Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-57
240 & ' országos ttlé» deezember 17. 1$75. Igaz, voltak idők régebben, midőn történtek kereskedelmi érdekekben ilyen követelések, megerősítve hajórajjal és kikötők összelövöldözésével ; de azt nem gondolom, hogy azt kívánja a t. képviselő ur, hogy a magyar állam e miatt Romániának hadat izenjen. Azon belől pedig, a mit tenni lehetett: biztosíthatom, hogy megtörtént minden és azért igen óhajtanám, hogy ez iránybani aggodalma az általa különben oly szépen tárgyalt és megvédett kereskedelmi szerződéssel szemben szintén elenyészszék. (Élénk helyeslés a középen) (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeikat elfoglalni, az ülést újra megnyitom. B. Orbán Balázs: T. képviselőház! E szerződés első, melyet közvetlen szomszédainkkal kötünk, s ép azért én azt igen fontos és életbe vágó kérdésnek tartom. Igen természetesnek taláiom tehát hogy a t. ház akkor, a midőn az eddigi hawaii szigetek, Spanyolország, China, Japánnal kötött stb. szóval névleges de érdekeinket nem érintő szerződések iránt, mely kereskedelmi jövőnk felé az első lépést képezi, mely követendő vámpolitikánknak irányát mintegy megszabja, élénk érdeklődéssel viseltetik. Én mint az önálló magyar vámterület feltétlen hive óhajtottam volna e szerződés megkötését elhalasztani mindaddig, inig a vámkérdést az osztrák tartományokkal tisztázzuk. És ez elhalasztásban semmi nemű hátrányt, vagy veszélyt nem látok; rnerr ha eddig évszázadokon át oláh szomszédainkkal kereskedelmi szerződés nélkül meg tudtunk élni: még egy fél vagy egy évig ezután is meg tudnánk élni. Attól se félek, hogy egy óv letelte után Románia ne lenne hajlandó velünk ezen, vagy más szerződést megkötni, mert Románia most szülendő kereskedelmi mozoghatásának tekintetéből sokkal inkább van a mi jó indulatú támogatásunkra utalva, mint mi az övére; különbén is én csak azon szerződéseket tartom létesithetőknek ós állandóknak, melyeknél az érdekegység és kölcsönösség nagy elve létezik. Ha ez létezik, s ha ez mind a két fél részéről tiszteletben tartatik : akkor később a magyar vámkérdés megoldása után is létre fog jönni a romániai kereskedelmi szerződés, s létre jövend akkor minden prejudicálás minden visszahatás nélkül őszintén a két egymásra utalt, s ugyan azon áramlat által fenyegetett ország érdek-egy'ségének alapján s ezek védelme és megóvása érdemében. Én román szomszédainkról feltenni nem tudom és nem akarom, hogy okadatolhatlan sietséggel nekünk kárt okozni, s kezeinket megkötni kivarrnák s azért én Simonffay barátom határozati javaslatát vallom magaménak: de mivel annak a többség általi támagatását nem reményiem: szükségesnek tartom e szerződést érdeklő nézeteimet röviden előadni. Ha jeles szónokok szakszerű nyilatkozata után a vita ily előhaladt stádiumában bátorságot veszek magamnak, a felszólalásra, teszem azért: mert, még nem látom ezen életbevágó kérdést minden oldalról megvilágítva, nem látom főleg előadó urnák nagy számesoportozatok és — elismerem, nagy előtanulmányt tanúsító — statistikai adatokkal illustrált némely állításait kellőleg megczáfolva, nem főleg némely az erdélyi részekre vonatkozó téves adatait helyreigazítva; és ezeket okvetlenül helyre kell igazitanunk, mert előadó ur exposójában oly téves feltevésekből levont következtetések fordulnak elő, melyek szemkápráztató természetüknél fogva, könnyen tév-vólemények ós meggyőződéseknek lehetnének szülőanyjává s ép azért azokat helyreigazítani, valódi érdekükre leszállítani elodázhatlan kötelességemnek ismerem. Előadó ur számtóteleiből erőlködött kimutatni e szerződés előnyeit ; bár nem tudta elpalástolni, hogy még jelenleg is kivitelünk Romániába alig teszi felét az onnan behozott czikkek árának. Felhozott adatai constatálják, hogy a létező vám mellett is Románia évi gabua-behozaíala 2% millió vám-mázsát tesz ki. Vám nélkül bizonynyal ezen gabna-behozatal sokszorozódni fogna oly mérvben, hogy a mi gabnánk versenyképességét nemcsak az osztrák piac zokon, hanem saját piaczainkon is elfogná nyomni, a mint az erdélyi részekben már is teszi. Ered pedig Románia kedvező talaj és égalji viszonyaiból, mert még nálunk gyakori trágyázás ós háromszori szántás után ad földünk szerény termést : addig Romániában egyszeri rósz szántás s minden trágya nélkül dus termést nyújt: ennek természetes következménye, hogy a midőn mi A—5-ről annyi munkával vagyunk képesek hasonló mennyiségű gabnát előállítani : Románia gabnájával mindig előnyben lesz felettünk. Ez előny, előadó ur kimutatása szerint 3 frt őO kr. és 80 kr. közt váltakozott, a kukoriczánál 54 krt tett. A kukoricza igen fontos czikk, főleg az erdélyi részekben, hol az a népnek csaknem kizárólagos táplálkozási czikkót képezi, az 54 kr. ár-előny tökéletesen elégséges arra, hogy az egyenes vasúti egybeköttetés létesültekor annak nálunk való termelését lehetetlenné tegye. Nem kisebb a veszély, mely állattenyésztésünket fenyegeti. Előadó ur felemlité, hogy Romániából most is évenként 265,000 juh ós hízott sertés hozatik hazánkba ; de mellőzte a nagyon jelentékeny szarvas-marha behozatalt, s hogy a hizékony romániai szarvas-marha hazai mészárszékeinkben is kezdi a hazai fajt háttérbe szorítani. Ebből kitűnik, hogy e szerződés, gabna és hústermelésünket : fóldmivelő országunk e két legfontosabb termelési ágát komoly veszélylyel fenyegeti. Ennek recompensatiójaként tünteti elő a t. előadó ur azt, hogy hazánk 16 millió forint értékű
