Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-53
53. országot liléi deezeml>er 13. 1675. 155 volna jellemeznem az abban foglalt valótlanságokat ós fordításokat, melyek bizony nem az ország érdekében tótettek közzé. Én csak épen tényt jellemeztem és hivatkozhatom mint tanura az egész házra, semmi irányban sem használtam a jóizlóst sértő szavakat, (ügy van\ a középen.) Áttérek azokra, .a miket Helfy képviselő ur mondott. 0 nekem igen sok dolgot vetett szememre s ellenvetéseit oly modorban adta elő, s kifejezéseit akként formulázta : mintha engem bizonyos dolgokra akarna tanítani. Én tanulni mindig szerettem teljes életemben és ma is azt hiszem, hogy minden ember holtig tanul. Nagy figyelemmel kísértein a képviselő ur beszédét, keresvén, van-e abban valami, a mit belőle megtanulhatnék, a mit megtanulni érdemes lenne; de őszintén meg kell vallanom — és ne vegye ezt tőlem rósz néven a t. képviselő ur, — hogy bár Prileszky képviselő ur nagyon szép elméleteknek tartotta azokat, a mik az ő beszédében foglaltatnak ; de előadásában olyat, a mi tanulságos, olyat, a mi megtanulásra érdemes volna, nem hallottam. (Helyeslés a középen.) Én szívesen tanulok még a képviselő úrtól is, de ha ő azt akarja, hogy tanuljak tőle: kérem, méltóztassék alaposabban szólani (Helyeslés a középen) és ne méltóztassék oly dolgokkal előállani, mint a milyenekkel előállott. Azt mondja például a képviselő ur, hogy a kölcsön oly drága, hogy tulajdonképen nem is lehet tudni, hogy hány százalékos lesz, mert bár a minister azt mondja, hogy az átlagban az országnak 7V 2 %-jébe fog kerülni: százaléka lehet 10, lehet 12 is, még pedig azért, mert az ország fizeti a cotirozás költségeit, a melyeket pedig az illető bankároknak kellene fizetniök, és ez igen nevezetes nagy terhet ró a kincstárra. Abban tévedni méltóztatott a képviselő ur, — bár ezt is fígyelmeztetőleg mondta én nekem, — hogy ezeket a költségeket az eddig kötött kölcsöneink után nem a magyar állam fizette volna meg. A t. képviselő urnák tudnia kellene, hogy eddig megkötött kölcsöneink után fizettük meg mimdig a cotirozás költségeit és természetes, hogy mi is fizettük meg és hogy megfizetjük a jelenlegi kölcsön után is. Es most már engedje meg a képviselő ur, hogy én tanítsam valamire: arra, hogy sohasem hallottam, hogy valamely állam papüjainak cotirozásáért az állam helyett más valaki fizetett volna akár egy garast is. (Helyeslés a középen) Ugyan nem méltóztatik-e a képviselő urnák tudni, hogy minden részvénytársulat, minden vállalat részvényeinek a börzén való cotirozásáért az illető vállalat maga fizeti meg a költségeket, ép ugy, mint akárminő állampapírnak a börzén való cotirozásáért az illető állam fizeti a költségeket. (Helyesles a középen.) Azt mondta a képviselő ur, hogy adjon a bankár consortium, melylyel a szerződést megkötjük, e czélból a provisióból 2°| 0-et. Kérdem a t. képviselő úrtól, hogy fizetheti a bankár consortium a eotirozási költséget? Ez ugyanis az államtól átvett kölcsönt a nagy közönség közé bocsátja, a nagy közönség kapja meg a papírokat. A cotirozás költségeit már most részint a papíroknak a börzén való bevezetésekor kell fizetni, részint akkor, mikor valamely állam netán később tőzsdeadót hoz be. Már most hogyan kívánhatja a képviselő ur, hogy valamely consortium a ma kibocsátott kölcsön után három-négy év múlva a háromnégy óv után netán behozandó tőzsdeadót fizesse? (Helyeslés a középen.) Vagy azt akarja, hogy talán a kötvény birtokosa fizesse e költséget? Azt a költséget mindig az államnak kell viselni. Miért jegyeztetnek valamely papírok a börzén? Azért, hogy a papíroknak rendes cursusa legyen, hogy rendes áruczikket képezzenek a pénzforgalomban: ez pedig első sorban azon államnak van érdekében, a melyiké a papir. Tudom, hogy itt nem csekély összegről van szó. Tudom, hogy ez tekintélyes sommát tesz. Az 1874-iki kölcsönnél a IQ 1 ^ millió után kit 105,000 forintot; hanem azt is tudom, hogy az oly összeget soha semmi körülmények között annyit nem tehet ki, hogy ezáltal a kölcsönök kamatait jelentékeny, vagy épen mint ő állítja 10—12°| 0-ra rúgtassa. Ha a t. képviselő ur, a ki magának avatottságot, jártasságot követel e kérdésekben - és vele ez iránt nem akarok vitázni — ily dolgokat mond, méltóztassék megengedni, hogy nagyon nagy kételyeket támaszt bennem az ily ügyekben való avatottsága iránt. — Vagy azt kell feltennem, hogy a ki ily könnyedén ily dolgokat mond, — azért teszi, hogy talán elkigyjék, a kik az országházon kivül ebbeli állítását olvassák, hogy 12 0 | 0-os kölcsönt kötöttem. A t. képviselő ur tovább megy, azt mondja, eszébe jutott azon hires mondás: heréhez la femme, ő keres itt valamit, ilyféle titkosat. Legyen a t. képviselő ur megnyugodva, hogy itt nincs mit keresnie. Ha a t. képviselő ur ezzel egy élczet akart mondani: én azt erőltetettnek találom és az az okoskodás, a melylyel ezen élczet támogatni méltóztatott, nemcsak, hogy erőltetett; hanem oly furcsa ellenmondásokból álló dolgok conglomeratuma, hogy az az éleznek élet — mégha éle lett volna is — elrontotta volna. A t. képviselő ur a pest-zimonyi vasútról beszél itt és azt mondja, nagyon fél tőle, hogy ezen kölcsön ára a pest-zimonyi vasút. Ne féljen tőle a t. képviselő ur. Azt mondja a képviselő ur, hogy ezzel nem akar malitiósus lenni. A malitiának igenis van 20*
