Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-42

/ 42. országos Illés d keretében fordult elő; • akkor az összes hiány 422,211 frtra emelkedik. Azért a pénzügyi bizott­ság tekintettel a rendkívüli viszonyokra, tekintet­tel különösen mindazon indokokra és érvekre, a melyeket Mocsáry Lajos t. képviselő társam elő­hozott, tudniillik hogy nagy fontosságot tulajdo­nit az állami lótenyész-intézetnek s azon haszon­nak, melyet ezek az országnak hajthatnak; tekin­tettel azon körülményre, hogy a kivitel tényleg nagy mérvben emelkedett, hogy nemzetgazdasági tekintetben az követeltetik, hogy nemcsak a föld­termelésre legyen utalva a földbirtokos, hanem hogy más forrásokból is húzhasson jövedelmet: a pénzügyi bizottság mindazon indokok figyelembe vételével elvállalta volna még azon nagyobb kiadást, mint a melyet a 9-es bizottság kimuta­tatása szerint az előirányzatba be kellett volna az idén vennie, ha a költségvetésből azt a meggyő­ződóst szerezte volna magának, hogy csakis ki­sebb összegű hiányra lehet számítani: hanem épen az előbbi évek eredménye szerint azt kell feltenni, hogy ha e költségvetés abban a formában és mér­tékben elragadtatik is: mégis a hiány sokkal nagyobb lesz ténylegesen a zárszámadási kimutatásokban, mint a megszavazott előirányzat; nagyobb lesz azért, minthogy a fedezet a bevételekre oly szá­mokat tüntet elő, a melyek tényleg létre nem jönnek. A ménes birtok-gazdaságok képezik legna­gyobb részét a bevételeknek, ezek a bevételek mindig bizonyos sperativ formában irányoztatuak > elő ; de hogyha mindjárt azt látjuk, hogy az ara­tás eredménye ugy vétetik fel, a minő csak igen kedvező években lehet, egyszersmind az eladás oly nagy mértékben vétetik, a minő csak mostoha években lehet: akkor okvetlenül azon. következte­tésre kell jutnunk, hogy vagy az egyik, vagy a másik nem fog bekövetkezni; vagy igen bő ara­tás lesz; de akkor nem várható ilyen magas ár; vagy ilyen áron lehet a terményt eladni, de ebből azt kell következtetni, hogy az aratás nem lesz oly bő, hogy ilyen eredményre lehessen számí­tani. Az előbbi években szintén igy jártunk el és ón csak az utolsó zárszámadásokra hivatkozom, a -melyek'1874-re vezettettek. Előirányzott hiány volt 696,000 frt magasságban, tudni illik a kiadás : 2 746,283 írttal; a bevétel 2.050,000 írttal: a; tényleges eredmény azonban azt mutatta, hogy a | tényleges hiány 696,000 frt helyett 1.060,000 frt, j tehát 370-000 írttal nagyobb volt, mint a költség- j vetésben lett előirányozva: mert a tényleges kia- j dások is túlhaladták az előirányzatot és a tónyle- ; ges bevételek hasonlóképen majdnem 300,000 frt- j tal kevesebbre rúgtak, mint tényleg elő voltak í irányozva. ; 1875-ről tudniillik a folyó évről a, zárszá- \ madási kimutatás nem volt rendelkezésünkre és i igy nem lehetett csak a kezelési eredményekre tá- j maszkodni De már ebből is azt lehetett követ- f t'cze.mber 2. 1875. 27 5 keztetni, hogy azon hiány, mely a költségvetésben 422,211 írttal lett előirányzzva: nagy mértékben itt is magasabbnak fog mutatkozni, mint az elő­irányzat ; mert az is bekövetkezett az idén, hogy azon összeg, a mely felvétetett bevétel gyanánt: tett 1.503.000 frtot, tehát majdnem 350,000 írttal töb­bet, mint a mennyi tényleg 1874-ben befolyt; és minthogy 1875-ben sem voltak kedvezőbb viszo­nyok, ellenkezőleg határozattan rosszabbak voltak a ménesbirtok-gazdaságokra, minthogy most is a mostoha aratásokkal, kellett küzdeni, tehát sok­kal kevesebb lesz a bevétel, mint 1874-ben volt és a tényleges hiány sokkal nagyobb lesz. Ha ezt látjuk, okvetlenül oda kell hatni, hogy legalább a kiadások bizonyos pontjaiban leszállítás eszközöl­tessék ; mert azt. hogy a méntelepek létszáma most rögtön 1876-ra leszállitassék, tekintettel azou körülményre, hogy az egész ország küzd azzal, hogy az aratás nem volt igen kedvező és hogy a lótenyésztés képezi reményének egyikét, e tekin­tetben, hogy némileg emelheti gazdaságát, a pénzügyi bizottság javaslatba alig merné hozni Fokozatosan kíván tehát eljárni és a következő óhajtását véli kifejezendőnek. Ez okból a bizottság­újból abbeli óhaját nyilvánítja, hogy a minister e czélnak elérésére költségvetésében a lótenyésztés­nek az országban fokozatos fejlődésével megegyező leszállításokat hozzon időről időre javaslatba, ugy, hogy nem egyszerre, hanem fokozatosan tűnjék el azon deficit, mely a pénzügyi bizottság javaslata szerint 455,000 írtra rug. Itt mi megtakarításokat hozunk javaslatba a kiadások közt ; azonban a bevételek leszállítását okvetlen javaslatba kellett hozni, ennél fogva a tényleges eredmény a pénzügyi bizottság vélemé­nye szerint még kedvezőtlenebb lesz, mint a költ­ségvetési előirányzat, mert ha ez elfogadtatnék is: mégis 251.000-iv, rúgna a deficit, daczára a ki­adásoknál javaslatba hozott leszállításoknak. B. Simonyi Lajos kereskedelmi minister: T. ház.' Megfognak bocsátani, ha Mocsáry Lajos t képviselő ur észrevételeire néhány felvilágosítást adok. A t. képviselő ur azon óhajtása igen helyes, hogy czélszerü lenne, hogy az állami mének egyes gazdáknak adassanak ki haszonbérbe. Erre nézve kijelentem, hogy készek vagyunk ezt tenni, termé­szetesen kellő garantia mellett, történik ez jelenleg is, és ha nagyobb mérvben vétetnek igénybe, azon örvendeni fogok. Másik észrevétele az, hogy a katonai kezelés költségesebb, mint a privátkezelés. Ezt merem tagadni, mert a katona csakugyan kevesebb dijt kap, mint bárki más. Különben biztosítom a t. képviselő urat az iránt, hogy az alkalmazott kato­nák a ministerium alatt állanak, s a kezelést a ministerium intézi, nem pedig a katonaság, (Élénk helyedéi a középen,.) Simonyi János: T. ház! (Eolnnpl) Csak né­hány szót akarok szólani, mert nem is vagyok azon 35*

Next

/
Oldalképek
Tartalom