Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-57

232 57. országos ttlés deczember 17. 1875. dés Ausztriával szemben itt elintézve nem lesz : ezen kérdés napoltassék el. Azt hiszem, hogy ezen kérésünk méltányos: de nem csak méltányos, hanem a nemzetre nézve hasznos is lehet: azért ezen határozati javaslatot pártolom. (Helyeslés a szélső balon.) Wahrmann Mór: T. képviselőház! En részemről az előttünk fekvő törvényjavaslatot, illetőleg az osztrák-magyar monarchia és a rumániai fejedelemség között kötendő egyezményt átalánosságban a részletes tárgyalás alapjaid elfogadom Elfogadom pedig nem azért, mintha ezzel azt akarnám kinyilatkoztatni, hogy a szerződést minden egyes részletében és minden egyes pontjában határozottan kedvezőnek és előnyösnek tartom hazánkra nézve; nem is azért: mintha ezzel talán azt akarnám mondani, hogy imitt-amott talán kedvezőbb pontozatok nem lennének kívánatosak, és talán ki is eszközölhetők nem lettek volna; de elfogadom annak daczára, hogy én ezen szerződésben oly elvi megállapodásra akadok, melyet helyzetem és álláspontomnál fogva elfogadni nem lennék képes. Elfogadom főleg azon ténynél fogva, hogy nemzetközi szerződést, oly szerződést, mely idegen állammal köttetett, az osztrák-magyar monarchia külügyeinek vezetésével megbízott államférfiú által közöltetett kormányunkkal és áltaía helyeseltetett, mind a két ország kormánya által az illető törvényhozásoknak elfogadásra ajánltatik s igy feltehető, hogy bizonyos ellentétes nézetek compromissumát képezi: felfogásom szerint ily szerződést visszautasítani nem szabad ; (Mhnmondás a szélső bal felöl) engedelmet kérek nem szabad : hacsak igen fontos, igen nagy sulylyal biró okok ellene nem szólanak. Ily szerződést nem lehet visszautasítani a nélkül, hogy kormányunk hitelén igen érzékeny csorba ne ejtetnék ; a nélkül, hogy a külügyek vezetésével megbízott közegeinknek tekintélye ország világ előtt lényegesen ne csonkittatnék; a nélkül, hogy ne kelljen tartani attól, hogy ily esemény után uj szerződés megkötése némileg meggátoltatnék, talán lehetetlenné tétetnék, mindenesetre azonban nehezíttetnék. Csak akkor éreznem magamat kötelezettnek és jogosítottnak ily szerződés visszautasítására, elvetésére : ha vagy sarkalatos politikai jogok adatnának fel ily szerződéssel, vagy ha ily szerződés megkötése igen fontos politikai és közgazdasági kérdések későbbi czélszerü megoldásának praejudicálna, vagy ha tényleg az ország anyagi vagy közgazdasági megkárosításával járna. Én ezen három dolog egyikét sem találom ezen szerződésben, annál fogva azt elfogadhatónak tartom. Engedje meg a t. ház, hogy a mondottak alapján ezen szerződést bírálat alá vegyem. (Halljuk.) Nem leszek hosszadalmas, de nem Ígérhetem, hogy unalmas nem leszek s arra kérem fel a t. házat, hogy ezt ne a szónoknak rójja fel bűnül, hanem a tárgynak, melynek tárgyalása épen nem alkalmas érdekes ós mulattató szónoklatra, a minőhez a házban gyakran van szerencsénk. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy én a kérdésnek politikai részét nem akarom érinteni, daczára annak, hogy tudva van előttem, hogv e szerződés keletkezésének főokát nem a közgazdasági szükséglet, hanem politikai okok képezik: de nem akarom érinteni főleg azért, mint hogy én — szégyenemre bevallom — külpolitikánk ezéljait és terveit a keleti kérdésben se nem ismerem, se nem értem. Azt teszem fel, hogy a háznak többi t. tagjai ugyan abban a helyzetben vannak, talán még a delegatió külügyi albizottságának t. tagjai is, (Derültség), kik azon szerencsés helyzetben voltak, hogy ez ügyben igen érdekes kérdéseket intézhettek a t. külügyminister úrhoz. (Derültség.) En szigorúan, a szerződés kereskedelmi, közgazdasági oldalát akarom érinteni és itt a kérdéses szerződés megbirálásánál mindenekelőtt a következő kérdéseket kell feltennem. Az első kérdés az : vajon szükséges-e, óhajtandó-e ily szerződésnek megkötése a rumániai fejedelemségekkel ? és ha igen: vajon elhalasztható-e ez a nélkül, hogy kárral járna ? a mint ez elhalasztás más oldalról kívántatik. Á második kérdés az: vajon azon előnyök és kedvezmények, melyek általunk a másik szerződő félnek nyújtatnak, minő áldozatokkal járnak reánk nézve ós minő előnyöket nyújtanak a másik szerződő félnek ? A harmadik kérdés az: vajon azon kedvezmények és előnyök, melyek a másik szerződő fél által nekünk nyújtatnak, minő áldozatokba kerülnek a másik szerződő félnek és minő előnyöket nyújtanak nekünk ? A negyedik kérdés az: vajon ezen áldozatok ós előnyök kölcsönös mérlegelése és bírálata folytán előnyősnek tartom-e ezt a szerződést ? türhetőnek-e'? vagy határozottan károsnak ? Az ötödik kérdés azután az: vajon az egyik vagy másik irányban történő nyilatkozatommal változik-e ítéletem a szerződés felett akkor, ha a közös vámterület helyébe talán időközben, rövid idő alatt az önálló vámterület lép ? A mi az első kérdést illeti: vajon szükséges és óhajtandó-e ily szerződés megkötése? erre határozottan igennel kell felelnem. A ki kereskedelmi viszonyainkat Eumániával ismeri, a ki ismeri mindazon zaklatásokat, bajokat, gravaminákat, melyek évek óta a kereskedelmi és az iparvilág által türettek és felhozattak; a ki tudja, hogy mennyire hanyatlott összeköttetésünk ós kereskedelmünk épen a Dunafejedelem-