mely intézkedések egyrészről nem felel­nek meg az igazságnak és méltányosságnak, más­részről pedig végre sem hajthatók. Ugyanis az 1868. 14. t.-ez. kötelességükké teszi azoknak, kik dohányt termelni kivannak, hogy a végett az illető községi elöljáróhoz forduljanak s jogosultságukat előttük igazolják az engedélyivel járó diját nálok fizessék ki. A törvénynek ezen intézkedése teljesen helyes; de egyszersmind oly mérvű, hogy ha an­nak az állam polgára alá lesz vetve: többre nem kötelezhető, s átalában tőle a törvényhozás többet nem igényelhetne. A jelen javaslat azonban tovább kivan menni és felelőssé teszi a termelni kívánót a községi előljáró netaláni mulasztása és vissza­éléseért. A 8. §. ugyanis igy szól: Azon körül­mény, hogy a községi elöljáróknál idejekorán be­adott bejelentések dohánytermelési engedélyért, ezek által vagy épen nem, vagy pedig a törvényes határidő elmulasztásával küldettek be az illető pénzügyi hatósághoz: a bekövetkezett késedelem folytán kártvallott termelők részéről mentségül nem érvényesíthető. Nem fejezi ki ugyan ezen fogalmazvány ma­gát határozottan ós nem is lehet annak oly értel­met tulajdonítani, mely minden félremagyarázástól ment volna; de még is a mennyiben ezen tör­vényjavaslatban világosan a kárt vallott termelő további mentségének elnemfogadásaért tétetik em­lítés : alig lehet annak más értelmet tulajdonítani, mint azt, hogy ha a termelni kivánó mindenben eleget tett is törvényszerinti kötelességének, de a községi előljáró az ő bejelentését vagy épen nem, vagy elkésve küldötte be az illető pénzügyi ható­sághoz, azon esetben az illető termelő nemcsak az engedélytől elesik ; de hogyha az engedély meg­adásának reményében talán dohányt ültetett volna, azon esetben ezen törvényjavaslat 15. §-ának ren­delkezése alá esik t. i. termésének megsemmisíté­sén kivül még négyszegölenként egy-egy forint birsággal büntethető. Én tehát a törvényjavaslat ezen intézkedését nem pártolhatom. Megengedhető volna az még azon esetben, ha a törvényjavaslat permissive, nem pedig imperative intézkednék, t. i. ha jogukká tenné a jelentkezőknek azt, hogy jelentkezhesse­nek akár közvetlenül a pénzügyi igazgatóságok­nál, akár a községi bírónál: ez esetben lehetne mondani, hogy a község bírónál tett bejelentés csak akkor érvényes, ha kellő időben bejelentetett a pénzügyi igazgatósághoz ; de ott a hol a tör­vényjavaslat imperative megszabja, hogy csak a községi bírónál lehet jelentkezni, csak ott lehet bejelenteni az engedélykérést, midőn tehát az ál­lam a községi elöljárót e kérdésben megbízott­jává, mandatariusává teszi: akkor e közeg esetle­ges visszaéléseiért más, mint legfölebb az állam felelős nem lehet. (Helyeslés) Ennélfogva én nem tartom a szakasz ezen első felének intézkedését az igazsággal niegegyeztethetőnek. Á szakasz második felének intézkedése viszás és végre nem hajtható. Azt mondja nevezetesen : „miért is minden jelentkezőnek feladata arra ügyelni, hogy bejelentése a községi elöljárók ré­széről kellő időben beterjesztessék. T. ház! Hogyha a törvény valakinek köte­lességévé teszi, a felügyeletet, egyszersmind mó­dot kell neki nyújtani arra, hogy joga legyen e felügyeletet érvényesíteni, vagyis azt, a kire fel­ügyel, kötelessége teljesítésére szorítani. De mél­tóztassék nekem megmondani: mikópen fogja azon egyszerű polgár ellenőrizni e község elöljáróját? miképen fog felügyelni arra, hogy eleget tett-e kötelességének? Es ha valami módon értésére esett, hogy kötelessége teljesítését elmulasztotta: mi módon fogja érvényesíteni érdekét, miképen fogja az elöljárót kötelessége teljesítésére kény­szeríteni ? A törvényjavaslat minderről nem intézkedik és nem is intézkedhetik. Mert nem képzelhető, hogy egy egyszerű állampolgárnak jogában álljon a község elöljáróját hivatalos kötelességének telje­sítésére szorítani. Mindezeknél fogva tehát a mennyiben a tör­vényjavaslat 8. §-ának első intézkedése nem igaz­ságos és nem méltányos, a második pedig nem végrehajtható és ezen szakasz más intézkedést nem tartalmaz: ennélfogva annak egyszerű kiha­gyását indítványozom és kérem a t. pénzügymi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom