Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-73

73. országos ülés január 19. 1876. 109 barátomat Heves megyében nem fogják megvá­lasztani a közigazgatási bizottság tagjául. De mégis én azon esetre, hogy ha t bará­tomnak sikerülne magát a bizottságba becsem­pészni, azon izgatásért, mit ő ott e! fog követni: kárpótlást nyújtok a t. belügyminister urnák, a magam saját "megyéjében ; mert én nem szándé­kozom magamat a bizottság tagjául megválasz­tatni, s ezt nem azért teszem, mintha a passivi­tásnak valami nagy barátja volnék. Hogy ez nem vagyok: megmutattam 1860-ban, — bocsánatot kérek, hogy csekély személyiségemről beszélni bá­torkodom, — midőn nem voltam a határozati pártnak tagja. Hanem jelenleg valóban ugy va gyök hangolva szemben e törvényjavaslattal, hogy nekem nem igen nagy kedvem volna arra, hogy én ott majd az adófelügyelői helyettes, meg a posta- és távirdaigazgató, vagy annak helyettese. meg az állammérnök, meg — én nem tudom, isten tudja kivel — részt vegyek abban, hogy azon bizottságban a megye közönségének jogait bitoroljam. Simonyi Ernő t. barátomnak'beszédére, mely szerint ő, ha a t. belügyimuister nr ós a Sennyey b.-féle önkormányzat közt kellene választani, a belügyminister úrét választaná: azt méltóztatott mondani a t. belügyminister ur, hogy ő nem kér ebből a megtiszteltetésből. Már ha ily modorban méltóztatik fogadni azt, midőn valaki járulni ki­van terveihez: akkor nem nagy kedvet fogunk hozzá kapni, hogy utánozzuk Simonyi Ernő t. ba­rátom példáját. Hanem valamint Németh Albert képviselőtársamnak, 1 ugy Simonyi Ernőnek hibáját is legyen szabad nekem helyrehozni, azon hibáját, hogy ő pártolásával alkalmatlankodott a t. belügy­minister urnák, és ezt meg akarom tenni az által, hogy én azt vagyok bátor nyilvánítani, hogy ha már választani kellene a két rósz közül, t. i. a két különböző fajta autonómia, t. i. a tisztviselők kinevezése, meg a közigazgatási bizottság között: én valóban nem tudnám, melyikhez nyúljak. Igaz, hogy a t. jobboldali ellenzék autono^ miája megszünteti a választást ós ez által az ön­kormányzat egy lényeges részét akarja elvonni a választóktól; de a t. belügyminister urnák auto­nómiája tönkre akarja tenni annak úgyszólván fészkét, kutforrását és igy nem tudom, nem vá­lasztanám-e inkább az előbbit. És ha mégis in­kább elfogadnám s inkább nyúlnék a közigazga­tási bizottság-féle önkormányzathoz: az csak azon okból történnék, inert különben, mint Simonyi Ernő t. barátom is kinyilatkoztatta, azon másik baj is ránk fog szakadni, bog}'' nyakunkba jön egy rakás nyugdíjazás és abfertigung, Még egy megjegyzésére az igen t. belügymi­nister urnák vagyok bátor észrevételt tenni. 0 felhozta azt, hoev Simonyi Ernő t. barátom igen sokat idézett abból a bizonyos röpiratból. Es erre vonatkozólag a belügyminister ur azt mon­dotta, hogy igen örvend, mert ő rá nézve nagyon örvendetes az. hogy amint látja, az ő eszméi ter­jednek; ránk nézve pedig nagyon kedvező: mert mi tanulunk. A mi a tanulást illeti, hát mi szívesen tanu­lunk t. ház, bárkitől. Mi szívesen tanulunk ma­gától a belügyminister úrtól is; de nem mindent: mert van a belügyminister urnák egy tudománya, a mely neki egyszersmind találmánya s melyet rövid idő alatt nagy tökélyre is emelt. Ezen tu­domány pedig abból áll, hogy miként kell állha­tatosan vallani egy elvet ós azzal mégis ellenke­zőleg járni el. Ezen tudományát a t. belügymi­nister urnák nem akarjuk megtanulni. (Élénk he­lyeslés a szélső balou. hgy hang: Nem instálunk belőle. Derültség.) A lefolyt vitának, t. képviselőház, kétségte­lenül egyik legérdekesebb momentuma volt azon melegség, melylyel az önkormáuyzat ugy a t. sza­badelvű párt. mint a t. jobboldali ellenzék részéről pártoltatott. Melegen szóltak e tárgyról különösen a t. belügyminister, ki oly ékesen, oly szépen plaidirozott, különösen a választás mellett, hogy e tekintetben valóban fölöslegessé tette, hogy mi is kiterjesszük védelmünket az autonómia mellett. Hasonlóképen a jobboldali ellenzék minden tagja kinyilatkoztatta, hogy nem akarja megszüntetni az autonómiát, de sőt barátja. De ennyi szeretetnek mi a gyümölcse t. ház? Egy részről a közigazgatási bizottság, másrészről a tisztviselők kinevezése. Hogy pedig ez nem ön­kormányzat és pedig sem as? egyik, sem a másik: azt a t. képviselő urak különösen a t. belügymi­nister ur ós báró Sennyei Pál t. képviselő ur fé­nyesen bebizonyították, a miért mi nekik valóban köszönettel tartozunk és a miért mi nekik köszö­netet is szavazunk. Báró Sennyey képviselő ur bebizonyította azt, hogy hiába hagyja meg ezen törvényjavaslat a vá­lasztást : miután a megye gyűlésének hatáskörét megsemmisíti. Viszont a t. belügyminister ur fé­nyesen bebizonyította azt, hogy mi haszna, hogy niemnarad a közgvülés : ha nem rendelkezhetik szabadon a kinevezett tisztviselők mellett. Es hát mivel indokolják azt, hogy meg kell szüntetni az önkormányzatnak eddig nálunk fenálló rendszerét ? Egyetlen érvök van t. ház, a változott körülmé­nyek, vagy, mint a jobb oldali határozati javaslat kifejezte magát: a sokoldalulag kifejlődött állami élet fokozott igényei. Ez képezi az összes fenn­forgó kérdésnek magvát, az érvelésnek velejét. Méltóztassék megengedni, hogy azt a tárgya* bj ss é behatóbban kifejtsem. {Ralijuk f) Hallván a felhozott érveket, az ember azt hinné, hogy csak a mostani kornak van szüksége jó közigazgatásra, s hogy a régi időkben nem is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom