Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-68

392 68. országos ülés január 13. 1876. §n is aláirtam, s a melyet nevünkben Sennyei báró képviselőtársam nyújtott be. (Helyeslés a szélső jobbfelöl.) Éber Nándor: T. ház Én nem fogom az előttem szólott képviselő urnák példáját követni és az előttem elmondottak egyes, észrevételek' czáfolatába bocsátkozni; hanem ellenkezőleg néhány pillantást kívánok vetni azon irányra, a melyet ő megpendített s kimutatni azon különbséget s némi részben ellentétet, mely azon oldal (a szélső jobbra mutat) felfogása és az enyém között létezik. Sok mindenféle szempontból ítéltetett meg az ' előttünk fekvő tárgy. Engedje meg a t. ház, hogy én figyelmét egy oly oldalra hívjam fel, a mely véleményem szerint fontos s mely eddig vagy meg nem érintetett, vagy legalább azon figyelemre nem méltattatott, a melyre én azt móltónak találom: és ez azon szoros összeköttetés, mely a közigazgatás szervezése és az egész állami és nemzeti élet fejlődése között létezik, azon hatás és visszahatás, melyet e kettő egymásra gyakorol. (Halljuk !) Tekintsünk bármerre és ennek nyomait tisztán látni fogjuk. Bizonyára jelen korunk legérdekesebb és legtanulságosabb tüneményei közzé tartozik egy részről azon csodálatos lendület, melynek az aránylag kis Poroszország az utolsó évtized alatt indult, és más részről azon rugókonyság és szívósság, melyet Francziaország a legnagyobb csapások között mutat. Én mindkettőnek titkát nagy részben ezen országok közigazgatási rendszerében látom. (Helyeslés.) Poroszországban még a múlt század elején, a nagy brandenburgi választó fejedelem Frigyes alatt vetették meg a közigazgatási rendszer ama alapját, melynek hivatása a népnek minden erejét az államozólokra kiképezni és felhasználni. Minden rá következő fejedelem által, 150 éven át fejlesztetett ezen szervezet minden irányban, s az egész nem-. zeti erőnek ez által elért összpontosítása és fegyelmezése tette lehetségessé azon lendületet, mely Poroszországot Németország élére állította. (Igazi) Francziaországban az utolsó 80 év alatt 13-szor változott a kormányforma: absolut, alkotmányos királyság, császárság, a köztársaság min-" den formája váltotta ott fel egymást; a legszabadabb, hogy ne mqndjarn a legféktelenebb aralom és a legszigorúbb zsarnokság következtek egymásra. Mindezen változások közt a közigazgatási rendszert mint egy szilárd sziklát látjuk megállani, azon közigazgatási rendszert, mely eredetét még Riehelieutől a 17-ik századból veszi, s melyet minden következő kormány, volt legyen az királyság, császárság, köztársaság, fejlesztett, ápolt és megóvott- Ezen közigazgatási rendszer volt az, mely minden változás daczára megadta, még a legmulandóbb kormánynak is azon állandóságot, mely lehetségessé tette, hogy Francziaország minden csapás daczára és minden csapás után mint egy uj Aníheus kelt fel a földről. De nézzünk egy más irány felé, Amerika, Anglia felé. Amerikában városokat, tartományokat, országokat látunk úgyszólván a földből teremni, őserdőkben és rengetegek, hegyek közepette. Valami érezdus vidék fedeztetik fel, és oda' csődül a kincskeresők serege s köztük természetesen a föld minden részének salakja. A következés egy társadalmi elmos. Féktelenség és erőszak uralkodik. De csakhamar az önvédelem szüksége ós az önkormányzat szokottsága összefűzi a jobbakat és a rendetlenségből rend lesz s a vadonból néhány évtized múlva virágzó ország. (Tetszés.) És mi teszi ezt lehetségessé ? Azon önkormányzati rendszer, melyet az első gyarmatosok hazájukból, Angliából magukkal hoztak, melyre az Egyesült-Államok egész szervezőtöket alapították, s mely ugy szólván második természetévé vált e nagy nemzetnek. Ugyanez tette lehetővé azon csodálatos fejlődóst, melyet látunk azon számos többi gyarmatban, a melyekkel Anglia a világ minden részét ellepte. Ezek az anyaország körül csoportosulva már maguk vagy országokká lettek s nem szorulnak az anyaország segélyére, sőt azt. visszautasítanák, ha felajánltatnék. De menjünk tovább, nézzük azon alkotmányos és parlamentalis rendszert magát, melyre annyiszor történik hivatkozás s a melyet mindenki csodál, azon színleg oly kényes gépezetet, azon egyensúlyozását ós bámulatos harmóniáját minden nemzeti erőnek, mely oly kényesnek látszik, hogy minden pillanatban várható annak fennakadása vagy talán felbomlása, és mely mégis a körülötte dúló viharok daczára szilárdan megáll; inert mintegy erőteljes élő organismus tudja mellőzni azt, a mi túlélt, rohadt és pótolni azt, a mi hiányzik; mi ezen rendszer egyéb, mint a legszebb virága és legérettebb gyümölcse azon önkormányzati rendszernek, mely felülről lefelé Angolországban minden intézményt áthat. Hogy az alkotmányosság és parlamentalismus a continensen még oly színtelen mása az angol eredetinek: ezt én nagyrészben annak tulajdonítom, hogy a formát tanulmányozták és nem a lényegét, a holt betűt és 'nem az éltető szellemet, és hogy nem vették soha figyelembe azon szoros összeköttetést, a mely a közigazgatási szervezet és az alkotmányos élet fejlődése közt létezik. Az alkotmányos élet lényege nem azon formákban rejlik, a melyek minden nap változnak és a melyeknek változniuk kell; hanem alapszik magában az eszmében. Az alkotmányos kormányrendszer a népek nagykorúságát jelenti ós a ki azt elfogadja: annak el kell fogadnia és alkalmaznia azt, minden következéseivel és az önkormányzatra, önsegélyre és felelősségre alapítani szava-