Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-58
250 58. országol ülés deezeniber 18. 181». Gullner Gyula előadó: T, ház! A központi bizottság a czimre nézve azt javasolja, hogy a „némely szó helyett „16. §." tétessék a ezimbeés pedig azon oknál fogva, mert ezen törvényjavaslat által az 1875. évi VIII. törvényczikknek csak egy, t. i. a 16-dik szakasza szándékoltatik módosíttatni, a némely szó tehát a törvényjavaslat tartalmának meg nem felelne. (Helyeslés.) Elnök: Móltóztatik-e a ház elfogadni a czimet olyan formán, hogy a „némely" szó helyett a „i6. §." tétessék? (Elfogadjuk.) A ozim tehát ezen módosítással fogadtatott el. Beöthy Algernon jegyző: (olvassa az l-sb' %-t.) Gullner Gyula előadó: A központi bizottságnak nincsen észrevétele. Elnök: Észrevétel nem lévén, ezen szakasz elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző: (olvasta a 2. %-t.) Gullner Gyula előadó: A központi bizottságnak szintén nincsen észrevétele. Elnök: Hasonlóképen elfogadtatik. E szerint e törvényjavaslat részleteiben is letárgyalva lévén, harmadszori felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a napirendnek további tárgya, t. í az osztrák-magyar monarchia és Rumánia között kötött kereskedelmi egyezményről szóló törvényjavaslat átalános tárgyalása. Simonyi Ernő: T. képviselőház! A kérdést, mely fölött a t. képviselőház határozni fog: igen nagy fontosságúnak tartom Magyarország anyagi jólétének, anyagi viszonyainak fejlesztésére: oly fontosságúnak tartom, hogy azt hiszem, hogy ha a t. képviselőház most ezen szerződést elfogadja : már előre compromittálta bizonyos irányban lépéseit arra nézve, hogy mit fog jövőben cselekedni; mert kétséget nem szenved az, hogy ezen szerződésnek mostani megkötése megköti a kormány kezeit a vám és kereskedelmi szerződések tekintetében jövőre is. Az igen t. földmivelési- ipar- és kereskedelmi minister ur, a kinek tárczájához tartozik ezen törvényjavaslat, tegnap indokolta állását. Én megvallom, hogy helyesebbnek tartanám azon eljárást, hogyha a midőn a minister egy ily fontos javaslatot beterjeszt, azt előre indokolná, előre támogatná azon érvekkel, melyek mellette szóknak; mert ez által könnyítené az utána következő szónokok feladatát, a mennyiben azok, ismervén a kormány szempontjait, nem keresnének oly érveket, melyek, ha a kormány előbb nyilatkozott volna, talán önmaguktól elesnek. Azonban nézzük, mikép támogatja a t. minister ur ezt a törvényjavaslatot. Először is azon kezdi, hogy Nemes képviselő urnák beszédjére felel s azt mondja, hogy a külföldi piaczok már előbb is nyitva voltak az oláhországi gabonának. Igenis ez áll azon külföldi piaczokra nézve, a melyekkel Oláhország vizi összeköttetésben van. De hiszen erre a mivelünk kötött szerződés a legkisebb befolyással sem lesz; arra a gabona kereskedésre, a mely Oláhországból, Galatzból folytattatik Angolországgal, arra mi legkisebb befolyást sem gyakorolhatunk. Akár mily nehézséget akarunk is elébe gördíteni, vagy akármily könnyebbitést akarunk is rajta tenni, e tekintetben teljesen tehetetlenek vagyunk; arra nézve tehát nincs kérdés. Hanem kérdés mindenesetre az, hogy ezen szerződés a múlt évben megszavazott vasúti csatlakozás által és a most javaslatba hozott vámmentesség által uj piaczokát és utakat nyit az oláhországi gabonának a külföldre, nem a tengeren, hanem a szárazföldön. Azt mondja a minister ur, ha azt akarjuk. hogy vasutaink és viziutaink jól jövedelmezzenek; akkor ne terheljük vámmal a külföldi gabonát. Engedelmet kérek, a mi vasutainknak fenntartása nem a főérdek, melyből kiindulnunk kell, mi vasutainkat azért építettük, hogy anyagi jóllétünket gyarapitsuk: nem pedig azért, hogy a vasutak meggazdagodjanak : mert ez nem czól, a vasutak csak eszközök a. ezé! elérésére. (Helyeslés a szHsö baloldalon.) Ha mi a vasutak gyarapodását elibe tesszük a mi közgazdasági érdekeinknek, az anynyit tesz, mint a tyúkot elölni a tojás kedveért. Ha mi elöljük az ország anyagi érdekeit, azért, hogy a vasutak többet jövedelmezzenek, mert igen sok oláhországi gabonát fognak szállítani : akkor valóban nem értünk el sokat De még. ha ez állana is ezen érv: azon vasút társaságra nézve, mely itt különösen kérdésben van, egy átalán nem áll. Az osztrák állam-vasút társaság, akár többet jövedelmez, akár kevesebbet, az Magyarországra nézve nem bir nagy fontossággal ; mert hisz az ugy sem élvezi az állam kamat biztosítását, tehát a mivel többet nyer. az a külföldön lakó részvényeseinek zsebébe megy, s nem válik az ország jóllétére. Én szeretem, ha a vasuttársulatok az országban nyernek, óhajtom, hogy nyerjenek, nem irigylem egy cseppet sem; de hogy lehet azt mint érvet Magyarország jóllétére fölhozni, azt egyátalán nem bírom fölfogni; pedig csak ezen vasuttársulatot részesítettük eddig azon előnyökben, melyek az Oláhországból jövő gabonából reánk háramolnak, mert hisz a keieti vasút összeköttetés, ma épen azon stádiumban van, mint a milyenben volt akkor, a midőn azt megszavaztuk, daczára azon Ígéreteknek, melyeket e részben a román kormánytól kaptunk. Az egyetlen vasút tehát a mely ez által valamit nyer: az osztrák államvasút; ennek jövedelem szaporodása pedig reánk nézve, legalább közvetlenül semmiesetre sem nyereség.
