Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-44f
44. országos Illés deezenifoer 4. 1875. 357 Hegyessy Márton : T. ház ! Azt hiszem, elég bizonyítékát adtam annak, hogy az idő becsét érzem, a majdnem egy havi költségvetési vitában egyetlenegy perezét sem raboltam el a t. háznak. Hogy most az igazságügyi budget átalános tárgyalásánál mégis felszólalok, szón fontosságnak következménye, melyet én az igazságügyi budgetnek és ebből folyólag justiíiánknak tulajdonítok. És legyen nekem megengedve, hogy némileg igazoljam magam t. képviselőtársam Várady Gábor ur tegnap említett beszéde ellenében. Várady Gábor ur azt méltóztatott mondani, hogy az egyes tárczaknál nincs helye az átalános vitának. Az én véleményem szerint a budget-vitát kezdeményező átalános vita az összministerium átalános főbb pilitikáját kell, hogy bírálat alá vegye és ebbe nem szabad belevegyitenünk az egyes tárczák megbirálását ; hanem ha van ok, a mint szerintem forog fenn, épen az igazságügyi budgetnél az igazságügyi politikát bírálat alá venni : ezt nem az előzetes átalános tárgyalásnál, hanem ezen tárcza átalános "tárgyalásánál kell megtenni. Ezen nézetből indulva ki, legyen szabad röviden, kímélve a t. ház türelmét és megbecsülve az időt, véleményemet igazságügyi politikánkról előterjeszteni. Hogy igazságszolgáltatásunk rósz és rósz volt akkor is, midőn a jelen kormány a kormányzatot átvette : az tagadhatlan. Oka volt ennek leginkább az egymást erő provisorium; 1849-ben a szabadságharcz ietiprázása után idegen provizóriummal állottunk szemben ; 1861-ben ujabb provisoriun> és az alkotmányos aera visszaállítása után ismét eg*y provisorium következett. Az osztrák törvények felfüggesztettek, de helyettök nem gondoskodtunk kellő anyagi törvényről. A mit a, törvényhozás megelőzőleg alkotott, az is nemcsak hibákban szenved, hanem oly hiányokat mutat fel, melyeknek kell első sorban tulajdonitanunk justitiánk folytonos hanyatlását. Ily példák, hogy csak egy párt említsek fel: a a perrendtartás 539. §-a, mely azt mondja, hogy közhitel-papirok amortisatiójáról külön törvény intézkedik ; ez 1869-ben mondatott ki és azon külön törvény máig sincs meghozva, ugy, hogy a közhitei-papírokat amortisálni nálunk nem lehet. Bűnvádi eljárásunk szégyenére a parlamentaüsmusnak, bíróságaink kénytelenek voltak egy nem is kötelezőleg, hanem csak alkalmazás végett ajánlott ministeri szabályzatot fogadni el. Perrendtartásunk a zsidók vallási perei elbírálását külön törvényes intézkedésre tartotta fenn, és ezen tárgyban máig sem történt semmi. Anyagi törvényeink hiányának tulajdoníthatjuk azt, hogy sok, Jgen gyakran előforduló esetben a kérdéssel nincs tisztában sem az ügyvéd, sem a biró. Ott van nevezetesen azon estt, hogy a szerzeményi va gyón-hátrahagyással az apa elhal és kiskorú gyermek marad; nagyon természetes, hogy a gyermek az örökös ; de ha ez elhal: ki legyen az örökös, a nő-e vagy az oldalág? ezzel máig sincs tisztába a legfelsőbb Ítélőszék sem, hiszen homlokegyenest ellenkező ítéleteket hoz. Ezt az anyagi törvények hiányának tulajdonítom. Nem akarom azonban tagadni, hogy történt az igazságszolgáltatás terén eddig is — hanem is minden, ae történt — valami javítás, a legelső jelnek tekintem én az 1869. évi IV. törvénycikkben és 1871 évi VIII. törvényczikkben foglaltakat, az 1869: IV. és 1871. évi VIII. törvényczikk biztosította a birák függetlenségét és elmozdithatatlanságát. Ha történt valami jó igazságszolgáltatásunk terén, ugy ezt leginkább annak folyományának lehet, tulajdonitanunk. Az 1869. IV. törvényczikk a birák választását mellőzvén, a kinevezési jogot honosította meg. Én nem akarok részletekbe bocsátkozni, hogy indokoljam helytelenségét annak, hogy sokkal inkább megbírálhat egy testület egyes embert, és sokkal kevésbé befolyásolható egy egész erkölcsi testület, mint egyes ember. Ezt mondom, itt bővebben részletezni nem szándékozom ; csupán azon véleményemet fejezem i, hogyha a választási rendszert a qualificatíóval és az élethoszsziglani választással combináltuk volna: mindenesetre helyesebben választhattuk volna meg bíráinkat, és megbizhatóbb kezekbe lesz vala igazságszolgáltatásunk letéve. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nem akarom azonban kicsinyleni azon nagy előnyt, azon nagy horderőt, a melyet igazságszolgáltatásunk a birói függetlenség behozatala által nyert. Ez volt a helyzet, midőn a jelen kormány átvette az igazságszolgáltatási kormányzatot is. Tagadhatatlan igyekezett igazságszolgáltatásunk hiányain segiteni. Én elismeréssel hozom fel, hogy a kereskedelmi codexet megalapította, a büntető codexre vonatkozólag javaslatot terjesztett a ház elé, valamint a végrendeletek alakszerűségére is. De midőn ezt szivesen elismerem ; lehetetlen ki nem fejeznem azon óhajomat s illetőleg azon nézetemet is, hogy én elvártam volna a jelen kormánytól, különösen annak t. elnökétől, hogy a választási rendszer mellett annak a qualificatió és elmozdithatatlanság alapján leendő alkalmazásával szintén törvényjavaslatot nyuj't be. 0 volt annak egyik erős harczosa, ő volt a ki sokkal ékesebben védte a birák választási rendszerét, mintsem az szerény erőmtől kitelhetnék. Ez azonban nem történt és én mind a mellett nem adtam fel azon reményemet, hogy meg fogja tenni ; mert azt hiszem, maga a t, ministerelnök ur nem fogja igazolni saját munkájában foglalt azon
