Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-76

76. országos ülés január 22. 1876. 171 es mindenütt fordulnak elő ; egy kifejlett törvényhozás, különösen a szakképzett birói és közigazgatási tisztviselői kar találkozása által bizonyos minimumra redukálhatok; de egészen soha meg nem akadályozhatok és minden törvényhozás kénytelen ez illetőségi összeütközések megoldásáról egy magasabb fórum kijelölése által gondoskodni. Ezen összeütközésekben lehet a birói, lehet a közigazgatási hatóságnak igaza; de a közigazgatási bizottság ily 'vitákban mindig az egyik érdekelt fél lesz, a ki sem az ügynek előleges objectiv megitélője, sem utólag illetékes vizsgáló birája nem lehet. Nem szabad kifelejtenem azon eshetőséget, hogy a közigazgatási bizottság valamely biróság ügykezelésében átalánossá ós állandóvá vált hibákról és zavarokról tehetne jelentést. Ámde t. ház, az eddigi tapasztalatokból azt kell következtetnünk, hogy ily esetben az igazságügyminister magán panaszokból sokkal előbb fog a baj tudomásához jutni, mintsem az a sokfelé elfoglalt közigazgatási bizottság által egész nagyságában felismertetnék. Az egyéni ellenőrzés és panaszjog ugyanis sokkal szabadabb és hatásosabb a bíróságokkal szemben, melyeknek nem áll — mint a közigazgatási hatóságoknak —• egy a repressióra nagyon is alkalmas s a magánpanaszokat visszaijesztő discretionarius hatalom rendelkezésére. Ily esetekben is tehát csak annyiban volna a közigazgatási bizottság közreműködése akár a szükségesség, akár a ezélszerüség szempontjából igazolható : ha a hivatalos működése körül észlelt igazságszolgáltatási bajokra vonatkozó saját tapasztalásait juttatná az igazságügyminister tudomására. Ezek felterjesztésének jogát pedig én is fen kívánnám tartani a bizottság részére. Az általam előadottakat t. ház, összefoglalva, nézetem az, hogy a hatáskör, melylyel a közigazgatási bizottság a bíróságokkal szemben felruháztatnék : nagyon is kétes értékű; mig ellenben nem alapnélküli azon aggodalom, hogy már ezen közvetett és rendelkezési hatalommal nem biró ellenőrzés ténye önmagában is a bíróságokat az alsóbb közigazgatási hatóságok iránti alárendeltség színében tüntetné fel és praejudikáló hatással lehetne a bíróságok állására nézve, mely a közigazgatás hatalmas gépezetével szemben még a függetlenség pusztán külső biztosítékait sem nélkülözheti. (Tetszés.) Bátor vagyok ennélfogva t. ház, a törvényjavaslat 39—42 §§-ainak egy uj szövegezését indítványozni, mely, a mig érvényre emelné az azoknak alapját képező helyes eszmét, viszont elejét venné a mostani szöveg által keltett aggodalmaknak is. Azon helyes alapeszmét t. ház, mely ama négy szakaszban kifejezést nyert, s melyet én is érintetlenül fentartani kívánnék: abban talá- | lom fel, hogy a közigazgatási bizottság, a törvényhatóság közigazgatási idegrendszerének ezen csomópontja, ne legyen kénytelen az igazságszolgáltatást, melynek tevékenységével s így hiányával is akárhány ponton állandó érintkezésben lesz, egy önmagától teljesen idegen szervezetnek tekinteni, mely ellen csak mint panaszos fél léphet fel. Ellenkezőleg a közigazgatási bizottság, mely most már alsóbb fokon az egész kormányzati politikának főközege és szerve lesz: tekinthesse magát egyszersmind az igazságügyi politika közegének is, és mint ilyen akár az anyagi jog, akár a törvénykezés terén tett gyakorlati észleleteit hivatalos kötelességénél fogva juttassa az igazságügyminister tudomására. Az ily értelemben szerkesztett módositványt bátor vagyok benyújtani, s a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Tetszés.) Módositvány: „a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat 39. 40. 41. és 42. §-ai helyébe következő egyetlenegy 39-ik §. teendő: 39. §. A közigazgatási bizottság jogában áll a polgári vagy büntetőjogi és törvénykezés tekintetében szükségesnek látszó, és a törvényhozás vagy rendelet utján eszközölhető intézkedések megtétele végett az igazságügyministerhez felterjesztést tenni." Elnök: Miután a tett módosítás nemcsak a 39., hanem a 40., 41. és 42. szakaszokra is vonatkozik : ha megengedi a t. " ház, ezen következő §§-ok is, melyek még nem voltak felolvasva, fel fognak olvastatni. W

ächter Frigyes jegyzői (olvassa a törvényjavaslat 40., 41. és 42. §-át, és újra felolvassa a Márkus István által beadott módosítást.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! midőn ezen módosítás iránt nyilatkoznám, mindenek előtt ki kell fejeznem azon nézetemet, a mely szerint a törvényjavaslatnak eredeti szövegezése által is én részemről a bíróságok függetlenségét fenyegetve nem látom, és épen azért voltam bátor a szöveget ezen alakban terjeszteni elő: mert ezt veszélyeztetve nem láttam; miután a bíróságok függetlenségét veszélyeztetni, vagy azokat a közigazgatási hátóságok alá rendelni, magam is semmi viszonyok közt helyesnek nem találom: (Helyeslés a középen.) czélzatom volt, módot adni arra, hogy az igazságügyminister hivatalos utón, s a nélkül, hogy valaki a delatió színét venné magára, a létezhető bajokról értesülést vegyen ós czólom volt épen azzal ellenkezőleg, a mitől igen sokan félnek, odahatni, hogy minden egyes alaptalan panasz sem a bíróságokat ne bánthassa, sem az igazságügyministeriumot ne zaklathassa; hanem, mielőtt valamely formaszerü vizsgálat elrendeltetik: legyen módja egy hivatalos, hitelességgel biró közeg utján magát tájékozni, hogy valóban lehet-e alapja vagy nem"? (Helyeslés a középen.) 22*