Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-42
206 42. országos ülés aeczember 2. 1875. talnok akart lenni; a reális pályára nagyon kevés ember adta magát. Pedig a mai nemzetgazdászatí elvek szerint egyedül a reális alap az, melyen a nemzet előre mehet, hogyha jó] fogja fél hivatását; Magyarországnak pedig égalji helyzete s átalában egész területe olyan, hogy annál jobbat a szőlőszet s borászatra nézve .kívánni sem lehet. Nem akarom elősorolni azon okokat, melyek Magyarországnak ezen, a szőlészetre nézve oly kedvező fekvését megmagyarázzák, utalok esak arra,, hogy Magyarország egy völgy-katlanban fekszik, megvédelmezve az északi széltől, melynek oly káros hatása van a szőlőszetre. Mi nálunk ha valaki előre akar menni a- szőlőszet terén : meg van akadva azért, mert ha belátja is, hogy szőlőfajai nem jók, azokat változtatni, javítani akarja, nem tehet semmit, mert bárhonnan próbáljon nemes fajokat hozatni, sehol sem találja azokat a maga valódiságában. Saját tapasztalatomból mondhatom, de bizonyosan megtörtént t. ház sok más tagján is, ki szőlőszettel foglalkozik, hogy 100 eset közül, legalább 99 esetben, hogy nem azon íájokat kapja, bárhonnan hozatja is azokat, a melyeket megrendelt, pedig sok pénzt ad ki ezen ezélja elérésére. Itt van a gazdasági intézet Budán. Mi történik ott ? Ha valaki ott megrendel valamit: egészen más, kevert fajokat kap, nem azokat, miket megrendelt. Ezen czélra szükségesnek tartanám, egy szőlőszeti iskola felállítását, a mint ilyen Klosterneuburgban fennáll, onnan lehetne azután az ily nemes szőlő-fajokat hozatni Ennek felállítása nem kerül oly sokba, sőt még productiv is lehet, a mennyiben azon szőlő-vesszők eladásából elért jövedelem annyira fölül fogja haladni a kiadásokat, hogy abból egy igen nevezetes jövedelmi többlet fog mutalkozni. Magyarországnak szőlőfajai még most nincsenek csoportosítva és rendszeres egészbe foglalva; Magyarországban nincs nomenclatura. "Itt megtörténik az, hogy például egyik vidék dicséri a sárfehér fajt, a másik azt mondja, hogy az igen jó; hanem még jobb a rak-szőlő és ha figyelünk reá. azt látjuk, hogy ahol a rak-szőlőt jónak tartják, nevezik a sár-fehéret rak-szőlőnek és e rakszőlőt sár-fehérnek. így van ez más szőlő-fajokkal is, melyekkel nem akarom fárasztani a t. ház figyelmét. Hogyha a borászat terén előrehaladni akarunk: természetes dolog, azt kell tudnunk, micsoda anyagokkal dolgozzunk és milyenek vannak kezeink közt. De nem lehet mindegyikünk tudományos vegyész, a ki a bor összes alkatrészeit megismerje s ennélfogva Magyarországon hiába keressük azt, hogy hol vegyelemeztessük borainkat; kénytelenek vagyunk Klosterneubnrgba menni, ahol nem szívesen ós nem is nagy örömmel tesznek valamit érdekünkben. Hosszabban nem kívánván untatni a t. házat, fölkélem a t. mínisteivurat, szíveskedjék e figyelmeztetésemet tekintetbe venni és e szerint intézkedni. Simonyi János: T. ház; Legyen szabad nekem is e tételnél a gazdasági tanintézetekre vonatkozólag néhány rövid megjegyzést tennem. A mint a t. ház tudni méltóztatik, a 9-es bizottságannak idejében javaslatba hozta, hogy ott, a hol a gazdasági tanintézeteknél gazdaságok is léteznek, azok, a mennyire lehet, bérleti rendszer szerint kezeltessenek s javaslatba hozta azt, hogy a gazdasági tanintézetek a földmivelés, ipar s kereskedelmi tárcza köréből kivonatván, áttétessenek oda, a hová valóban tartoznak, t. i. a vallás ós közoktatási tárczához. T. ház! En nem mondom azt, hogy a 9-es bizottság határozatai kötelezők! de miután épen a többség és a pénzügyi bizottság részéről gyakran történik ezekre hivatkozás: legyen szabad nekem most ezen határozatok figyelembe vételét kérnem. Midőn még Zichy József gr. volt a földmivelés-, ipar s kereskedelmi minister ur elődje, akkor ő a gazdasági tanintézeteknél a bérleti rendszer behozatalát valósággal kezdeményezte is ós a Debreczenben és Hradeken levő gazdaságoknál bérszerződéseket is kötött, melyek által ezek mérlege tetemesen javult, ós előkészített ezen kívül több gazdaságra vonatkozó bérszerződést, nevezetesen a keszthelyi és kassaira nézve, a mint ezt múlt évi előterjesztésében látjuk. Időközben azonban e minister ur megválván állásától, fólbeszakittatott ezen határozatnak érvényesítése is, pedig, hogy ennek a félbenszakadása mennyire káros: azt t. ház, a részletezés igen világosan mutatja, hogy például csak a keszthelyi gazdasági tanintézetet tekintsem, látjuk azt, hogy a gazdaságnál kovács-, bognár- és lakatosmunkákra, istálóvilágitás és kocsikenőcsre 1110 frt, napszámra, vetőmagra és trágyára "2300 frt, cselédségre 2700 frt, szóval e három czim alatt 6100 frt irányoztatik elő és bevétel gyanánt a termények értékesítéséből csak 4140 frt. T. ház! A hol a számok ily világosan beszélnek : ott, azt hiszem, a bérleti rendszer előnyeiről beszélni, és azt tovább fejtegetni nem szükséges. De épen ily czélszerünek tartom azt, hogy ezen tanintézetek a földmivelés, ipar és kereskedelmi ministerium tárczája köréből kivonassanak és áttétessenek a vallás ós közoktatási ministerium tárczája körében. Én nem látom be azt, miért tegyünk épen ezen tanintézetekre nézve kivételt és miért hagyjuk még továbbra is ott, a hol azokról a központi szakfelügyel őség hiányában sem lehet kellőleg gondoskodni. Pedig t. ház ezen gazdasági tanintézetek állapota valóban kiváló figyelmet érdemel. A t. pénzügyi bizottság jelentésében következőleg nyilatkozik: „A ministernek személyesen
