Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-76

180 76. országos ülés január 22 1876. Továbbá az indokolásban azt mondja a határozati javaslat, hogy a méltányosság és igazság alapján kéri elintéztetni a jelen kérvényt. Feleslegesnek tartom ezen indokolást, mert én minden kérvényt az igazság és méltányosság szerint óhajtok elintéztetni a ministerium által (Helyedét!) és ugy ezen utasítást, mint önmagától értendőt kivételesen Szoboszló mezőváros javára a kormánynak adni nem akarom. De különben is t. ház, véleményem szerint nem lehet a t. háznak feladata, hogy a magányjogi viszonyokat szabályozó szerződések érvénye felett határozzon. Itt és hasonló esetekben véleményem szerint a t. ház azon eljárást követheti csak, hogy a kérvényt a kormánynak kiadja, ennek lévén hivatása, sőt kötelezettsége megbírálni azt, hogy a kincstár érdeke az ügy békés kiegyenlítését igényli-e, vagy nem. Ha nem, ez esetben szabadságában áll nemes Szoboszló város közönségének igazságosnak vélt jogait a kincstár irányában rendes per utján érvényesíttetni. A tisztelt minister ur úgy látszik ismételve fejbólintásai által tagadásba veszi, hogy hozzá ez ügyben Szoboszló városa már folyamodott volna: kénytelen vagyok az ország szine elótt tett nyilvánítását valónak venni, s ez okból azon feltevésemtől, miszerint a kérvónyi bizottság javaslatának elvetésével az összes ministeriumnak adassék ki e kérvény: — elállani, — s ez okból egyszerűen a kérvényi bizottság véleményét fogadom el. Elnök: Kisújszállás és Hajdu-Szoboszló kérvénye a kérvényi bizottság véleménye szerint, egyszerűen az igazságügyministerhez ajánltaíik áttétetni; ennek ellenében Teleky László képviselő ur határozati javaslatot adott be, hogy e kórvények az igazság és méltányosság érdekében leendő gyors elintézés végett, a ministerelnök utján az összes ministeriumnak adassanak ki. A kik a kérvényi bizottság javaslatát elfogadják, azokat kérem méltóztassanak felállani. (Megtörténik). A kérvényi bizottság javaslata elfogadtatván, Teleky László módositványa mellőztetik. Bakcsy Ferencz előadó: (Olvassa a 3.-32. sorszám alatti kérvényekre a bizottság véleményét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa továbbá a 33. sorszám alatt a budapesti orvosi körítek a közegészségügyi törvényjavaslat iránti kérvényére a bizottság véleményét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; következnek a 33. és 34. sorszám alatti kérvények). Szőrénymegyéből 16 község és ismét 17 község kérelmez ; de hogy mi iránt az nem tudatik: mert a község megbízottja nem magyar nyelven adta be a kérvényeket. A bizottság véleménye az, hogy miután a kérvények nem magyar nyelven vannak írva, tárgyalhatók nem voltak, ennélfogva visszavehetés végett a ház irattárába leteendők. Elnök : Meg kell egyébiránt jegyeznem, hogy Pap György képviselő ur adta be ezen kérvényeket s tartalmukat a kérvények czimére rá irta. A kérvényi bizottság tehát azt, hogy miről szólnak a kérvények, tudhatta volna. Egyébiránt méltóztatnak elfogadni a bizottság véleményét ? (Elfogadjuk) Elfogadtatik. Bakcsy Ferencz előadó: (olvassaa36—41. sorszámok alatti kérvényekre a bizottság javaslatát, azok elfogadtatván, olvassa a 42 sorszám alatt a kérvény tartalmát), Uhrin Imre endrődi biró 17,720 frt 88 kr. adószaporulatnak leírását kéri. A bizottság véleménye szerint ezen kérvény a pónzügyminister úrhoz teendő át. Zsilinszky Mihály : T. képviselőház ! Az Endrőd községe által előterjesztett kérvény már egyszer megfordult a pénzűgyministeriumban ; minthogy azonban itten nem a község megnyugtatására lett eldöntve a dolog, kénytelen vagyok a t. ház kegyes engedőiméből a dolog felvilágositására néhány szót elmondani. (Halljuk!) Itt nem adóelengedésről van szó, sem nem adószaporulat törléséről, mint azt a t. előadó ur kifejezni méltóztatott: mert Endrőd községe azok közé tartozik, melyek nem szoktak elmaradni hazafias kötelessógök teljesítésében; most sem kíván adószaporulat elengedéseért esedezni, hanem tisztán csak azért könyörög, hogy váratlanul öt évre szóló adószaporulat kivettetik egy oly földmunkálat alapján, melyet az illető község határozottan rosznak és igazságtalannak tart. Én azt hiszem t. ház, hogy a törvényhozótestületre nézve soha sem lehet közönyös az, vajon az ország lakossága, mely ugy is sok teherrel sujtatik ; törvényes vagy törvénytelen adószaporulatokkal terheltetik-e és azért méltóztassék a dolog állását meghallgatni s az e tekintetbeni szerény nézetemet pártolni. (Halljuk!) ugyanis 1867-ben tőiként, hogy néhány endrődi lakos a már azelőtt két esztendővel kihasított legelőilletményüket telekkönyvileg is a maguk nevére akarván íratni, e részbeni folyamodványukat benyújtották a telekkönyvi törvényszékhez. Két év múlva, vagyis 1869-ben megjött a kérvényre az engedély; hanem miután időközben t. i. 1868-ban uj földadótörvény hozatott: ennek 9-dik pontja értelmében az aradi pénzügyigazgatóság egyszerre azzal lepte meg Endrőd községet, hogy nem csupán a kérvényező egy néhány lakos szántás alá vett földjét, hanem egész Endrőd községe birtokát uj katasteri munkálat alá vette a község tiltakozása daczára ; sőt az illető közegek buzgósága odáig ment, hogy oly földeket is vett uj adó alá, melyeknek mivelési ága nem váltó-