Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-74

74. országos illés január 20. 1876. J05 Bemutatom a brassói csizmadia ipartársulatnak Wáchter Frigyes képviselő ur által benyújtott kérvényét az ezen évben szükségelt honvéd lábbeliek egy aránylagos részének nevezett ipartársulat általi készíttetéséért. Bemutatom a budapesti magyar kir. orvosegyletnek Knöpfler Vilmos képviselő által beadott kérvényét a kormány által a képviselőház elé terjesztett közegészségügyi töryényjavaslat tárgyában. A két első kérvény, melyet bemutatni szerencsém volt, a kérvényi bizottságnak fog véleményadás végett kiadatni. A budapesti magyar kir. orvosegyletnek a közegészségügyi törvényjavaslat tárgyában beadott kérvényére vonatkozólag kérdem a t. házat, hogy miután a magyar orvosok és természetvizsgálók igazgató választmányának hason tárgyban beadott kérvényét egyenesen a közigazgatási bizottsághoz méltóztatott utasítani: méltóztatik-e ezen kérvényt a kérvényi, vagy pedig egyenesen a közigazgatási bizottsághoz utasítani ? (Felkiáltások: a közigazgatási bizoitsághozl) Ki fog adatni a közigazgatási bizottságnak. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Horánszky Nándor: T. ház ! Tisztelettel bemutatom a jogügyi bizottság jelentését a végrendeletek és ezzel rokontermészetű végintézkedések alaki kellékeiről szóló törvényjavaslatra vonatkozólag. Kérem a t. házat, méltóztassék elhatározni, hogy e jelentés annak idejében az osztálytárgyalások mellőzésével: közvetlenül a ház által tárgyaltassók. Elnök: Móltóztatik-e a t. ház elfogadni a jogügyi bizottságnak azon javaslatát, miszerint ezen általa szövegezett törvényjavaslat az osztályok mellőzésével a házban tárgyaltassók? (Elfogadjuk]) E törvényjavaslat az osztályok mellőzésével fog a házban tárgyaltatni, időközben pedig ki fog nyomatni és szét fog osztatni. Következik a napirend, az 1873-ik évi 32-ik és 1874-ik évi 14-ik törvényczikk alapján kibocsátott kincstári utalványok egy részének visszaváltásáról szóló törvényjavaslat és az erre vonatkozó pénzügyi bizottsági jelentés tárgyalása. Fel fog olvastatni a jelentés és a törvényjavaslat. W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa a törvényjavaslatot ) • Elnök : A házszabályok értelmében, mindenekelőtt a törvényjavaslat fölötti általános vitatkozás nyittatik meg. Az első szó a bizottsági előadóé. Ordódy Pál előadó: T. ház! Az 1875-ik évi XLIX-ik törvényczikk, mely a járadék kölcsönről rendelkezik: ezen kölcsön czéljait világosan kifejezi 1. §-ában. Ezen czélok egyike az, hogy e kölcsön egy része az 1873. és" LXXIV-ik évi kincstári utalványok visszaváltása convertálására forditandó. De az illető törvény sem az összeget, mely a visszaválthatásra fordítható, meg nem határozza ; sem egyenesen felhatalmazást nem ad a pénzügyministernek, hogy e convertálást mikor kezdhesse meg. A most benyújtott törvényjavaslat e czélnak kivan megfelelni. Szüksége annál inkább indokolva van ; mert a járadék-kölcsön még nem bocsáttatván ki, szükségesnek véli a pénzügyi bizottság is megadni a pénzügyministernek a felhatalmazást még a kibocsátás előtt, hogy annak idejében a kibocsátás alkalmával az állampénztárra nézve kinálkozó előnyöket felhasználja. A pénzügyi bizottság e czólból a törvényjavaslatot elfogadta ugy általánosan, mint részleteiben és ajánlja a t. háznak is elfogadás végett. Simonyi Ernő: Mielőtt magához a törvényjavaslathoz hozzá szollanék, bátor vagyok egy két kérdést intézni a t. pénzügyminister úrhoz, mely kérdésekre adandó válasz felvilágosítaná a szóban levő törvényjavaslat czélját ós netalán eredményét. Bátor vagyok kérdezni a t. pénzügyminister úrtól: meg van-e már határozva a 40 milliós kölcsön kibocsátási ideje, s másodszor: meg van-e már határozva az árfolyam, melyen az ki fog bocsáttatni; és harmadszor: ha az árfolyan nevezetesen nagyobb volna, mint azon összeg, melyen a consortiumok vállalkoztak annak átvételére és odaszámítva a két százalékos provisiot is: lesz-e a magyar kincstárnak ebből valami haszna vagy nem? E három kérdésre volnék bátor fölvilágosítást kérni és ha a t. pénzügyminister szándékozik ezeket megadni: akkor bátor leszek pár észrevételt tenni a törvényjavaslatra. Széll Kálmán pénzügyminister: A hozzám intézett kérdésekre szívesen válaszolok. Az első kérdés. — jól értettem, — ez: meg van-e már határozva az első negyven millió forint járadék kölcsönnek kibocsátási ideje? Erre azt válaszolhatom,— hogy ugy gondolom, köztudomású dolog a t. ház és így Simonyi Ernő képviselő ur előtt is; mert hiszen az ily dolog nem maradhatna titokban, a lapok is Írnának róla, — hogy a negyven milliónak kibocsátása tudtommal még meghatározva nincs. A consortium, a kötött szerződés értelmében, a kibocsátás idejének meghatározását, a dolog természeténél fogva, magának tartotta fenn, és előttem az iránt még hivatalosan nem nyilatkozott: mikor szándékozik a negyven milliót kibocsátani; valamint azt sem tudatta: vajon ezen negyven millió kibocsátásával együtt a másik negyven milliót optálja-e a szerződés értelmében vagy nem. Az első kérdésre tehát azt válaszolhatom, hogy a kibocsátás ideje előttem tudva nincs. A képviselő urnák második kérdésére, hogy meg van-e határozva az első negyven millió kibocsátási árfolyama? — szintén azt válaszolhatom