Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-76

188 76. országos ülés január 22. 1876. Molnár Aladár jegyző (újra felöli határozati javaslatot.) Elnök: A másik indítványt Irányi Dániel t. képviselő ur adta be, mely szintén fel fog olvas­tatni. W ächter Frigyes jegyző (olvassa az in­dítványt.) Elnök: Mindenekelőtt azt a kérdést fogom feltenni: elfogadja-e a t. ház a kérvónyi bizottság véleményét? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kik el­fogadják: méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja és igy a beadott indítványok mellőztetnek. Bakcsy Ferencz előadó (olvassa az utolsó, a 43. sorszám alatt a késmárki lyceium, a ház irományainakmegküldése irántikérvényére abizottság javashtát.) A kérvényt a gazdasági bizottságnak véleményezi kiadatni. (Helyeslés ) Elnök: A kérvény a gazdasági bizottságnak fog kiadatni. A kérvények sorjegyzéke letárgyalva lévén, következnek az interpellátiók, és pedig első sor­ban Eagályi Nándor t. képviselő ur interpel­látiója. Ragályi Mndor: T. ház! Makó város kép­viseleti közgyűlése határozata folytán hatóságilag a végett keresett meg, hogy 1875. márczius 9-én kórvényt nyújtván be a házhoz, melyben a királyi kisebb haszonvételek és a malom-taksa-jog meg­szüntetését kéri és ezen kórvény ápril 23-án a ház határozata szerint az igazságügyministerhez utal­tatván, interpelláljam az igazságügyminister urat: szándékozik-e ezen jogok megszüntetésére nézve mihamarább törvényjavaslatot benyújtani. Erre nézve interpellátiómat van szerencsém benyújtani. Orbán Balázs jegyző (olvassa az interpel­látiót. mely igy hangzik:) Interpellátió az igazságügyministerhez! Makó városa közgyűlése 1875. márczius 9-én kérvényezett a királyi kisebb haszonvételeknek. s ezek közt első sorban a malom-taksa szedési uri jognak törvényhozás utján leendő megszüntetése végett. E kérvény 1875. évi ápril hó 23-ikán az igazságügyminister urnák határoztatott kiadatni. Mivel azonban ez ügyben máig semmi sem történt: kérdezem a t. igazságügyi minister urat. hajlandó-e a kir. kisebb haszonvételek, s ezek közt első sorban a malom-taksa-szedési uri jognak meg­szüntetése végett, a képviselőház elé törvényjavas­latot terjeszteni. Elnök: A benyújtott interpellátió ki fog adatni az igazságügyministernek. — Következik Madarász József t. képviselő ur interpellátiója. Madarász József: T. ház! A vám- és ke­reskedelmi szerződés, ugy az önálló bank iránt folytatott tárgyalásokra nézve kívánok kérdést in­tézni a t. ministerelnök úrhoz, és állami pénz­ügyeink rendezése, nemzetgazdasági követelmé­nyeink felismerése, ugy az iparnak fentarthatása és fejlődése érdekében kérem a t. ház figyelmét. (Halljuk!) Ozélom, a kórdós által alkalmat nyújtani a kormánynak arra nézve, hogy megnyugtathassa az országot e tárgyalásoknál tett működésére nézve. Azt nem szükséges ismételnem, hogy mi részünk­ről, Magyarország állami függetlensége után tö­rekvő baloldali ellenzék, a kormányt mindazon cselekményeiben, melyek az országnak igaz érde­keiben történnek és történni fognak: támogatni fogjuk. Ismerem a lapoknak azon közlését, a melyek azt tudatták a közönséggel, hogy ugy a magyar, mint az osztrák kormány tagjai e tárgyalásokra nézve a hallgatást tűzték feladatul. Hogy az osztrák kormány tagjai mennyiben tettek eleget e feladatuknak, azt, — ha valók, a lapokban közlött tudósítások, — a kik azokat ol­vasták: tudhatják; s hogyha iparkodtak is elsimitni a lapokban közlött állításokat, hogy az osztrák ministerek körmeneteket tartottak s ennek követ­keztében keletkeztek mozgalmak, nyilatkozatok és határozatok, melyek Magyarország jogos igényei­nek visszautasitását követelik: ezek tagadhatlan tények. Azt sem vélem, hogy a valóság meg fogná később czáfolni azon hitemet, miként azon osztrák ministereknek e tárgyalásokra nézve a pártkörök­ben okvetlenül nyilatkozniuk kellett csak azért is, hogy a párttöredékeket önmaguk köré vállvetve csoportosítsák. Legyen azonban bár való a lapok közlése: nem tehetem fel alkotmányos kormányról és al­kotmányos érzésű kormány tagjairól azt, hogy ily hallgatást tűztek volna feladatokul szemben azon képviselőtestülettel, a melynek többsége bizalmá­ból bírják a kormányt; nem tehetem fel azért: mert igaz, hogy a többség tagjai közül minden képviselő joggal bir bizalmát annak adni, a kinek akarja; de ismerem e bizalom jogának azon mér­vét, a mely még a többség tagjainak, ugy mint az ellenzék tagjainak is a kormány működésének ellenőrzését kötelességévé teszi és azt nem vagyok képes felfogni, hogy a többség tagjai ez ellenőr­zést helyesen gyakorolhassák, midőn valami el­hallgattatik, midőn a tárgyalást teljes titkolód­zás födi. Én nem tehetem fel önmagáról a kormányt támogató többségről is, hogy az ország nevezete­sebb ügyeinek tárgyalására nézve a kormánytól bizonyos felvilágosítást ne kérjen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom