Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-73

106 73. országos ülés január lí) 1S76. közigazgatás szervezetének, és annak legeslegfőbb feladata, sőt azt hiszem, hogy a törvényhozásnak arra kell törekedni, hogy a jó közigazgatásnak lehetőségét már a priori megállapítsa. És én megvallom, hogy e tekintetben helyesebbnek tartom azon régi, meglehet együgyű, de eddig a korábbi időkben már sok jó eredményt maga után vont táblabírói felfogást, mely épen a praeventió czéljából azt mondta: „sínt nobiles bene possessionati; a, képviselők részéről a hűtlen kezelés megelőzésére, mint mostani törvényhozásunkban, például a közacló kezeléséről szóló törvényjavaslat azon intézkedése, a mely különben az állami control-közegek superfetatiójából áll, és a mely szerint például az van rendelve, hogy a közigazgatási bizottság ügyeljen fel arra, hogy az adófelügyelő felügyeljen a járásra. Osztozom t. barátomnak Ürményi Miksának azon nézetében is, hogy tán nem egészen helyes elmélet az, hogy ugyanazon testületben legyen coneentrálva ugy az állami, mint a községi kormányzat ; én azt gondolom, hogy a két ellenkező oldalról jövő áramlat, találkozván egymással a középen, igen könnyen paralisálni fogja egymást. De nem akarok hosszas elméleti fejtegedésekbe bocsátkozni; legyen szabad azonban megvizsgálnom egy alaptételét t. i., hogy az állami control kezelésére ezen közigazgatási bizottság kiválóan alkalmas. En e tekintetben ezen közigazgatási bizottságnak azon intézkedését, hogy a főispánnak controllirozo hatalma meg legyen osztva a többi állami közegekkel, szerencsés conceptiónak épen a t. képviselő ur szempontjából nem tartom. Az állami control] gyakorlására kiválólag a főispán alkalmas; magas politikai állásánál fogva bizalmas helyzetben áll a kormánynyal, ennek következtében ő képviselheti legjobban a kormányt a megyében. És most azt kérdem: vajon emelni fogja-e a főispán erejét az, hogy ha ő a bizottságban, a melynek végre is csak elnöke és szavazó tagja, az ő befolyása el van osztva a többi állami tagok közt, a kik lehetnek a maguk körében nagy hatalommal ellátva; igy például az adófelügyelő, mint a bibliabeli sarezoló tisztartó valóságos potentát ;• de mindenesetre felfelé csak alárendelt subalternus szereppel birnak. En azt gondolom, hogy midőn ezen törvényjavaslat által ezen subalternus állami hivatalnokok kivétetvén a maguk köréből, itt mint a közigazgatás ágazatainak főnökei fangálnak, a megyei tisztviselőkkel rendelkeznek, mind megannyi alispánokká válnak, sőt a mi több, még a főispánnak is concurrentiát csinálnak : ezt szerencsés conceptiónak tartani nem lehet. Nem azért hoztam én fel ezt. mintha nekem valami nagy gondom lenne arra: vajon lesz-e a kormánynak a törvényhatóságokban elég ereje; nem azért: mintha ezt nem tartanám a törvényhozás feladatának; hanem mivel ugy tudom, hogy a kormánv a medvékben most is elég hatalommal bir, *ós hogy annak növelésére nincs szükség. Ha nem, találom ezélszerünek a közigazgatási bizottságnak azon feladatát, minélfogva az állami controllt lesz hivatva gyakorolni: mit mondjak arról, hogy abban fel van találva az alkalmas közeg az önkormányzati ellenőrzésnek gyakorlatára? Hogy a közigazgatási bizottság nem önkormányzat; hogy egy oly testületet, mely részben idegen elemekből áll, önkormányzati testületnek mondani nem lehet; hogy általában ily szükkörü testület soha sem lehet az, a mi volt eddig a közgyűlés, hogy nem képviselheti tökéletesen a megye közönségének akaratát: ezt hosszasan bizonyítani, azt hiszem fölösleges. De van másik oldala is a dolognak, s ez az, hogy a mint kifejtettem első beszédemben, nem fogják kapni bele a tiz tagot, ki kiválólag alkalmas volna arra, hogy az önkormányzatot képviselje s méltóztassanak hozzákapcsolni bármely következtéseket : r ezen nem lehet segíteni még ugy sem, a mint Éber képviselő ur monda, hogy kényszeríteni kell az embereket; mert az emberek készebbek lesznek a hazából kivándorolni, minthogy élvezzék az ilyen kormányzati szabadságot. De helytelennek tartom Szilágyi _ Dezső képviselőtársam kiindulási pontját is. 0 azt tartja, hogy azért szükséges a közigazgatási bizottságot megalakítani és megteremteni benne, ugy az állami, mint az önkormányzati rendszer közegét: mivel ily orgánumok hazánkban ez időszerűit nem léteznek. Ebből méltóztatott kiindulni elméletének felállításánál. A mi azt illeti, hogy nálunk a kormány nincs kellőleg képviselve a megyékben, én azt megengedem, hogy hozzuk ide Gneisto , vagy bármelyikét azon nagy administrativ eapacitásoknak, kikről t. képviselőtársam megemlékezni méltóztatott : azok bizony meg fognak ütközni abban, hogy itt a kormány képviselőjének állása a megyékben jobban praecisirozva nincs. Hanem a tény az, hogy mi daczára, ennek megéltünk századokon át, hogy soha sem akadt fenn a közigazgatás, hogy azon ritka esetben, midőn a kormány nem volt képes keresztül vinni a maga akaratát: ez csak akkor történt, midőn a törvényeket megszegte, midőn az alkotmányt felforgatni akarta, midőn a megyei hatóságok kötelességüket teljesítették, azon kötelességet, mely e törvényjavaslatban is meg van hagyva számukra, és hogy ezzel a szabadságnak s a nemzetnek a legnagyobb szolgálatot tették. Hanem a jó közigazgatás biztosítása végett soha sem forgott fen annak szüksége, hogy a kormány hatásköre a megyékben kibővittessék. Ha történt e tekintetben kísérlet: csak politikai okokból törtónt; igy az administratioiialis rendszer behozatalával, és történik most azon szürke theoriák terjedése kö-