Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-83

88 országos iilfis február 7. 1876. 269 legalább a legnagyobb rész azok közül, kik e dohánytermelési engedélylyel szoktak élni, az azon évben termelt dohányt elszini nem szokták ; mert a tapasztalásból tudni, hogy a nyers dohány zöld és azon évben nem is élvezhető. E szakasz értelme szerint oda volnának szorítva az illetők, kik engedélyt váltottak, hogy az éretlen zöld dohányt még ugyanazon évben elszívják. Ez a gyakorlat ellen van: mert azt a dohányt abban az évben nem szokták használni. De a pénzügyminister indokolása szerint e szakasz nem is az ellen akar óv-intózkedést tenni. Az indokolás azt mondja, hogy az egyik évben váltott dohányengedély után két három évig nem váltanak dohány engedélyt és azon ürügy alatt szívják a dohányt, hogy az fenmaradt az előbbi engedélyezett termésből. Ez mindenesetre visszaélés; de azért, hogy ilyen esetek vannak, azért másokat büntetni, zaklatni ós alkalmatlansággal élni irányukban, sem nem czélszerü, sem nem jó intézkedés. Ennek orvossága az adóhivatalokban van, hol az engedély kiadatik; mert ott kitűnik, hogy ki nem vált engedélyt minden évben ; de arra nem lehet kényszeríteni, hogy ő az azon évben termelt dohányt elszívja. Ha tehát e törvényjavaslat ezen szakasza mégis elfogadtatnék : akkor én járulok azon indítványhoz, mely beadatott az iránt, hogy ezt a községi előjáróságnál tartoznak bejelenteni A központi előadó ur azt monda, hogy a községi birókat nem lehet ily munkával terhelni. Midőn a polgárok kényelme kívánja, — mert épen azért vannak fölállítva, hogy annak szolgáljanak — s mindig azt halljuk, hogy nem lehetne az illető elöljárókat terhelni, de ott, hol a kormány zaklatásairól van szó, itt mindig igénybe lehet őket venni. (Igaz! a szélső baloldalon.) Ezt az érvelést nem fogadhatom el és azért pártolom Madarász képviselőtársam indítványát. Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! Az 5. §-ra vonatkozólag két észrevétel tétetett, az egyik irányban felszólalás történt arra nézve, hogy az 5-ik §-ból kihagyassék minden olyan dispositió, mely az illetőket túlságosan megszorítaná ós nélkülözhető a dohányjövedók fentartása mellett is. A másik felszólalás az iránt történt, hogy e szakasz módosittassék akként, ós ez Miklós Gyula képviselő ur módositványa, hogy az illető dohánytermelő, ki dohányt termel még a határidő letelte után a termést követő év után is: azt nem a pénzügyigazgatóságnál közvetlenül, hanem közvetve jelentse be, hogy szóval jelentse be a községi elöljáróságnál, a községi elöljáróság pedig a dohányálladók földerítése után jelentse be a pénzügyi igazgatóságnak. A mi az első módosítást illeti, hogy e szakasz kihagyassék : ahhoz nem járulhatok. Nem járulhatok pedig azért, mert az teljesen ellenkezik a saját használatra való dohánytermelésnek természetével, azzal a természetes megkötöttséggel, melylyel a saját használatra való dohánytermelésnek járnia kell. Mi az értelme a saját használatra való dohánytermelési engedélynek? Az, hogy azon mennyiségért, melyet az illető családtagok száma szerint azon évben elfogyaszthatnak: a kincstár megkapja engedélyadóban azon aequivalenst, a mely azon elfogyasztott mennyiségért őt megilleti. Ha már most nem teszszük, hogy csakugyan ellenőriztessék azon mennyiség, a melyet az illető át akar a másik évre vinni, ós ha mellőzzük azt, hogy az illető csakugyan licité a pénzügyi hatóság tudtával vihesse át és ne csempészkedhessék vele: azt gondolom ezen control máskép nem eszközölhető, minthogy az illető hatóságnak, tudomással kell arról birni. annak bejelenteni és ezen jelentós folytán az elhatározni köteles, hogyha ellenkező körülmények fön nem forognak, hogy az illető a dohányt a letelt határidő után is használhassa. Ezen bejelentést ón szükségesnek tartom és azért a §. kihagyásához nem járulhatok. Ahhoz azonban, a mit Miklós Gyula képviselő ur hozott javaslatba, hogy az illető fogyasztók a körülményt először a községi elöljáróságnak jelentsók be, a mely felelősség mellett köteles azon jelentést a pénzügyi igazgatóságnak Írásban megtenni : ezt én a fogyasztó közönség érdekében a magam részéről nem ellenzem és elfogadom; mert azáltal a czélt veszélyeztetve nem látom. Ha a községi elöljáróság ezen kötelezettséget nem teljesiti, ő fog felelősségre vonatni és az illető, a ki a pénzügyi igazgatóságtól távol van, ós annak ő ennél fogva talán nem tehetné meg sokszor a jelentést, megteheti szóval a községi elöljáróságnak. Ezt a magam részéről nem ellenzem és ily értelemben elfogadom. De nem fogadom el szószerint ugy, a mint Miklós képviselő ur szövegezte; mert annak beillesztése nem történhetik meg ugy, a mint ő szövegezte; hanem megtörténhetik a következőképen. Lesz szerencsém, a módositványt azon szöveg szerint, a mely szerint én elfogadhatónak tartóin, felolvasni. E szerint a második bekezdés közetkező szavai, melyeket szerencsém lesz felolvasni, kimaradnak: „Az tehát, ki ezen időhatáron tul tart dohányt, az előbbi év terméséből: az a mennyiség megjelölésével az illetékes pénzügyi igazgatóságnak még a határidő eltelte előtt bejelenteni tartozik". Ezen szavak kimaradnak és helyettök teendő: „Az tehát, ki ez időhatáron tul tart dohányt az előbbi év terméséből : a mennyiség megjelölésével, az illetékes községi elöljáróságnak még a határidő letelte előtt szóval bejelenteni tartozik, az elöljáróság pedig e körülményről a valóság felderítése mellett a pénzügyi bizottságnak Írásbeli jelentést tenni köteles".