Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-59

288 59. országos illés deezeinher 20. 18T5. képviselőtársam beszédét, semhogy végszómmal ne éljek. {Halljuk \) Ugyanis egy tévedésből indul ki Szilágyi Dezső képviselő ur, abból, hogy a mentelmi bizottság jelentésében foglalt ajánlattal, illetőleg határozattal Krajcsik Ferencz képviselő ur kiadatását illetőleg, e bizottság a mentelmi jognak rá nézve felfüggesztését megtagadja. Ez t. ház, egy tévedés és én bátor leszek néhány szóval megmondani, hogy hogyan keletkezett ezen határozat. Miután a tényállást a mentelmi bizottságban előadni szerencsém volt, indítványomat mint előadó azon irányban tettem, hogy a budapesti királyi törvényszék felkérendő, hogy az iratokat küldje át; minthogy azonban a bizottság nem tartotta helyén levőnek azt, hogy ilynemű megkereső correspondentiába ereszkedjék akár a mentelmi bizottság, akár a t. ház : (Helyedé?:) azt mondta, hogy miután joga van a mentelmi bizottságnak ahhoz, hogy az összes iratokat megtekintse, ezen iratok pedig itt nincsenek: ez alapon megtagadandó a kiadatás. Szilágyi Dezső képviselő ur felemlítette és pedig nagy súlyt fektetve rá, hogy itt három bíróságnak egybehangzó határozata forog fen. T. ház! Én azt hiszem, hogy a mentelmi jog szempontjából egészen mellékes az, hogy egy bíróság vagy kettő, vagy három határozott-e. (Helyeslé:-) Tökéletesen mellékes, hogy jogerős-e a határozat, melynek alapján valamely képviselőnek kiadatása kéretik, vagy pedig felebbezhető-e még. A parlament itt szemben áll a bíróságokkal. A parlament őrködik tagjainak függetlensége felett és tökéletesen mellékes, hogy jogerős-e a bírói határozat vagy sem. Szó volt itt arról is, hogy politikai üldözések ellenében volna csak a mentelmi jog megadható. Szilágyi Dezső: Különösen politikai üldözések ellenében. Einmer Kornél előadó: Én ezen felfogásban nem osztozhatom s Szilágyi Dezső képviselőtársain most már maga is oly irányban módosítja ebbeli nézetét, hogy különösen politikai üldözésekre nézve. A képviselők zavartalan odaadását, hivatásukkal szemben nem csak politikai zaklatások és üldözések által ; de épen ugy zavarhatni nem politikai ok által. Ha ez irányban különbséget teszünk : ellenkezésbe jöhetünk más parlamentek ez iránybani felfogásával, különösen az angol parlament felfogásával, a hol épen a mentelmi jog első kiindulása az volt. hogy civil perekkel sem lehet megtámadni a képviselőt a nélkül, hogy a képviselőház ez iránt a mentelmi jogot fel ne függeszsze, Szilágyi Dezső képviselő ur felfogása a német parlamentalismusé. Én különben t. ház, tökéletesen meg vagyok nyugtatva, akár ezt, akár azt a határozatot méltóztatik hozni; mert a mentelmi bizottság szándékával ellenkező határozatot a t. ház semmi esetre nem hozhat. A mentelmi bizottság elégtelennek tartja az alapot; de nagyon hiszi, hogy ki fogja adni Krajcsik Ferencz képviselő urat, ha az iratok meg fognak jönni. A t. ház azonban megteheti az ugrást ós az iratok nélkül is mindjárt kiadhatja. Csak arra az egyre figyelmeztetem a házat, hogy ha itt az individualitásokban — mint Szilágyi t. képviselő ur mondta — akarjuk bírálni az eseteket: szükséges az, hogy a bíróságok legyenek tájékozva, hogy mire van szüksége a képviselőháznak, ha a mentelmi jog felfüggesztéséről van szó és ez irányban én igenis komolyan kívánatosnak tartom, hogy az iratok közlése nélkül ilyen viták többé ne forduljanak elő. (Helyeslés) Pauler Tivadar: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A mentelmi jog kérdésének megfejtésében a magyar országgyűlés azon időtől fogva, midőn legelőször e kérdés itt a házban előfordult és az illető bizottság jelentése alapján némely elvi megállapodások történtek, azóta mondom, nem épen minden tekintetben kielégítő irányban haladt. Az első alkalommal, mikor ezen kérdés itt tárgyaltatott, ünnepélyesen el volt ismerve az öszszes ház által, hogy a képviselőház nem képez bíróságot s hogy annak a kérdésnek feszegetésébe, bünös-e vagy bűntelen az illető: egyátalában nem bocsátkozhatok; (Helyeslés.) hanem három kérdést kell megoldania és szem előtt tartania. Az első: illetékes bíróság kívánja-e az illető kiadatá-sát? második: a cseíekvény. melylyel az illető vádoltatik : büntethető cselekvény-e az ország törvényei és a törvényes gyakorlata szerint? a harmadik: vannak-e némi gyanuokok, melyeknél fog va az illetőre némi súlya nehezednék annak, hogy ő a büntettet elkövette, vagy abban részt vett? Ha ezen három feltétel megvan: akkor az illető kiadandó és azon kérdés eldöntésébe: bünös-e vagy nem ? a t. ház nem bocsátkozhatik; mert a polgári szabadságnak egyik alapelve az, hosrv az állani hatalmai össze ne zavartassanak, hogy a törvényhozó hatalom ne váljék bíróságivá, végrehajtóvá. (Élénk helyeslés.) Vége van a polgári szabadság alapelvének : ha a törvényhozás bíráskodik, vagy a végrehajtó hatalom körébe avatkozni kíván. (Helyeslés.) Az előfordult esetben az első kérdésre : illetékes bíróság kérte-e ki az illetőt ? mindenkinek igennel kell felelni. Másodszor arra: büntethető cselekvény forog-e szóban? szintén igennel kell felelni; mert az, a mivel vádoltatik, ha elkövette: nem lehet kérdés, hogy bűntett. A harmadik kérdést illetőleg: vannak-e némileg okai annak, hogy ellene az eljárás megindittassék ? miután nemcsak az első, hanem a második ós harmadik folyamodásu bíróság is itélt ez ügyben, melyekről feltén-