Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-73

73. országos ülés indokolja, hogy miért nem tett a ház határozatá­nak eleget: ugyanazért én magamévá teszem Szon­tagh Pál t. barátom indítványát. {Helyeslés a kö­zépen.) Elnök: Fel fog olvastatni a Simonyi Ernő képviselő ur által beadott határozati javaslat. Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa: Si­monyi Ernő határozati javaslatát.') A képviselőház elnöke odautasittatik, hogy Hodossiu József meg­választott brádi kerület képviselője ellen az 1662-ik évi 53-ik törvényczikk értelmében járjon el. Elnök: Szólásra nem lévén senki feljegyezve, ha a t. ház jóvá hagyja, fel fognak olvastatni szavazás előtt még egyszer a határozati javaslatok. Molnár Aladár jegyző: (Újra felolvassa Szontagh Pál határozati javadatát') Elnök: A kik a Szontagh Pál képviselő ur által beadott határozati javaslatot elfogadják: mél­tóztassanak felállani. (Megtörténik.) E szerint'a Szontagh Pál képviselő ur által beadott határozati javaslat elfogadtatván : az elnökség utasittatik, hogy annak értelmében járjon el, Simonyi Ernő határo­zati javaslata pedig mellőztetik. Következik a napirend további tárgya: a köz­igazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslat áta­lános tárgyalásának folytatása. Következik Mocsáry Lajos képviselő ur zár­szava. Mocsáry Lajos: T. ház! Ne méltóztassanak szerénytelensógnek vermi, hogy én a házszabályok által adott jogomhoz ragaszkodom; a t. ház igen számos tagja méltóztatott foglalkozni azon beszéd­del, melyet a vita kezdetén elmondottam, s ez alkalommal igen gyakran történt szavaim félre­értése, félremagyarázása, nem akartam mindannyi­szor azzal alkalmatlankodni a t. háznak, hogy e miatt külön szót kérjek, hanem fentartottam azok helyreigazítását akkorra: midőn végbeszédemet megtartani alkalmam lesz. Méltóztassanak tehát megengedni, hogy ezt röviden most tegyem. Mindjárt a vita kezdetén Tisza Lajos kép­viselő ur azt. méltóztatott mondani, hogy én és elvtársaim a 48. előtti megyét akarjuk visszaállí­tani. Én éppen közvetlenül előtte szólván, vilá­gosan kijelentettem, hogy nekünk az 1848. előtti megyét visszaállítani egyátalában nincs szándé­kunk. Mert mióta behozatott a parlamenti rend­szer és különösen az óvenkinti országgyűlés : a nemzet politikai életének súlypontja természetesen többé nem a megyékben van, hanem esak az or­szággyűlésen lehet, ennélfogva a régi utasítások rendszere combinatiónk körébe egyátalában nem tartozik. Plachy Tamás t. barátom azt monda, hogy én képtelenségnek mondottam az egész szőnyegen levő törvényjavaslatot. Talán mondhattam volna január 19. 187(5. 1Q3 és nem ok nélkül; de hát nem mondtam. En kép­telenségnek egyedül azt mondám, hogy a köz­igazgatási ágaknak valamennyi főnöke, ki a bizott­ságban ül, nevezetesen az államhivatalnokok mind közvetlenül fognak rendelkezni a megyei tisztviselőkkel, a szolgabirákkal és községi elöl­járókkal, hogy ebből nagy zavar fog támadni, hogy lehetetlen lesz a szolgabírónak magát a sok terminus közt tájékozni. Ez volt egyedül, mit kép­telenségnek mondottam. Azt hiszem, hogy azok után, miket e tekintetben Sennyei báró t. kép­viselő társam is felemiitett, igen sokan osztoznak a t. ház tagjai közül ebbeli véleményemben. Hanem az én tisztelt barátom, azon axióma szerint, ha te vered az én zsidómat, én verem a te zsidódat, azt monda: hogy nem az a képtelenség, a miről én mondtam, hogy az; hanem az a képtelenség, hogy oly nagy testület mint a megyei közgyűlés: administráljoh. Már miután ez a praxis századok óta fejlett ekkoráig és még mai napig is fennáll: absurdumnak már csak azért sem lehet nevezni. Továbbá méltóztassék megengedni t. barátom, de képtelenségnek mondani azt, hogy a közgyű­lésnek administrationális jogköre is legyen ós mégis azt mondani, hogy barátja az önkormány­zat rendszerének : abban ismét én látok némi kép­telenséget Azt is méltóztatott mondani, hogy én kicsiny ­lően szóltam azon jogkörről, melyet a törvény­javaslat a megyének az adóügyekre vonatkozólag ád s ennek bebizonyítására felhozott egy sérelmes fínánczesetet, gondolom Balassa-Gyarmathról. Hi­szen kérem igen jó volna, ha ezen hatáskör a törvényjavaslatban a megyéknek meg volna adva azon tekintetben, hogy a pénzügyi adóbehajtási közegek visszaélései megakadályoztassanak; hanem hát nincs megadva! A mi itt meg van adva : az a csekély egy pár administrationális ügyben való eljárás, az nagyon kevés. Az adófelügyelő ezután is korlátlan ura lesz az egész adóügynek, itt tehát egyátalán semmiféle hatalom nincs megadva, az adóügy kezelésénél előforduló visszaélés ellen semmiféle módszer nem foglaltatik. Legyen szabad még fölemlítenem néhány észrevételét a börtönökre vonatkozólag. 0 elmondta abbeli nézeteit, — melyekben én tökéletesen osz­tozom — hogy a börtönügy kizárólag administra­tionális ügy, tehát szükséges a közigazgatási bizott­ságba, mint annak tagjait, a királyi ügyészeket is befoglalni. Bocsánatot kérek, ón más következtetést vonok belőle, t. i. azt, ha ez csakugyan administratio­nális ügy: akkor nem a királyi ügyészt kell be­vonni a közigazgatási bizottságba, hanem a bör­tönöket kell bevonni a megyék közigazgatási ha­táskörébe. * Pulszky Ágost t. képviselő társam és ha­sonlóképen Balogh Imre t. képviselő társam azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom