Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-45
4&. országos ülés deczember 5. 187&. 367 a nem javítható bajok felsorolásával, igazságszolgáltatásunk beteg voltát még sulyosbbitani. Ámde, bár nem javasolhatnám a jelenlegi költségvetés még lejebb való szállítását, daczára pénzügyi helyzetünk nyomasztó voltának: határozottan ki kell jelentenem, hogy e költségvetés szerény kerete között is, igazságügyi szerkezetünk tetemesen javítható nem csak, hanem és ezt elsó helyre teszem, míg bíráink túlszerény fizetése is némely megkívántató részben emelhető. Ámde, ha kezembe veszem az előttünk fekvő költségvetést, azt találom, hogy nálunk van önálló semmitőszék, a mely évenként 146,000 forintba kerül; hogy nálunk, a hol az összes bírói szervezet évi öt millió ós hatszáz egynehány ezer frt többséget vett igénybe : önálló kir. ügyészségek léteznek, melyek az ir.quisitionalis rabtartás költségeit ide nem számítva, évenként mintegy 700,000 frtot nyelnek el. Már bocsánatot kérek, a mely igazságügyi kormány, ily át nem gondolt bőkezűséggel képes volt a kir. ügyészek intézményét, melynek szükséges. de nem önállólag szükséges voltát feltétlenül elismerem én is, felállítani, a helyett, hogy azt a törvényszékek keretébe illesztve, csakis a szükséghez képest és a decentralizált főtörvónyszékek egy javaslata alapján alkalmazta volna; a mely igazságügyi kormány még azt a luxust is megengedte magának, a legfőbb törvényszék mellett, egy elkülönített semmitő törvényszéket állítani fel; továbbá a mely igazságügyi kormány a kir. ügyészek ezen keretét és a semmitőszéki luxust fentartja : annak az igazságügyi kormánynak kénytelen lennék egyenesen megtagadni a jogot azt mondhatni, hogy neki a felső törvényszék decentralisatiója, a járásbírói fizetés javítása és elegendő kézbesítői szolgaszemélyzet alkalmazására pénze nincs. És ez alkalommal bátor vagyok a tisztelt igazságügyi minister ur figyelmét még egy másik körülményre is felkérni. (Halljuk!) Az 1875-dik évi osztr. igazságügy ministeri tárcza 20.615,340 forintnyi évi költséget vett igénybe; tehát két annyit, mint az előttünk fekvő. Áz osztrák költségvetés szorgalmatos áttanulmányozása mellett azt találtam, hogy a többlet nem a birói, vagy államügyészi személyzet nagyobb számában fekszik; — mert például nálunk több az államügyész, mint Ausztriában, bíró pedig csaknem annyi; — hanem a birói személyzet tetemesen nagyobb fizetése, továbbá a bécsi központ által nem ignorálható egyes provinciális előjogokban, végre a költségesebb börtönrendszerben keresendő. Miután államunk nincs azon helyzetben, hogy az igazságügyi költségvetést a birói fizetés emelhetése szempontjából javíthatná, de a birák fizetése mindamellett is javítandó; ha a czélt, t. i. a jó igazságszolgáltatást elérni kívánjuk: nekünk nem marad egyéb hátra, mint a jelenlegi számot apasztani s az ekként megtakarított összegeket, a kisebb szám jobb díjazására fordítani; mert az kétséget nem szenved, hogy biráinkat, ha jó igazságszolgáltatásra akarunk szert tenni: jobban is kell fizetnünk. (Helyeslés a középen.) Hogy azonban a tisztelt igazságügyi ministeriumnak ideje és alkalma legyen ezen életbe vágó kérdésekkel foglalkozni: mindenekelőtt szükséges, hogy a központ meneküljön a hozzá nem tartozó centralizált számviteli halmaztól, mely idejének legnagyobb részét igénybe veszi. A számvitel nem a központ, hanem a főtörvónyszékek kerületeibe való, a hol az a jelenleginél nem több költséggel sokkal alaposabban megejtethetik. És meg vagyok győződve, hogy ha ezen a központ idejét oly nagy mórtékben igénybe vevő számvitellel a tisztelt igazságügyi minister ur túlhalmozva nem lenne: az esetben bizonyosan meg nem engedte volna a, közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslatba azon §§-ok felvételét, melyek a birói függetlenséget, vagyis a jó igazságszolgáltatás alapját megingatva, azt a . megyei bizottság közvetlen befolyásának teszik ki. (Helyeslés a középen.) T. képviselőház! Hazánkban az igazságszolgáltatás igen hiányos ugyan ; de csak azért: mert e téren tabula rasát csináltunk, most pedig az építésnél biztos rendszer szerint nem haladunk Ezen tárcza kivótelképen épen az. a mely mellett kísérleteknek nincs helye; pedig a múltban s némileg jelenleg is, a kormányzat egyik ága sem volt annyi kísérletnek kitéve, mint épen az igazságügyi. És ez természetes. Magyarország született, jogászokból áll, a kik most a jogot elvégezték, leginkább ezen tárcza körül sietnek maguknak az arany sarkantyút megszerezni. És mert a régi megyei rendszer ismert iskolájával végképen szakítani nem tudnak, az ujabb rendszert pedig alapos tanulmányuk tárgyává tenni nem akarják: beáll a hullámzás, mely szolgabíró ós járásbiró, királyi törvényszék és megyei bizottságok, igazságügyi és közigazgatási perrendtartás egyvelegét az igazságügyben alkalmazni és javítás helyett a biztos zavart ós rendetlenséget fokozni kívánja. (Helyeslés.) Óvakodjunk a további kísérletektől e téren és különösen óvakodjunk alapos ós gyakorlati államháztartás nélkül a reformáló igyekezettől. (Helyeslés.) Hagyjuk meg a szolgabirákat a közigazgatásnál és tartsuk meg az alig néhány év előtt életbe lépett független királyi bírákat a törvénykezésnél. És miután épen a csekély ügyekre nézve az elviselhető mértéket meghaladólag emeltük fel a bélyeget: segítsünk az által a népen, hogy csekélyebb ügyeit a saját falusi vagy városi elöljárósága előtt intézhesse el. Mig ezen intézkedés a nép könynyebbségére szolgáland: addig mivelődését is elő-
