Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-76

76 országos lile * tagot azért: mert azt egy egész fórumnak, testületnek kívánja tekintetni, a melybe, hogy ha a rendes tagok mind megjelennek: a póttagok nagvon természetes, a sz avazásban részt venni nem fognak. Ezeknek megjelenése éppen az összes áttekintés szempontjából szükséges, hogy a rendes tagok mellett a póttagok is megjelenjenek és igy folytonos teljes számban legyen a fórum. Bátor vagyok tehát a t. házat kérni, hogy az 57. illetőleg, most 54. §-t az eredeti szövegezés szerint feníartani méltóztassék. Elnök: Az 57. most 54. §-hoz módosítás adatott be, hogy annak szövegében öt tag helyett legalább három tag tétessék. Azok, a kik az 57. most 57 §-t a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadják: méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Nem fogadtatott el a közigazgatási bizottság szövegezése ; kérdem tehát: méltóztatnak-e elfogadni azon módositványt. a melyet Teleszky István képviselő ur az 54. §-hoz beadott? (Elfogadjuk!) A módositvány elfogadtatott. W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa az 58. most 55. %~t.) Márkus István: Ezen §-ra nézve is van egy módositványom, melyet bátor vagyok néhány szóval indokolni. E §. 3-dik bekezdése azon intézkedést foglalja magában, hogy ha egyes esetek ben a királyi ügyész akadályozva van: helyettesét az azon területre nézve illetékes királyi törvényszéki elnök nevezi ki. Ezen intézkedés t. ház némileg ellentétben van igazságügyi szervezetünkkel, a, mely a királyi ügyészt a törvényszék mellett külön hatósággá tette, mely fölött a törvényszék elnökének semmi rendelkezési joga nincs. De nemcsak elvi szempontból, hanem gyakorlatilag sem vihető ki ezen intézkedés; mert a törvényszéki elnök csak a törvényszék székhelyén helyettesíthetne az akadályozott királyi ügyészt; de nem az esetben, ha a közigazgatási bizottságszékhelyén egy második királyi ügyész nincs, s igy egy más terület törvényszékétől kellene a királyi ügyészt átrendelni. Ennélfogva azt vagyok bátor indítványozni, hogy ezen §-ban a törvényszék elnöke általi helyettesítés helyébe az igazságügyminister általi helyettesítés tétessék. Azt hiszem, hogy czélszerüségi szempontból sem lehet ez ellen semmi kifogást tenni; mert a jelen közlekedési eszközök igénybevétele mellett az igazságügyminister sürgős esetekben távirati utón, kevésbé sürgősekben rendelet utján rögtön intézkedhetik. Bátor vagyok módositványomat benyújtani. Elnök: Fel fog olvastatni a 58. §-ra tett módositvány. Molnár Aladár jegyző: (olvassa Márkus István módositványát.) „Az 58. §. 3-dik bekezjanuár 22 1876- ^75 désének első és második sorában a következő rendelkezés: „helyettesét az azon területre uézve illetékes királyi törvényszék elnöke nevezi ki" kihagyandó és helyette a következő szöveg volna felveendő: „Helyettesét az igazságügyminister nevezi ki." Tisza Kálmán ministereinök: T. ház! Talán itt csakugyan van egy gyakorlati nehézség és ez a gyakorlati nehézség abban áll. hogy gyárán a törvényszék elnöke nem lesz abban a helyzetben, hogy rendelkezhessék: mert nincs azon területen királyi ügyész, a kit oda rendelhet; inig az igazságügyminister minden viszonyok között rendelhet. Tehát egyedül ezen gyakorlati szempontból én megvallom, óhajtanám a módosítás elfogadását. (Helyeslés.) Gulner Gyula előadó: T. ház! Azon módositványra vonatkozólag, melyet Márkus t. képviselő ur beadott, legyen szabad annyit kijelentenem, hogy én részemről azt elfogadhatónak tartom ; mert a dolog természetéből foly, hogy ezen helyettesítés mintegy administratiónális teendő, a mely csak az igazságügyminister által kezelhető és nem a törvénykezéssel elfoglalt törvénvszéki elnök által. De még egy fontosabb indokom is van, az t. i.. hogy már a fegyelmi ügyeknek természetéből folyik, hogy ott minden előlegesen befolyásolt helyettesítést, vagy annak látszatát -is kerülni kell, és én részemről sokkal nagyobi) megnyugtatást látok abban, ha ezen mozgalmi körön kivüí álló hatóság: a minister által történik a helyettesítés ; mintsem, ha ott a helyszínén élő és talán az illetők által könnyebben befolyásolható kir. törvényszéki elnöke eszközli a helyettesítést, a mely sok esetben már magára az ügy eldöntésére bizonyos befolyással fogna bírni. Eu tehát részemről elfogadhatónak tartom a módosítást A másik, a miért felszólalni bátor voltam: az, hogy az 58. ujabban 55. §. második bekezdéséhez részemről is egy módositványt bátorkodom beadni. Nevezetesen azt mondja az eredeti szerkezet: :

.A királyi, illetőleg a tiszti ügyész az iratok átvételétől számított 14 nap alatt azokat a további eljárás beszüntetésérc vagy folytatására, s ez utóbbi esetben a kiszabandó büntetés minőségére vonatkozó indítványával a fegyelmi választmányhoz teszi át." Legyen szabad annyit megérintenem azon törvényjavaslatra nézve, mely a fegyelmi eljárás ujabbi szabályozását ezélozza, — miután ezen eset a közigazgatási bizottságban bővebben megbeszéltetett, — hogy nem volna helyes ezen törvényben kimondani azt, hogy mind azon esetben, melyben a királyi vagy tiszti ügyész a fegyelmi eljárás folytatását, mind pedig azon esetben, melyben annak beszüntetését hozza javaslatba: ugyanazon