Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-49

49. országos ülés deczember 9. 1875. 55 alapot is el kell törölni, mert ha azok a nemzetiségi renegátok... (Nagy zaj: szónok nem érthető.) Magyarországnak gazdagabb szomszédjai vannak és azokkal a coneurrentiát ki nem állhatja, Vidliczkay képviselő ur ez alkalommal a nemzetiségi ügyet érintette, azt mondván, hogy Svajezban a különböző nemzetiségű polgárok azért nem gravitálnak a, szomszéd országokhoz, mert ott szabadság és jóllét van. Igen is; de nemcsak ezért; hanem azért is: mert ott a különböző nemzetiségeknek a nyelve a politikai, társadalmi és culturai élet minden ágaiban használtatik és mert az állam egyenlően gondoskodik minden nemzetiségnek saját nyelvén való kiképeztetéséről, Elnök: Nekem nincs jogom a t. képviselő ur érvelésének érdeméhez szólni, azért mindazokat, a miket eddig mondott, el kell ismernem, hogy a tárgy keretében voltak mondva, mert a költségvetésben megszavazott összegekre vonatkoztak. Már most, ha tisztán csak nemzetiségi, nyelvi kérdésről akar beszélni: akkor kénytelen vagyok a t. képviselő urat arra figyelmeztetni, hogy beszédének e része nem tartozik e tárgyhoz. (Élénk helyedé.*) Miletics Szvetozár: Ez indokolás, tények felsorolása, melyek engem arra vezetnek, hogy nem vagyok képes a törvényjavaslat mellett szavazni Elnök: Tessék a t. képviselő urnák beszédét folytatni; de azok ellen, mikre nézve • észrevételt tettem, a házszabályok szerint feszólalni, azokat visszautasítani a t. képviselő urnák joga nincs. (Élénk helyedéi.) Miletics Szvetozár: Csak azt akartam mondani, hogy mi is azt kívánjuk, a mi Svajezban van, és pedig nem canton alakban, hanem csak társadalmi, culturalis ós administrativ formában. A t. minister ur áldozatkészségre appellált; de míg a hazafiságnak olyan, a nem magyar nemzetiségek fennállásával és kifejlődésével incoinpatibilis fogalom adatik: addig nevetséges dolog a nem magyar nemzetiségek áldozatkészségére appellálni. Én tehát a kormánynak, a mely kizárólagosan csak magyar nemzeti czéíokat követ, sem a költségvetést, annál kevósbbé az adófelemelést nem szavazom meg. Kállay Béni: T. ház! a t. kormánypárti képviselők közöl, a kik eddig a tárgy alatt levő törvényjavaslathoz hozzá szoUottak, csak egyetlen egy találkozott, a ki fellelkesülve az adófizetés mellett, könnyű szívvel fogadta el azt, hasonlitván a nemzetet az orvoshoz, a ki örömmel nyúl az operatióhoz, melylyel a beteget megmentheti. Én szívesen elfogadom ezen hasonlatot azon megjegyzéssel, hogy ezen esetben a nemzet nem annyira az orvos, mint inkább az operálandó beteg, a ki pedig, — azt engedje meg a t. képviselő ur, —bármily szükségesnek ítélje is az operatiót: legalább könnyű szívvel nem néz elébe. De még azon nevezetes és érdekes érvet is említette fel ugyanazon t. képviselő ur, hogy az adóemelés körül tanúsított áldozatkészségünknek tulajdonitható az, hogy az épen most megkötött kölcsön ilyen kedvező feltétel mellett köttethetett meg, Ha ez áll: akkor kár volt sokkal magasabbra nem emelni az adót: mert hiszen akkor még kedvezőbb feltételek meltett köthettük volna meg á kölcsönt, talán al pari felett is és így bőségesen visszafizettetett volna az áldozatkészség, a mit az adó árán kell hoznunk. Nem osztozhatom Lukács Béla t. barátom azon nézetében és elméletében sem, hogy az adóképesség megítélésénél leginkább "az a mérv, hogy mit kell az országnak fizetni. E tekintetben Francziaország példájára hivatkozott, A példa nem egészen szerencsés: mert igaz, hogy Francziaország nagyszámú milliárdokat fizetett egy szerencsétlen háború után és ezzel meglepte az egész világot. De vajon azért fizette-e és fizethette-e azt: mert fizetnie kellett? Azt hiszem nem; de azt tartom, azért fizethette : mert arra' képes volt, nernzetgazdászati fejlettsége alapján. Nekünk háborúnk nem volt és mégis növekedtek deficitünk és adóhátralékaink. Francziaországban ezen iszonyú háború után csak rövid öt évvel, gondolom az idén, ha jól tudom a jövedelmi többlet 100 millióval több, mint az előirányzat. Mi a legnagyobb béke idején, fájdalom, nem tudunk ilyent felmutatni és igy talán a hivatkozás a példára ezen esetben nem egészen volt helyén. (Helyeslés a szélső jobbon) Hasonló indokokból látszott kiindulni igen t. barátom Szontagh Pál, a kivel különben sokba megegyezem és különösen abban, a mit mondott, hogy a nemzetet saját érdekében jó' és szükséges volna átgyúrni, hogy hozzá szokjék a munkához, takarékossághoz, nélkülözéshez. Ezt én teljesen elfogadom ; csak az sajnos szerintem, hogy az- átgyúrás eddig csak theoriában, existál, a praxisban azon „át'" szócska kimarad, ós marad a gyúrás-; mi eddig csak gyurattunk ós nem átgyurattunk. (Derültség.) ' ;. Hallottam azt néhány előttem szólott képviselő ur által felemlíteni, hogy az ellenzék helyzete igen könnyű az adóemeléssel szemben ; mert azt egyszerűen meglehet tagadni" és e"z egy igen népszerű dolog, Én nem tekintem ezen szempontból a dolgot és én nem fogom ezen érvet a kormány és kormánypárt ellen felhasználni: mert hiszen épen a jelen esetben, a legközelebbi napokban lehetett volna egy ilyen érvet felhozni, a mely szoros kapcsolatban áll e tárgygyal például, azon körülményből, hogy épen nem nagy népszerűségnek . őr>