Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-49
49. országos ülés fizetett adóösszeg levonatik: tulajdonkép csak adójának négyszeres összege vétetik, s azt csak mégis lehet állítani, hogy 400 frt tiszta jövedelme van, valamint azt is, hogy a kinek 1000 írt az adója, 4000 frt a jövedelme. Tehát a katasztrális adó mindenesetre kisebb, mint valóságos jövedelme. Igaz. hogy ez nincs valami szabályban megállapítva, ez tisztán apreciátió dolga: miként veszi fel az ember. Lehetetlen más alapon előállani, mint tisztán megfontolás és megítélés tárgyává tenni a kérdést, -és a szerint én az ötszöröst hoztam javaslatba, és azt hiszem, hogy a valóságnak megfelel. Itt áttérek a t. képviselő ur kérdésére. A t. képviselő ur igy okoskodott, hogy 6 millió forintot hoznak államjavaink, és nekünk van 6 millió hold földünk 12000-ölével, tehát holdanként csak 1 irtot hoznak. Ebből azt méltóztatik magyarázni, hogyan decretálhatok ón többet a magánbirtokokra: mikor az állambirtok csak egyet hoz. Kectificálnom kell az állítást, mert azon az alapon nem hozható ki a helyes eredmény. Nincs nekünk 6 millió hold földünk. A mi államjószágaink, mint egyszer már voltam szerencsés előadni: nem mennek annyira. A 3 milliót azonban meghaladják; de ebben tömérdek erdőség van, többek közt a határőrvidéken is, mely jóval kevesebb jövedelmet hoz, egy része pedig adó aktt sincs. Méltóztassanak elhinni, hogyha átalános adót méltóztatnak felvenni: az államjószágoknál az körülbelől 8 — 900,000 frtot tesz. Ragályi Nándor közbeszól: egy millió! Széll Kálmán pénzügyminister: Méltóztassék figyelembe venni, hogy azon földek után fizettetik községi és városi pótlék is, s ezt le kell számítani. Ha méltóztatnak ezt leszámítani: akkor azt fogják találni, hogy körülbelől az adónak ötszöröse volt ott is a tiszta jövedelem. A tiszta jövedelmet az államjószágoknál •— az erdőségeket természetesen ki kell hagyni a számításból, mert ott kisebb a jövedelem ; — ha mindössze veszem is, az idei költségvetésben körülbelől öt millió forintra van téve a tiszta jövedelem, tehát égy millió forint adó megfelel öt millió forint tiszta jövedelemnek; mert a községi pótlókkal körülbelől egy millió forintot tesz. Tehát hatszorosa vagy hétszerese az adónak a tényleges tiszta jövedelem. A zárszámadási jövedelem is megüti ötszörösét az adónak. A mit a t. képviselő ur példa gyanánt felhozott, az is mellettem bizonyít. Ha reílectálunk az adatokra, melyek rendelkezésünkre állanak: az adónak ötszörösét igazságosnak és helyesnek tartom, parifikálva azt azon kulcscsal, a mely a többi egyes adónemekre nézve fel van véve. Az én nézetem az, hogy valamint nem lehet egészen deczember 9. 1875. \ M-N^ oj/ 80 felvenni a tiszta jövedelmet, melyet adópótlékkal fogunk illetni azon egyes jövedelmi ágaknál, melyek akként vannak megadóztatva, hogy a tiszta jövedelem alapján kivetett adónak tízszeres összege van felvéve, ugy a catastrális jövedelemnél többet lehet és kell felvenni: mert nem szenved kétséget, hogy az a tettleges jövedelemnél kisebb; mert hiszen ha a catastrális jövedelem nem volna annál kisebb, hogyan lehetne 30°í o -ot adóul fizetni. Ez csak ugy lehetséges, mert nem a valóságos: hanem a catastrális jövedelem után fizettetik, mely ez előtt 20 évvel készült s melynél nem igen törődtek azzal, hogy a valóságos tiszta jövedelem kiderüljön. Ez volt a felfogás, mely engem vezérelt és azt hiszem, hogy ez helyes is volt. Méltóztassanak ezek szerint megnézni, jhogy 10°j u-al fogja magát e számítás szerint az adópótlékban kifejezni a jövedelem adó. A házbéradónál 7—14 és a házosztályadóná* 24°| 0-ig fejezi ki magát a jövedelmi adópótlék és azért a*többi adónemekhez hasonlítva, a földadó teljes lelkiismeretes meggyőződésem szerint elbírja, és a többihez viszonyítva, igazságosnak mondható. A harmadik szakasz első pontját a t. ház. mint már mondám, elfogadni méltóztatott. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a törvényjavaslat 3-ik szakaszából a 2-ik 'pontnál az a) b) c) alatli pontjait) Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! A második ponthoz, illetőleg annak a b) pont alatti részéhez az a) és b) között magamnak volna egy módositványom, .melyet ajánlok a t. ház figyelmébe. A b) pont igy szól: (olvas.) a megelőző évben házosztály-adó alá tartozott házaknál és házrészeknél azon házosztályadónak tízszeres összege, mely az illető házra vagy házrészre a megelőző évben kivettetett, esetleg kivettetett volna, ha adómentes nem lett volna. Mármost megtörténhetik az az eset, hogy vannak újonnan épült házak, vagy ujon épült ház részek, melyek időközben rovandók meg adóval: mert időközben tényleg lakható állapotba tétetnek. Az esetben, ha e szakasz módosítatlanul marad: semmi provisio nem történt és az esetre, hogy legyen provisio, egy betoldást indítványozok, mely szerint a b) pont után egy uj pont szúratnék közbe és ezután a b) pont c) pont lenne. Módositványom a következő: Az újonnan épült és csak a folyó adó évben használatba vett és házbéradó mentesség kedvezményében részesített házaknál és házrészeknél, azon tiszta jövedelem, melyet a birtokos a folyó évben hnz. E toldalék nem egyebet czéloz, mint ugyan azon elv alkalmazását az időközben lakhatóvá vált házakra, a miről különben provisio nem történik. «
