Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-74

71. országos Klós január 20. 1876 135 Azt mondják még továbbá a t. képviselő urak, hogy e törvényből kettős haszna lesz a consortiunmak: mert ez felszökteti a bonok árát, ós miután egyik érték felszökkenése maga után szokta vonni a másik érték fölszökkenóset, felmegy vele a rente is, s ez szintén haszon a consortiumra és káros az államra nézve. Én azt hiszem, minél jobb cursust lehet a rentének elérni: annál hasznosabb lesz ez az országra nézve; nem azért, mintha ezzel mi forintokat, vagy százezreket nyernénk, hanem azért lesz ez hasznos: mert azon oursus magassága az ország, hitelének barométere. (Helyeslés a középen) Ha azon oursus magas lesz. ennek az a jelentősége, hogy a külföldnek azon papírokba fektetett hitele és bizalma emelkedik és ez azt hiszem nekünk, kik igen különböző irányban pénzügyi transactiók és pénzügyi műtétek előtt állunk: nemcsak morális, hanem financziális tekintetben is igen nagy előnyünkre lesz. Azért azt mondani hogyha a eonsortium ezen rente kibocsátásánál nyer valamit, ez ránk nézve káros lesz, nem lehet senkinek sem, ki a pénzügyi dolgokkal ismerős és azok lényegét szem előtt tartja. Áttérek most igen röviden arra. a mit Bujanovics Sándor képviselő ur mondott, de ismétlem igen röviden, mert nem akarón a t. ház figyelmét hosszasan fárasztani. A t. képviselő ur elfogadja ugyan ezen törvényjavaslatot, de némi aggodalma van az iránt, hogy ez által az 1875. évi 49-ik törvényezikknek 6-ik §-át fogjuk gyengíteni és ez által mintegy praecedenst alkotunk arra. hogy a conversio további módozatai a törvényhozás tudta nélkül fognak megállapittatni. Én t. ház, az ón t. barátom ezen aggodalmát nem értem és nem tartom. T. barátom már a 80 milliós rente kölcsön tárgyalása alkalmával beismerte, hogy magát az eszmét helyesli; de hogy csak a keresztülvitel módozatai fogják megnyugtatni, mert ha azok helyesek: akkor ezen miitét az országra nézve igen hasznos 'ehet. Nem szenved kétséget, nem ismerek oly dolgot, mely legyen bár jó: ha rosszul foganatosittatik, jó resultatumait ne gyengítené. Ez a dolog természetében van. De a conversio keresztülvitelénél a kincstári utalványok viszafizetésének keresztülvitelénél, — a: mint Wahrman Mór t. képviselő ur magát igen helyesen kifejezte, — oly igen rengeteg, oly rejtélyes, oly bonyolult tervekről szólani nem lehet. Miről van szó ezeknél t, ház? Arról, hogy azon papírok, a melyek egy bizonyos napon esedékesek, azokat előbb váltsuk be és pedig kisebb árfolyam mellett, mint a milyenben be kellene váltani az esedékesség napján. Tehát ez irányban valami nagy aggályokat táplálni alaposan nem lehet. De ezen törvény által nem változik a helyzet a jövőben választandó módozatokat illetőleg sommiben. Ezen törvény által mi intézkedünk a 22 millióról. A 22 millió után fenmarad utalványok beváltásáról ezen törvény nem intézkedik ós ezért azon hozzátételt, melyet t. barátom javasol, őszintén megvallva nem tartom indicáltnak, nem tartom indokoltnak és igazoltnak; mert valamint a 80 milliós kölcsönről szóló törvény 6-ik §-a, midőn azt mondja, hogy a 153 milliós kölcsön beváltásáról külön fog intézkedni, nem érthetett egyebet és nem értett egyebet, mint a 22 milliót: ugy ezen törvényjavaslat, mely a t. ház előtt fekszik, csak arról szól, hogy ezen 22 millió beváltásának keresztülvitele miként történjék Tehát ezzel a fönmaradó 132 millióról absolute semmi intézkedés nem történvén, praejudicálva semminek nincsen és nem is lehet az illető pé-nzügyministernek. —• akár én leszek az, akár más. A ki a további conversio keresztülvitelét akarja: ezt máskép tennie nem lehet, minthogy kénytelen lesz vagy felhatalmazást kérni, vagy a szerződéssel előlépni, szóval a törvényhozás közremükedését igénybe ven id. E nélkül — teljesen elismerem — nem fog intézkedhetni. És mivel így értem a dolgot: nem látom szükségét azon hozzátételnek, melyet t. barátom kíván. Mielőtt beszédemet bevégezném, szükségesnek tartom, hogy Helfy Ignácz t. képviselő ur beszédjének pár pontjára válaszoljak. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy egy átalános törlesztési tervezetnek előterjesztését parancsolta meg a kérdéses törvényezikk, a melynek én nem feleltem meg, s így az én eljárásom nem helyes. A törvény azt mondja: „a visszaváltás módozatairól külön előterjesztés fog intézkedni" Én most a visszaváltás módozatairól előterjesztést teszek; megmondom hogy ennek két útja van: az egyiket, vagy a másikat lehet a körülményekhez képest előnyösebben felhasználni. Hogy ezt tehessem, kérem a törvényhozás engedelmét reá; nem egyebet. De átalános törlesztési tervről absolute nem lehet szó ennél a kérdésnél: mert csak e két mód képzelhető. Hanem a t. képviselő ur azt mondja, és abban élesedik ki érvelése, hogy őszinte ember ingényelhet bizalmat; a pénzügyminister azonban nem őszinte, midőn ezen törvényjavaslatot előterjeszti, s így bizalmat nem érdemel. Hiszen t. képviselő ur, az ellenzék természetében rejlik, hogy a bizalmat,— és ez természetes, — megtagadja tőlünk, s én erre absolute nem tehetek észrevételt. De a t. képviselő ur legalább mással indokolná: miért nincs bizalma ? Mert azzal, a mivel indokolta: nézetem szerint, nem bizonyítja be tételeit. Azt mondja a képviselő ur, hogy itt az indokolásban nincs másról szó, mint visszaváltásról; pedig a mi szándékoltatik: az nem visszaváltás, hanem készpénzben való elfogadás. Ne ceak az indokolást méltóztassék elolvasni; de a törvényjavaslatot is. Ebben én nem szólok készpónzoen