Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-59

&9. országos ülés deezeiuber 20 1875. 277 mustrák kizárólagos használatát nem igényelhetik" szavak helyett, tétessék; valamely iparvédjegy, minta vagy mustrára vonatkozó kizárólagos tulajdonjog iránt igényt nem támaszthatnak. A második kikezdésben „tulajdonjogát" szó helyett tétessék: „tulajdonát." Molnár Aladár jegyző: (olvassa a 25, czikk I. bekezdését, az erre vonatkozó módosítással együtt.) Elnök : Elfogadja a t. ház a XXV. ezikk első bekezdését Steinacker Ödön képviselő ur módosításával ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Molnár Aladár jegyző: {olvassa:) a 2-ik bekezdésre vonatkozó módosítást. Elnök : Elfogadja a t. ház a módosítással ? {Elfogadjuk /) Elfogadtatott. W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 26. czikket.) Steinacker Ödön: T. ház! A 26, ezikkhez következő módosításom van; (olvassa :) Az első kikezdésben: „különös" szó helyett tétessék: „külön megszabott." A második kikezdés végén „rendszabályok szó elé toldassák a „külön" szó. A harmadik kikezdésben „áruktól" szó helyett tétessék „áruk után." — Speeificus és súly szerint fizetendő" helyett tétessék „súly szerint fizetendő speoifious " A negyedik kikezdésben : „útban lefelé, vagy felfelé" szavak helyett tétessék: „útjában akár lefelé akár felfelé." A hatodik kikezdésben „fennmaradnak" szó helyett tétessék „érvényben maradnak." W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa: A ezikk 1,, 2., 3. és 4. bekezdését s az arra vonatkozó módosításokat, mely bekezdések a módosításokkal elfogadtattak.) (Olvassa: Az 5. bekezdést mely változatlanul elfogadtatott.) (Olvassa: A 6-ik bekezdést, mely Steinacker 'módosításával elfogadtatott.) (Olvassa: A 27-ik czikket.) Steinacker Ödön: T. ház! A 27. ozikkhez következő módosításom van ; (olvassa:) A „dunai hajózási vagy folyami rendőrségi" szavak helyett tétessék: a Dunán alkalmazandó hajózási vagy folyam rendőrségi." W

ächter Frigyes jegyző : (Újra felolvassa a módosítást.) Elnök: Elfogadja a t. ház Steinacker Ödön képviselő ur módosításával a 27. czikket. (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 28. czikket.) Hegedűs Sándor elődó: A 28. ezikk utolsó sorában „costitud" helyett teendő „eonstitud." Steinacker Ödön: T. ház! A 28. ezikkhez következő módosításom van : (olvassa:) A harmadik, illetőleg a íranezia szöveg szerint második kikezdésben „kimutatást" szó helyett tétessék „bevallást." „Oonsnli" szó helyett „consularis" kétszer. „Foganatosítható" szó helyett tétessék „eszközöltetni fog." Molnár Aladár jegyző : (Újra felolvassa Steinacker Ödön módositványát.) Elnök: Méltóztatik t ház, a 28. czikket e módositványnyal elfogadni ? (Elfogadjuk.) Tehát elfogadtatott. W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 29. czikket.) Steinacker Ödön: E czikk első bekezdésében e szavak helyébe „oly hajótulajdonosok, kik a Dunán rendes szállítással foglalkoznak" tétessék: „azon hajók tulajdonosai, melyek a Dunán rendes szállítást végeznek." A 2. sorban a „raktáraik számára" szavak helyett tétessék „raktáraik felállítására." Molnár Aladár jegyző : (olvassa a módosítások szerint szövegezett czikket.) Elnök: Elfogadja-e a ház a 29. czikket e módosításokkal ? (Elfogadjuk]) Elfogadtatott. Waehter Frigyes jegyző: (olvassa a 30. czikket.) Steinacker Ödön : A következő szavak helyett: „a kereskedelem azon különös jellegére, mely szerint ez a két állam talajának minemüsége". tétessék ez: „azon kereskedelem különös jellegére, mely a két ország talajának minősége." A következő szavak helyébe : „a lakosság kölcsönös életfentartásának", tétessék ez: „mind a két ország illető lakossága óletfentartásának". E szavak helyett: „különös határozatok állapíttattak meg, melyeknek pontjai azon pótokmányban foglalvák, mely a jelen egyezmény kiegészítő részét képezi," tétessék ez: „különös megállapodás jött létre, melynek pontjai a jelen egyezmény kiegészítő részét képező pótokmányban foglalvák." Elnök: A bizottság által ajánlott szöveg igy szól: Tekintettel azon kivételes körülményekre, melyek az osztrák-magyar monarchia és a rumán fejedelemség kereskedelmi viszonyaiban a két terület azon részein, hol határaik közvetlenül érintkeznek, valamint a Dunán is mutatkoznak és tekintettel továbbá a kereskedelem azon különös jellegére, mely szerint ez a két állam talajának minémüsége és termeivényeinek természete folytán, a lakosság kölcsönös életfentartásának nélkülözhetlen követelményét képezi, ezen kereske-