Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-57

242 57. országos ülés deczember 17. 1875. egyezmény hátrányainak javítására magában az egyezményben megvan a correetivum; mert az egyezmény XXXI. czikkében ki van mondva, hogy az egyezmény határozatait egyik-másik kormány, ha nem is változtathatja ugyan meg, de bármikor alkudozást kezdhet arra nézve, hogy megváltoz­tassanak. A dolog meritumába tovább bocsátkozni nem akarok; még csak egy pontra, vagyok bátor a t. fiázal figyelmeztetni. A t. ministerelnök urnák azon nyilatkozatát, melyet első sorban Chorin t. képviselőtársam, má­sod sorban Wahrmann t. képviselőtársam fölszó­ialása folytán adott: egészen kielégítőnek nem ta­lálom ; én nem tisztán zsidókérdésnek tartom azon Bizonyos pontnak az egyezménybe való fölvételét; én valamivel tágasabb szempontból kívánom azt megítélve látni. Törvényeink kimondják, hogy minden ma­gyar honpolgár nemzetiség és valláskülönbség nélkül egyenjogú. Ezen irányt kezdték kifejteni az 1848-diki törvények; a magyar törvényhozás e téren nem mondom, hogy egyszer-másszor el nem tért volna, azt sem mondom, hogy hézag ne volna még e tekintetben törvényeinkben; azonban meg­vagyok győződve, hogy a magyar törvényhozás azt, a mi e tekintetben még teendő: meg fogja tenni. De én azt is kivánom, hogy nemcsak az országon belül; hanem az országon kivül is min­den magyar honpolgár mint olyan érezze magát, büszke legyen arra, hogy ő magyar honpolgár. A franezia vagy angol a külföldön is tudja, hogy számithat hazája oltalmára; azt kivánom, hogy a magyar honpolgár is tehesse és miután a magyar zsidó ezen érzelemnek nem fogja magát teljesen odaadhatni Eomániában a szóban forgó egyezmény következtében: kívánatos volna, hogy legalább a jövőre nézve a t. kormány odanyilat­kozott volna, hogy valamint a múltban igyekezett e tekintetben engedményeket nyerni, ugy jövőre is ez irányban igyekezni fog, épen a 31. ezikkre tá­maszkodva. Mindamellett természetes, ez nem lehet ok arra, hogy az egyezmény el ne fogadtas­sák, és én meg vagyok győződve, hogyha a t. kormány ezt ki nem jelentette is, mindenesetre a mennyire lehetséges, tenni fogja. Ennél fogva az egyezményt a részletes vita alapjául elfogadom. (Helyeslés.') De mielőtt ezen részletes vitára a t. ház át­térne, nem azért, mintha, ez egyezménynek tör­vénynyé válását hátráltatni igyekezném, kény­telen vagyok mégis a t házat egy körülményre figyelmeztetni. Igen jól tudom, hogy ezen egyezménynek franezia szövege az irányadó, mindamellett a t. ház &z egyezményt magyar nyelven tárgyalja, ós én azt hiszem, hogy illő, hogy egy törvénynek, mely itt tárgyaltatik : magyar szövege is kifogás­talan legyen, és megfeleljen minden iránta támaszt­ható követelménynek. Megengedem azt is, hogy az ilyen diplomátiai okmányok fordítása némi nehézséggel jár. De ezen tul kell tenni magunkat, és a szövegnek jónak, helyesnek kell lenni. Azon érdekeltségnél fogva, melylyel ez ügy iránt viseltetem, mely szakomba vág, azon fárad­ságot vettem magamnak, hogy a franezia szöveget a magyarral tételről tételre összehasonlítsam, s ugy találtam, hogz nemcsak igen sok magyartalanság van a szövegben, hanem sok helyen nem is fejezi ki világosan a franezia szöveg ratióját és sokszor olyanokat tartalmaz, melyek a franezia szöveg­gel némileg ellenkeznek. Ennél fogva én óhajtandónak tartom, hogy ugyanis gyorsabb letárgyaltatása szempontjából e javítások ne a részletes vitánál, s ne a t. ház­ban történjenek, hanem a menynyiben lehet, a részletes vitát megelőzőleg. Én tehát bátor vagyok a t. ház figyelmébe következő indítványt ajánlani. „Az osztrák-magyar monarchia, ós a romániai fejedelemség között kötendő kereskedelmi egyez­mény magyar szövege átvizsgálás és kijavítás végett a központi bizottsághoz utasittatik vissza." Molnár Aladár jegyző: (Újra felolvassa ez indítványt) B. Simonyi Lajos kereskedelmi minis­íer: T. ház! Nem lehet szándékom, hogy a t. ház elé terjesztett kereskedelmi szerződós előnyeit és hátrányait bővebben ecseteljem, mert ezekről igen alaposan és tárgyilagosan nyilatkozott mái­több előttem szóló képviselő ur, s ezek közt első sorban Wahrmann t képviselő ur. Ezen szerződés részleteit sem akarom újból elősorolni, mert e te­kintetben a t. előadó ur hivatásához képest e fel­adatot nagy szorgalommal teljesítette. Felszólalásomnak egyik főoka az, hogy ezen szerződés ellen intézett megtámadásokra válaszol­jak ; de legfőbb oka az, hogy némely felmerült aggályok tekintetében nyilatkozzam. Ezen aggodalmak alatt értem leginkább azo­kat, melyek azon t. képviselő társaink részéről nyilvánultak, a kik erdélyi honfitársaink érdeké­ben szólaltak fel és pedig különösen azok érde­kében, kik gazdászattal és földmivelóssel foglal­koznak. Én azon aggodalmat leginkább azon hely­zetből magyarázom, a melyben jelenleg ezen hon­fitársaink vanuak ós e tekintetben őszintén meg­vallom : bogy bár Magyarországon mindazon hon­fitársaink, kik gazdászattal foglalkoznak , nem dicsekedhetnek valami fényes helyzettel; mind­azon által hazánk erdélyi részeiben lakó honfitár­saink még kedvezőtlenebb helyzetben vannak az­által, hogy ott a birtokviszonyok és ennek követ­keztében a hitelviszonyok is rendezve nincsenek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom