Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-65

3-28 65. orsziigos iílís jitnnár 10. 1876. külföldi nagy tekintélyekre hivatkozni, hogy mik az autonómia előnyei : hanem hivatkozom legelőször is Tisza Kálmán belügyminister úrra, a ki maga azt mondotta indokolásában, hogy nem osztozik azok nézetében, kik minden alkalommal oly rósz színben igyekszenek előtüntetni közigazgatásunk hiányait és engedelmet kérek a tisztelt minislerelnök úrtól, hogy idézzem egy mondását, melyet nem teljes, de félnyilvánosság előtt ejtett a közigazgatási bizottság kebelében, mely szerint valóban csodálni lehet azt, hogy a mostani hiányos fegyelmi eljárás mellett nem történik az országban még több visszaélés: hivatkozom Szapáry Gyula gróf volt belügyministerre, a ki szintén hozzájárult szavazatával 1869-ben ahhoz, hogy a megyének hatásköre lényegesen megcsonkittassék és ő is azon leirtíában, melyben a ministeriumtól megválva, elbúcsúzott a törvényhatóságoktól : kijelentette, hogy hivataloskoclásának egész ideje alatt soha sem tapasztalta, hogy a törvényhatóságok bármiként is meghiúsították volna a kormány jó intentióit; hivatkozom Tóth Vilmos volt belügyministerre, a ki gondolom, a múlt évben egyik beszédében kijelentette, hogy mindenesetre nagy előnye az önkormányzatnak, illetőleg a magyar megyei rendszernek az, mit ő is tapasztalt, hogy tudniillik hivataloskodásának egész ideje alatt egyetlenegy eset fordult elő, hogy a megyének első tisztviselője ellen hűtlen ügykezelés miatt panasz fordult volna elő. Ajánlom a megyei rendszer ellenségeinek ezen igen illetékes helyről, mert nem a megyei rendszer barátai részéről jött nyilatkozatokat. A t. házat pedig legyen szabad arra kérnem: ne engedje meg,, hogy lerontassék, eldobassék oly institutió, mely a szabadság és rend fentartásának bizonyítékát adta és a mely még ma is képes arra. hogy ezen rendeltetésének megfeleljen. Eri t. ház! nem pietásból védelmezem az ősi megyei önkormányzati szervezetet; habár azt, hogy ősi: ellene argumentumnak átalában el nem ismerem ; annál kevésbbó tehetem azt, mert látom ós tudom, hogy Anglia, — a melynek pedig állami élete modern fejlődésében, a mi itt minduntalan felhozatik, sokkal előbbre haladt mint Magyarország, — mert legalább is száz évvel áll előttünk culturájában, —• hogy Angolország, mondom, képes a maga ezeréves alkotmányának és önkormányzatának keretében a legnagyobb kényelemmel mozogni. En óhajtom azt fentartani mindenekelőtt azért: mert meg vagyok győződve, hogy jó közigazgatás önkormányzat nélkül lehetetlen; inert óhajtom megóvni nemzetünket a centralisa,tíó átkos következményeitől: inert nem akarom, hogy bezárassák azon iskola, a melyben a nemzet fiai alkotmányos felfogással biró emberekké és honpolgárokká képeztettek századokon át ós inert meg vagyok győződve, hogy egy ily iskolára, daczára a fennálló parlamentalis rendszernek, — mely e tekintetben egymagára nem elég, — a nemzetnek, ha élni akar, jövőre is szüksége lesz. (Helyeslés a szélső balon.) Mindezekből kiindulva, t. ház! én az előttünk levő törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául részemről el nem fogadom és erre vonatkozó javaslatomat bátor vagyok elfogadás végett benyújtani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Beőthy Algernon jegyző (olvassa Mocsáry Lajos határozati javaslatát): Határozati javaslat, beadják Mocsáry Lajos, Simonyi Ernő, Komjáthy Béla, Sembery István, Madarász József, Orbán Balázs, Kállay Ödön, Helfy Ignácz, Szalay Imre, Almásy Sándor. Tekintetbe vévén, hogy a belügyminister által beadott s a közigazgatási bizottság által előterjesztett törvényjavaslat a közigazgatási bizottságról —alapjában támadja meg a törvényhatóságok önkormányzati szervezetét; tekintetbe vevón, hogy ezen javaslattól, ha törvénynyé válik : nem lehet várni a közigazgatás terén tapasztalható bajok orvoslását ; ellenkezőleg attól lehet tartani, hogy sok zavart fog előidézni s akadályozni fogja a közigazgatási ügyeknek gyors elintézését: mondja ki a képviselőház, hogy ezen javaslatot a részletes tárgyalás alapjául nem fogadja el. Tisza Lajos: T. ház: Előre kell bocsátanom,» hogy én a törvényjavaslat részleteibe ezúttal bocsátkozni nem kívánok. Meg vagyok győződve, hogy nem csalatkozom akkor, midőn — nem szólva azokról, a kik a kormánynyal szemben határozott ellenzéki állást foglalván el, hasonló szempontból ítélnek meg minden törvényjavaslatot — midőn azt állítom, hogy kevés azok száma, kiket e törvényjavaslat teljesen kielégít. Es ez természetes, így volt ez régebben és így lesz jövőben is hasonló kérdések körül. Minden törvényjavaslat, különösen az, mely uj szervezetet van hivatva létrehozni: szükségképen beleütközik egyes vidéki érdekekbe és felkölti azok képviselőinek ellenszenvét; de különben is, valamint a természetben nincs tökéletesén egyenlő két tárgy, ugy nem létezik két egyforma észjárás. És ón fogadni mernék rá, hogy nincs a házban egy ember is, a ki képes volna e tárgyban oly törvényjavaslatot előterjeszteni, melyet rajta kivűl a háznak még két tagja változatlanul a magáénak elfogadna. (Helyeslés.) S mindezek daczára azt hiszem és reményiem, hogy ezen törvényjavaslat el fog fogadtatni. Bá fogok szavazni magam is, habár én is azok közé tartozom, kiket a törvényjavaslat nem elégít ki teljesen. Ép most volt alkalmunk hallani egy beszédet, mely úgyszólván vissza óhajtja az 1848. előtti básison a megyéket szervezetükben; nem mondom