Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-73

116 78. országos Illés január 19. 1874*. sok tekintetben egymástól eltérők. Mondom, ha arról lenne szó, hogy e belviszonyaik rendeztesse­nek : lehetne azt, hogy külön törvény intézkedjék a városokról, igazolni. Igen jól emlékszem, hogy a többek közt a t. képviselő úrral is szemben néhány évvel ezelőtt, mikor valóban a belrende­zésről volt a szó : én ezt óhajtottam ; de most nem erről van szó; most szó van arról, hogy a köz­igazgatás különböző ágaiban az összhang létreho­zassék, hogy az ellenőrködés az összes közigazga­tás fölött közvetlenebbé és egyöntetűbbé tétessék, erre pedig ép ugy szükség van a városokban, mint a megyékben, az egyikben^ nincs nagyobb szükség rá, mint a másikban. Ép azért én a t. házat teljes tisztelettel kérem, hogy az eredeti szövegezést elfogadni és a t. képviselő ur módo­sítását elutasítani méltóztassék. {Helyeslés a kö­zépen.) Schvarz Gyula: T. képvh.! Nem szavaztam a kormányjavaslata ellen : mert sokkal több bizalmam van a tisztelt kormány általános politikája iránt, sem­hogy ellene szavazni erkölcsi kötelességemnek tartottam volna. Nem tehetem azonban, tisztelt képviselőház, hogy fel ne szólaljak Zsedényi t. képviselőtársamnak, ha nem is érvelései mellett, de határozati javaslata és illetőleg módositványa tárgyában; mert érzem, hogy nagyobb kötelessé­get mulasztanék el, ha e pillanatban hallgatnék: mintha arra kérem a tisztelt kormányt, vegye •— mielőtt e § megszavaztatnék, — vegye beható­lag fontolóra a hazának azon érdekét, melyet vá­rosaink képviselnek és ne zárja el lehetőségét an­nak, hogy városi közigazgatásunkat és ennek kap­csában Magyarország egész gazdasági fejlődését, úgyszólván társadalmi fejlődósét az emésztő bo­nyodalmak és huzavonák, az illetőségi összeütkö­zések és késedelmeskedések beláthatlan sorozatától megkímélhessük. Mélyen t. képviselőház! Nem a közigazgatási bizottság alapeszméje ellen lépek én föl támadó­lag. Nem, uraim. Én elismerem nemcsak azt, hogy a tisztelt belügyminister ur conceptiója a köz­igazgatási bizottságot illetőleg a megyei törvény­hatóságokban egy bizonyos feltétel alatt egy bi­zonyos haladást fog jelenteni: legyen szabad ezen elengedhetlen feltételre, legalább annak lehetősé­gére utalni és legyen szabad kijelentenem, hogy én ezalatt az anyagilag, ugy mint szellemileg elég­telen vidékek, székek, törvényhatóságok beolvasz­tását nem theoriából faragott, hanem időszerű, gazdaságilag, indokolt eszmének tartom ; mondom, én nemcsak a megyékre nézve tartom valódi ha­ladásnak: ha a tisztelt belügyminister ur ezen conceptiója megtestesül; de határozottan kijelen­tem azt is, hogy én magát a városok ügyét ugy fogom fel, hogy azok szervezete az eddigi álla­potban nem maradhat; szükségesnek tartom rege­nerálását városaink közigazgatgsának ós bevallom loyalisan, őszintén azt is, hogy az én felfogásom szerint, ha e reform be fog következni: azon irányban kell bekövetkeznie, amely szerint a tisz­telt belügyminister ur a közigazgatási bizottság­ról szóló törvényjavaslattal e házat megajándé­kozta. Ezt elismerem. Mindezek daczára engedje meg a mólyen t. ház, hogy ha nem hunyhatok szemet oly tények előtt, a melyekre figyelni úgy­szólván városi viszonyaink mintegy ránk paran­csolnak, a melyeket egyszerűen ignorálni lehet ugyan ; de a melyeket nem hiszem, hogy keserű kérlelhetetlen horderejűkből akár csillámló dialek­tikával, akár élczczel, akár úgynevezett insinuatió­val kiforgatni lehetne. Uraim engedjék meg, hogy kijelentsem, mi­kép én két nagy indokból tartom keresztülvihetet­lennek az előttünk fekvő törvényjavaslatot, tekin­tettel a városi törvényhatóságokra; kivihetetlennek tartom tehát nem elvből, nem alapeszméjében tá­madom meg a törvényjavaslatot: hanem engedjék meg uraim, hogy röviden részletezzem e két nagy indokot. Áz első nagy indok az és itt megvallom, őszintén örülni fogok és a legnagyobb örömmel fogom megszavazni, hogy ha ezen aggodalmaimat szerencsés leszek eloszlatva látni és megnyugtatást nyerni az utánam következő szónokok érvelései által, — az első nagy indokot abban látom, t. ház, hogy a javaslat megteremtője, szerkesztője nem vetett igénytelen nézetem szerint számot elég komolyan behatókig a politikai, idő, tér — s anyagi helyzet postulatumaival. Méltóztassék csak a mélyen t. képviselőház figyelembe venni: mit parancsol a városi hatósá­gokra ezen törvényjavaslat ? Elsőben is azt tapasztaljuk, hogy ugy Ilye­falván és más kissebb taxalis erdélyi városokban, mint magában Budapesten országunk ezen fényes fővárosában egyiránt tiz választott tagot követel a közigazgatási bizottságba. Ez magában véve ter­mészetes, hogy csak akkor látszik előttünk jelen­tékenynek, hogyha mélyebben igyekszünk a dolog mélyére hatni ós nem elégszünk meg a dialektikai szónoklat dicsőségével. Én részemről ugy tapasztaltam, hogy ha meg­tekintjük a virilisták névjegyzékét, melyet a volt belügynűnisbu' Tóth Vilmos ur engedelméből volt alkalmam hetekig, sől hónapokig behatóan tanul­mányozni, és én nem hiszem, hogy azóta a viszo­nyok Magyarországon lényegesen megváltoztak: — én a számokból röviden csak azt hozom fel, hogy a városokban oly kevéssé rendelkezünk azon független elemekkel, a melyekről föltehetjük, hogy megfelelnek azon kötelezettségnek, melyet a tör­vényjavaslat rajok szab: miszerint szabadjon kije­lentenem, hogy általában illusoriussá lesz mind­azon reform, melyet ezen javaslat életbe léptetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom