Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-55

»"). országos nlés deczeniber 15 187Ü 185 90 kr", „alap-árak" szó után pedig „9 írt 50 kr." helyett „8 frt 80 kr." tétessék. Madarász József: Ha Hegyessy Márton barátomnak kevés reménye volt módosításának elfogadásához: akkor azt hiszem nekem még kevesebb reményem lehet; de azért, miként az átalános tárgyalásnál is nyilvánítottam: kötelességemnek tartom ez iránt módosítást beadni, s én azt hiszem, hogy a sóárak akkénti megállapítása, illetőleg igen mérsékelt leszállítása nem csak előnyös lesz a fogyasztó közönségie nézve: hanem egyúttal pótolni fogná azon hiányt is. mely a mostani állapot mellett keletkezik. Megjegyezvén azt, hogy e §. elején is, miként a többi §§-okban hivatkozás van az 1868. XI. törvény ezikknek hol egyik, hol másik §-ára: erre nézve azt hiszem, hogy majdan utoljára, midőn azt fogom kérni a háztól, hogy az 1868. XI. törvényczikkből minden §-t átvegyenek, ha ez netán elfogadtatik, ez kiigazítandó lesz. Ezt tehát most megjegyezvén, én a beterjesztett törvényjavaslathoz a következő módositványt adom be: „A 2-ik § helyett e következő szerkezetet ajánlom: 2. §. Sótermelési helyeken névszerint: Sugatagon, Szlatinán, Rónaszéken, Deés Aknán, Parajdon, Szamosujvártt, Tordán és Vízaknán a, darab só ugy, mind a törmelék, őrlött vagy tömöritett só 8 frton ; Sóvárott a főzött só -8 frt 50 kron fog áruitatni. W

ächter Frigyes jegyző: (Újra felolvassa a módositványt.) Elnök: Szavazásra fogom a kérdéseket javaslatba hozni. Az első kérdés természetesen az lesz, hogy elfogadtatik-e a pénzügyi bizottságjavaslata ; azután következnek sorban az ezen javaslathoz közelebb eső módosítások, jelesül: Hedry Ernő, Hegyessy Márton és Madarász képviselő urak módosításai. Hedry Ernő képviselő urnák két módositványa van. Az egyik, mely csupán irályi módosítást tartalmaz, az, hogy e szó helyett, „forinttal" tétessék „forintban" és e helyett „krajczárral" tétessék „krajezárban " Ezt, ugyhiszem, a t. ház elfogadja. (Elfogadjuk.) Felfogom tenni a kérdést. Kérem azokat, kik a 2. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott és igy a beadott módosítások mellőztettek. W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 3-ik %-t.) Horváth Gyula : T. ház! A3. §-nak azon határ ozványát, a mely a kedvezményi áru sónak kiszolgáltatásánál megengedi azt, hogy az egész mennyiség is törmelék sóban adassék ki: igen nehéznek tartom azon vidékekre, a melyek épen a kedvezményi árakban részesítettnek, mert ez által azon előnyök csaknem ellen sulyoztatnak azáltal, hogy ők kötelesek esetleg az egész mennyiséget KEPV". H- NAPLÓ 187.3-78. Ili. KÖTET is törmelékben elfogadni. A másik nehézség az. hogy itt a 3. §-ban megvan határozva, hogy esetleg az egész mennyiség, vagy kevesebb is adható át. Ez az illető raktárok felügyelőinek korlátlan hatalmat ad, a melylyel esetleg vissza is élhetnek. Megtörténhetik az az eset. hogy ugyanazon raktárnál az egyik ember, a ki kedvezmény-árban részesül: csupa kősót kap, a másik pedig csupa törmelék sót. Én kérném a t. pénzügyminister urat. méltóztassék, ha lehetséges, legelőször meghatározni azt, hogy ezen mennyiség átalában véve ne lehessen mind törmelék só; másodszor rnondassék ki a törvényben, hogy mennyi a mennyiség, a- mely kiadható törmelék sóban. Ez a tisztviselőknek ez esetben nem önkényétől fogna függni; hanem a, minister urnák egy szabályrendelete egyszerre mindenkorra szabályozhatná azt, hogy mennyi lehet az egyes bányáknál azon mennyiség, a mely kiadható. Széll Kálmán pénzügymiiiister: T. ház! Á §-nak azon rendelkezése, hogy törmelék-sóban szolgáltatható ki a mennyiségnek egy része: gondolom, oly indokolt, hogy azt alig lehetne megtámadni a sókezelés szempontjából, és ha csak azt lehetetlenné tenni nem akarjuk : meg kell ezt engedni, így áll a dolog ma is ; s rendelet által régen szabályozva van, hogy egy rész törmelék sóban is adassék ki. Ha ezt meg nem engedjük: a kincstárnak végtelen kára lesz, a nélkül, hogy a fogyasztási közönségnek érdeke ezt kívánná. Azt beismerem, hogy lehetnek esetek, hogy valaki kedvezményi áru sónál Erdélyben és Marmarosban az egész mennyiséget amit venni akar, nem akarja, egészen törmelék-sóban venni, s méltányos neki megengedni, hogy egy bizonyos részt kősóban kapjon. A magam részéről ezen eszmének felvételébe a 3. szakasz utolsó bekezdésében, beleegyezem. Lehetne azt tenni, hogy az utolsó bekezdés soraiból ezen szavak „sőt esetleg az egész mennyiség" egyszerűen kihagyatnak a végéhez pedig a következő szavak toldatnak : ..ezt a pénzügyminister rendelet által szabályozza." Paczolay János: T. ház! Én igen sajnálom, hogy a pénzügyminister úrral egy nézetben nem lehetek, mert ha azok a t. urak, kik kősót akarnak kapni, nem kapnak kősót: akkor lehetetlen igenis az intézkedés ; de miután nekik a kedvezményi árakhoz nem kell ragaszkodniuk, — ennek következtében nem kell mulhatlanul törmelek-sót elfogadni, ha nekik kő-sóra van szükségük;, hanem a rendes áron vegyék meg a kő-sót. Én ezt igazságosnak látom, és miután a §. rajtuk segit, hogy a rendes árakon kaphatnak kősót: én nem látom szükségesnek, hogy több kedvezményben részesüljenek. Ennélfogva a t. pénzügyminister ur törvényjavaslatának 3-ik szakaszát ugy fogadom s* 1 ,4.4