Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-52

136 52. országos ülés deezember 12. 1875. így látom én a kérdést s mert igy látom : azért ón t. ház ezen kölcsön-törvényt azon szempontból ítélem meg a magam részéről ós kérem a t. há­zat, méltóztassék azt azon szempontból megítélni, hogy ezen kölcsön nem egyszerű szükségnek, vagy épenséggel valamely'kényszer-helyzetnek ki­folyása. Simonyi Ernő t. képviselő úr azt mondja, nem érti, hogy a kölcsön megköttetett; pedig a pénzügyminister azt mondta, hogy nincs szüksége pénzre. Igaz, hogy september 19-én azt mondtam, hogy várhatok; mostan is azt hiszem : ninps szük­ség pénzre: de azt nem mondtam, hogy nekem pénzre sohasem lenne szükségem. (Derültség.) Meg­kötöttem ezen kölcsönt szabadon a fizetési kény­szer idejének eiőjövetele előtt: (Helyedé* a közé­pen.) mert a mint méltóztatnak látni, ma is fizetni képes vagyok s lennék ezen kölcsön nélkül még egy jó ideig. Megkötöttem tehát minden kényszer körülmények hatása nélkül; ne ebből,—egy magasabb egy nagyobb szempontból méltóztassék ezen köl­csönt megítélni Én ezen kölcsönt olyan nagyhorderejű és nagy következést; pénzügyi operatiónak tartom, a mely nem csak azért vétetik fel, mert bizonyos össze­gek fedezésére szükségünk van rá: hanem a mely megteremti a magyar rentet a mely az országnak biztosítja bizonyos nagy czéloknak elérését s meg­szerzi a lehetőséget hogy nyugodtan egy nagy le­begő, rövid lejáratú tartozás visszafizetésének nehéz gondjától szabadulva ez irányban, minden aka­dálytól menten és minden nyomástól szabadon hozzá láthasson pénzügyeink állandó rendezéséhez ; (Élénk helyeslés a középen.) pénzügyi kibonta­kozásunknak és állami háztartásunk rendezésének egyik alapfeltételét magyar rente - kölcsön megte­remtése képezi. Midőn ugyanis a magyar rente egy­felől állami hitelünk emelkedéséről tesz tanúságot, e hitelt teljesen, biztosan hiszem erősíteni fogja, feltéve hogy vele ezután is karöltve járnak, — a mint az 1876-ik évibudgetben és az általam előter­jesztett törvényjavaslatokban tettleg bizonyítékát ad­tuk is, hogy karöltve járnak — az országnak az állam­háztartás rendezésére irányzott törekvései. Erős meggyőződésem szerint — és azért igyekeztem a magyar rentet megteremteni — ezen kölcsönnel, me­lyet a törvényhozás jóváhagyásának reményében kötöttem meg, egy szilárd alapot rakunk le, a melyen a magyar rentet a jelenlegi árfolyammal, mely csak a kezdet és első lépés nehézségeit hordja magán és a mai rósz európai pónzviszonyok súlya alatt szen­ved, egész biztossággal bevezetjük Európába és annak segélyével államadósságainknak egységes magyar éyjáradóki adóssággá unincátióját eszközölni fogjuk. És mert én igy fogom fel ezen tör­vényjavaslatot : joggal hivatkozhatom arra, hogy sept. 19-én tett kijelentéseimhez hiven jártam, el és a rentet létesítenem sikerült; azért arra kérem a t. házat, hogy ne csak a szükségesség, hanem a köl­csön princípiumának, mely alapjául szolgál, absolut becse szempontjából is mélt íztassék azt megitólni, és ha igy ítélik is meg, én meg vagyok győződve a t. ház bölcsességéről, miszerint ítélete ezen tör­vényjavaslatra nézve, nem lesz kedvezőtlen. Aján­lom a törvényjavaslat elfogadását. (Elénk helyeslés és tetszésvyilváititatáwk a középről) Simonyi János; T. ház! (Zaj, Halljuk 1 .) Legyen szabad röviden reflectálnom egy né­melyekre azok közül, miket Bujanovits képviselő úr, s az igen t. pénzügyminister úr elmondott. Én először is kijelentem, hogy ezen kölcsön­törvényt nem a kényszerhelyzet szempontjából bí­rálom meg, s e tekintetben nem érthetek egyet Bujanovits t. képviselő társammal, a ki ezen köl­csön megszavazását a kényszer helyzet folyomá­nyának tekinti, s ennélfogva. (Zaji) nem érthetek mondom egyet, Bujanovits képviselő társammal, a ki a szükségesség parancsszava előtt meghajolva, szavazza meg e kölcsönt azért; mert előre látja, hogyha a kölcsön meg nem köttetik ; a deficitet nem lesz miből fizetni, s igy az év végén, fizetés kép­telenségnek kell beálíania. — T. ház! Én azt hiszem, hogy midőn a t. pénzügyminister úr bennünket ismételve biztosított arról, hogy a deficit fedezve van, midőn a t. ház a költségvetési törvényt már megszavazta, s az harmadszori felolvasásban is elfogadtatott: midőn a t. ház a jövő évnek ugy szükségleteiről mint fedezé­sről gondoskodott: akkor nem állhat előttünk a defi­cit kényszerhelyzete, s igy nemis lehet e kényszerhely­zet befolyása alatt szavazni meg a törvényjavaslatot: Legyen szabad válaszom egyes pontjaiban azon fonalat követnem, melyet maga a törvényja­vaslat, kijelöl azon czélok által, melyek ezen köl­csön megkötésére befolyással voltak. S ezen szempontból legyen szabad először is a tartalék-tőke kérdéséről szólanom. Megvallom, nem tartom helyesnek, hogy az igen t. pénzügy­minister ur még azt sem tartja szükségesnek, hogy a házat tájékozza legalább arról, hogy meny­nyit fog ezen tartalék-tőke összege tenni, hogy tehát mennyit tesz ki azon összeg, melyet a ház­tól, tartalék-tőke czimén megszavaztatni kivan, — s igy a házat azon kényszer helyzetbe hozza, hogyha csak az a törvényjavaslatot el nem veti, meg kell szavaznia egy bizonyos összeget tartalék­tőkekép ; de hogy mennyit, s hogy e czélból meny­nyi szükséges: azt maga a t. ház nem fogja tudni. — Nem érthetek egyet sem Bujanovics képviselő úrral, sem a pénzügyminister úrral arra nézve, hogy a tartaléktőke oly lényegesen szükséges legyen. Igaz ugyan, a mit az indokolás mond, hogy van bizonyos aránytalanság az év első és máso­dik felének bevételei és kiadásai közt. De méltóz­tassanal elhinni, hogy ezen aránytalanság még

Next

/
Oldalképek
Tartalom