Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-67
67. országos ülés jai rect befolyás íllusorius jogáról, azon jogáról, a mely eddig megvolt, hogy tudniillik a központban saját költségén több napot töltött. Tudom, hogy a megyei bizottság tagjának jogköre nemcsak erre terjedt ki, sem ezen költekezésig, hanem kiterjedt a közügyek vezetésére is ; de ezen jogot a bizottmányi tagok igen ritkán, vagy némelyek soha sem élveztek. Hiszen, hogy nem mondok ujat, a midőn elmondom, hogy a megyegyüléseknek rendesen első napjai voltak népesek, azok t. i. a melyeken kedve volt valakinek nagy politikát csinálni, de azon napokon már, a melyeken az administratió legfontosabb teendői voltak elintézendők: a gyűlési termek rendesen kongani szoktak és ilyenkor rendesen az alispán néhány tisztviselővel, vagy egyes tagokkal intézte el ezen legfontosabb teendőket. Nem sokkal helyesebb-e mindezen dolgok elintézését egy helyesen összealkotott, a megyei viszonyok tekintetbe vételével egybecombinált felelős testületre bizni, a melynek felelőssége, szakértelme tagadhatlanul t<">bb biztosítékot nyújt az iránt, hogy az elejökbe terjesztendő ügyek helyesen és alaposan fognak tárgyaltatni és elintéztetni? Valószínűleg több biztosítékot nyújt, mint egyes embereknek és mint a tapasztalásból tudjuk. sokszor épen az érdekletteknek intézkedései. Kétségtelen, hogy a felelősség, melylyel a közigazgatási bizottsági tagság elfoglalása jár és azon büntetés, mely a mulasztókra szabatik: talán az első időben sok embert vissza fog tartani ez állás elfoglalásától ; azonban nem szabad feltennünk azt, hogy egy megye területén ne találkozzék tiz olyan egyén, ki ezen fontos teendőkre ne vállalkozzék. Úí ha feltenném is* azt, hogy a magasabb szempontok, tudniillik a közügyek iránti érdeklődés és a közérdek ellenőrzése nem szolgálna elég ösztönül arra, hogy az emberek ezen fontos, de nagy anyagi terheltetéssel járó állás elfoglalására vállalkozhassanak: még akkor is hiszem, hogy maga az állás s a befolyás, melyet az biztosit, mindig fog annyi ingerrel bírni, hogy a megye értelmesebb, függetlenebb, vagyonosabb elemei ki fogják szolgáltatni azon eontingenst, mely a bizottság összeállítására és időszakonkénti kiegészítésére szükséges. Én meg vagyok győződve, hogy az öszszeállitás nehézsége csak az első alkalommal fog némileg mutatkozni ; idő multával ez intézmény maradandóvá fogja magát kinőni oly intézménynyé, mely nemcsak megmenti az önkormányzatot, hanem mely a provinciális érdekeknek alapos megismerésére vezetne, azoknak az állani érdekeivel való helyes combinálása folytán nem csak anyagilag fog nevezetes előnyöket nyújtani, nem csak kellemesebbé teszi a polgárok existentiáját; — hanem az egyöntetű és egybehangzó eljárás által egy jó közigazgatás alapjait fogja megvetni. Én elfogadom a v törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául. {Élénk helyeslés a középen.) Bár 12. 1876. 375 Kállay Ödön: T. ház, ha valaki erős s ha szabad mondanunk, spiritistieus képzelő tehetséggel fel van ruházva: a jelen törvényjavaslatban az önkormányzat netovábbját képzelheti, épen ugy, mint bizonyos országban, bizonyos apparátust parlamentalis rendszernek hisznek ós vallanak nagy tömegjámborok; pedig az nem egyébb.mint ügyesen szőtt szövedék, a tekintetben, hogy a rendelkezőről az ódiumokat elhárítani lehessen a nélkül, hogy a jól felszerelt absolut hatalom akarata ellenében a legkisebb feltevésre képes volna. Én, t. ház! ily magas fokára a képzelődósnek jutni nem tudok. Á legközelebbi húsz évi tapasztalataim után megszoktam, bármely nagy garral s dicséretek közt akár ugy, mint az európai színvonalon levő eszme, akár ugy, mint a jogállamot megillető, de bármi ezég alatt a beteg államnak nyújtott akár politikai, akár jogi orvosszer! legelőször is az édesség burkától megmenteni, aztán kétszeres chemiai vizsgálat alá venni s így tiz eset közül kilenczszer rá fog bizonyulni, hogy az nem orvosság, hanem altató, vagy lassan, de biztosan munkálkodó életölő szer. Én a jelen törvényjavaslatot e methodus szerint vettem vizsgálat alá és ítéltem is el. A törvényjavaslatban és annak indokolásaiban itt-ott önkormányzatról tett mondatok képezik a burkolat édeskessógét. A test maga nem egyéb. f. ház, mint a delegatió eszméje utánzásából digerált elixír, (Derültség) a. mely Tóth Vilmos nagyon t. volt minister ur kegyességéből még fenmaradt önkormányzati gyengeségeinket rövid időn elköltözteti oda, hova már hazánk függetlensége, jogi testvéreivel elköltözött, tudniillik a nagy semmiségbe. A ki, t. ház, az önkormányzatot fentartani ós azt helyes irányban reformálni ugy akarja, hogy az a fejlődött közéletnek megfeleljen, hogy az a kormányzatba ne mint gát, hanem mint életerős promt és megvesztegethetetlen apparátus illesztessék. A ki magát a centralismus ellenségének ós a. munieipalis'jog védőjének tartja, annak vélekedésem szerint, mindenekelőtt szükséges, bizonyos, eszméktől menekülni, bizonyos eszméket elfogadni. Nevezetesen meg kell arról győződnie, hogy az önkormányzati rendszer a ministeriális felelősség minduntalan puffogtatott, vagy, részben üres phrásisával megegyeztethető ; másodszor el kell magá.tól lökni a jelenlegi megyei administrátiónak egész philosophiáját: meg kell róla győződnie, hogy az 1848. előtti aristokratikus jellegit megyék ma már egyátalában nem hasznosíthatók ós ezeket elismerve: első kötelessége, hogy a bizottságok jogkörét meghatározza ós • a bizottságot újra szervezze, mert egyenesen a bizottság jogkörében rejlik az önkormányzat princípiuma.
