Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-52
52. országos Illés deezember 12. 1875. 131 zottság által ellenőrzendőnek vélem; de erre vonatkozólag fentartom véleményem előadását akkorra, midőn e törvényjavaslat 6. g-a szerint az erre vonatkozó előterjesztés a ház előtt leend. Ezen észrevételeim előadása után és azon reményben, hogy a t. pénzügyminister ur ezeket figyelmére méltandja és erre vonatkozó felvilágosításait a háznak megadja: a szőnyegen lévő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslések.) Széll Kálmán pénzüiíyminister: T. ház! Talán helyesen cselekszem, ha nem várva be a még ezután szólók beszédeit, most nyilatkozom azoki mik részint ellenvetéskóp, részint kérdésképen ezen igen fontos ügyre vonatkozólag fölhozattak. (Ralijuk! Halljuk!) Azon kezdem, hogy megadom a kivánt felvilágosításokat az előttem szólott képviselő urnák, Bujanovics Sándor barátomnak, a ki az ő szokott tárgyilagosságával szólván a tárgyhoz, oly egyes kérdéseket intézett hozzám, a melyeket a magam részéről természeteseknek ós indokoltaknak találok. Fogadja a t. képviselő ur mindenekelőtt őszinte köszönetemet és elismerésemet azon modorért, a melyben, és azon kifejezésekórt, a melyekkel ezen kölcsönnek alapeszméjéről, az egész operatio czéljairól és módozatairól szólni méltóztatott. A magam részéről azon nyilatkozatát, hogy ezen kölcsön Magyarország állami hitelének javulását jelenti, hogy ezen kölcsön pénzügyeink terén lényeges haladást jelez: ezen kölcsön-törvényjavaslat legnagyobb dicséretének tartom, midőn az oly férfiutói ered, a ki politikai nézetekben ellenfeleim közé tartozik. (Igaz\ Helyeslés.) A t. képviselő ur azonban némely aggályokat fejezett ki a törvényjavaslat részleteire nézve, a melyek azonban nem érintik ezen kölcsön-operatio alapját és lényeges részeit. Többek között, t. barátom Simonyi képviselő úrral egyetértve, nem helyesli, ugy látszik azt, hogy e kölcsön által a magyar rente kamatlába 6° ; „-ban állapittatik meg, a mi szerinte l°! 0-al magasabb, mint az európai hitelképes országok rentéinek kamatlába. Az igaz, hogy a kamatláb magasabb, mint a szokásos 4 0 ! 0 vagy 5°j 0 . Ámbár b'"j 0-os rente ma már az európai pénzvilág előtt nem ismeretlen, nemcsak a magyar állam : de más országok is ezen kamatláb mellett bocsátottak ki az utóbbi időben kölcsönöket. De ezt most nem vitatom. Nem osztozom azonban t. barátom következtetésében, a ki ezen körülményt a magyar állam hitelére nézve nem tartja előnyösnek, vagy épenséggel károsnak tartja; én ebben a magyar állam hitelének semmi kárát nem látom : mert végre is az ár, a melybe az országnak valamely kölcsön kerül, nem a kamatláb kisebb vagy nagyobb voltától függ, hanem függ azon cursustól, — mint t. barátom maga is megengedi, — melyet a pénzvilág, a nagy tőke, az államkötvényért adnak. Én tehát képzelhetek magamnak egy 5, 4 és 3°i,-os rentót olyat, a mely sokkal drágább, mint a melyet ón megkötöttem, mihelyt a t megfelelő cursus megfelelőleg alacsonyab lenne. Én egészen közönyösnek tartottam a dolgot az állam hitelének mérve tekintetében; de nem tartom közömbös dolognak sok más irányban ránk nézve és mert nem tartom közönyös dolognak: választottam egészen öntudatosan és nézetem szerint helyesen a 6°| 0-os kamatlábot, mint viszonyaink között helyesebb és előnyösebb modalitást. Megmondom okát: miért ? Ha ezen rente csak arra szolgálna ezúttal, hogy általa bizonyos szükségletek fedeztessenek és nem lenne első megkezdése a eonversionak, sőt előpostája a sokkal magasabb czélok megvalósítása tekintetéből még ezután történendő nagyobb kibocsátásoknak : a kamatláb kisebb, nagyobb voltának kérdése reánk meglehetős indifferens lenne ; de miután a rente kibocsátásának főczéija függő tartozásainknak és később amortisatióval ellátott államadóságunk egy igen tetemes, 225—230 milliót meghaladó részének convertálása; ezért tartom a 6°| 0-es rentét sokkal előnyösebbnek. Igen egyszerű a kérdés ; azon papírok, a melyeknek convertalasáról van szó, két részből állanak. Függő tartozásaink 6°|„-ot kamatoznak ma, és igy ezeket 6"i„-os rentével könnyebben tartom convertálhatóknak, mint 5°í 0-al; de még inkább áll ez a 30 millió ós az 54 milliós törlesztési kölcsönökre nézve, a mely papírok ma birtokosaiknak 5°i 0-ot hoznak és őket azon esély előnyeiben is részesitik, hogy 30 illetőleg 32 óv alatt, a kötvény egész névértékben kisorsoltatik és kifizettetik, a mi által az állam ezeket a kölcsönöket törleszti. Ezen kötvények birtokosaiknak ma 5°í 0-ot hoznak ós ezenkívül egy bizonyos nyereséggel az amortisatió jótéteményével is összekötvék. Ezen kötvények birtokosai sokkal szivesebben fogják a maguk 5°} 0-os papírjait coovertalni engedni 6°| 0-kal, mint 5°| 0-kal és előnyösebben fogja ezt az állam is tehetni. Ez a főszempont, de van ezenkivül sok igen fontos ok a jövő operatiók szempontjából is, a melyeknél fogva határozottan előnyösebbnek tartom a 6°| 0-os rentét, mint az 5°i 0-ost. Mindnyájan örülni fognak annak, ha a mi renténk a parihoz közel fog jegyeztetni, — pedig ez a mi hitel viszonyaink között sokkal biztosabban és hamarább történhetik meg — 6"| 0-os mint 51-os rente mellett — és ezen szempontból is a 6°| 0-os kamatlábnak adok előnyt a magam részéről. (Helyeslés a középen.) Egyébiránt a dolog tisztán, ezen irányban bir fontossággal; mig az árnak, melybe a pénz kerül, 17*
