Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-42
264 42. országos ülés deczember 32. 1875. csenek, a földmivelő iskolába nem jár, nem is járhat. Azon osztály, mely ezen gazdasági intézeteket látogatja, nem tartozik a földmivelői osztályhoz ; és ha igen: nem marad abban. Mert az a paraszt fiu, a ki a mezőgazdasági intézetet látogatta: nem tér vissza apja kis birtokára; hanem keres magának más állást, a melyben azonban a kisbirtokos földmivelő tanítására majdnem semmit nem tehet. Innen ered azon stagnatio, a mely a földmíves osztálynál hazánkban általában mutatkozik. Mi még azon ekékkel szántunk, a melylyel ezelőtt annyi meg annyi századdal a rómaiak szántottak; mi egyebet nem vetünk, mint búzát ós törökbuzát, egyebet nem mivelünk, mint legfölebb burgonyát; hogy a föld komlót, lent, kendert is teremhet, arról a köznépnek még fogalma sincs; ha a köznép méhészettel foglalkozik, annak eredménye, hogy a tőkét is elpusztítja és olyan áruk termelésével foglalkozik, a melynek becsértéke nincs. Jó borainkat elrontj legprimitívebb bánásmód, az erdészetről nincs fogalma és hogy a selyem földön, nem fán terem-e : azt még a századik paraszt sem tudja. Hazánkban ily körülmények közt, a kereskedelmi növényeknek, valamint a kertészet, méhészet és selymészet előmozdítása szükséges; de ez pénzbeli áldozat nélkül el nem érhető. A földmivelő paraszt ember ragaszkodik őseitől rámaradt eszmeihez, újításnak nem enged, idegennek nem hisz, hacsak annak jósága felől tökéletesen biztosítva nincs, az ujat csak akkor sajátítja el, ha annak hasznát szemmel látja. Arra kell tehát az államsegélyt irányozni, hogy a földmivelőnek uj eszközt adjunk kezébe, növénymagvakat ingyen osztogassunk szét, az uj eszköz bánásmódját mutassuk meg neki, hogy ő azt magának eltulajdoníthassa. Ezzel fogunk sorsán javítani és neki módot nyújtani, hogy legalább adóját a gazdaság mellékágaiból fedezhesse; mert kiváltkép a mezőgazda oda jutott, hogy ha jó termése van : a termésnek nincs ára, ha pedig termése gyenge: nincs mit eladni, nincs miből élni és honnan fizetni az adót. Ezen czélok elérésére azonban nem elég az előirányzott 50,000 frt, kivált tekintettel arra. hogy a ministerium által 40,000 frt különféle czélokra már systemizálva van, marad tehát a minister rendelkezésére csak 10,000 frt, a mi annyi. mint semmi. Indítványozom tehát, hogy a gazdaság külömböző ágainak emelésére előiránvzott 50;000 frt, 100,000 frtra emeltessék föl. B. Simonyi Lajos kereskedelmi nmiister: T. ház! Mindenekelőtt kijelentem, hogy a pénzügyi bizottság azon kívánságát, hogy a közgazdasági minister jövőben indokolása mellé csatolja egyszersmind annak kimutatását, hogy a gazdasági czélokra szánt összeg hova fordíttatott és hová volna fordítandó: a legnagyobb készséggel elfogadom. Nem vagyok hajlandó azonban eleget tenni Simonyi Ernő képviselőtársam azon követelésének, hogy ez a költségvetésben nyerjen kifejezést, mert ha az a költségvetésbe betétetik: akkor a minister köteles egyes intézeteknek, melyek időközben talán arra vagy nem szorultak, vagy nem életképesek ós ennek következtében a támogatásra nem érdemesek, az illető összeget kiutalványozni. Ez pedig czélszerütlen eljárás volna; mert nem maradna a minister rendelkezésére oly összeg, mely által rögtön lehetne segélyezni egyik vagy másik intézetet, mely azt inkább megérdemelné. Azokra nézve, miket előttem szólott Eóth képviselő ur mondott: el kell ismernem, hogy nagy szakismerettel nyilatkozott e tárgyról s azt én is elismerem, hogy szükséges, hogy e tekintetben az ország részéről valami történjék. De az ország viszonyainak figyelembe vétele mellett azt hiszem, hogy gondos, szorgalmatos és lelkiismeretes alkalmazás által ezen csekélyebb összeggel is el lehet érni némileg azon nagyobb czélt, melyet t. képviselőtársam kitűzött. Arra nézve, mit Simonyi képviselőtársam mondott, hogy tudniillik nem látja be, hová fordittatik ez összeg : megjegyzem, hogy szakképzés végett hat fiatal tanuló kiküldetik külföldre, hogy lássa ott az előhaladottabb nemzeteknél e tudomány kifejlődését és ennek következtében tapasztalatokkal dúsan térhessen vissza. A gazdasági szakirodalom emelésére 5.000 frt adatik ki. T. képviselőtársam nagy súlyt fektetett arra, hogy a fatenyésztés az országban emeltessék. Vándortanítók vannak alkalmazva a fatenyésztés ós kertészet érdekében. Ez 2000 frtot igényel segélyezésre, kiadatik 6000 frt. Ha ezen összeg kitöröltetik, mind arra, minek a képviselő ur czélszerüségét belátja, nem adathatik semmi. Kérem azért a t. képviselőházat, hogy minden emelés mellőzésével, — melyet nem tartok czélszerünek, mert a multak példáján okulhatunk, hogy ez jóra nem vezet, hanem a nemzetet a tulkiadásokra buzdítja, — az általam ajánlott 50.000 frtot elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a középen.') Elnök: T. ház! A gazdaság különböző ágainak emelésére szükségletkép Róth Keresztély egy módositványt adott be, mely szeiint e czimen 50.000 frt helyett 100.000 frtot kivan megszavaztatni : Ez levén a nagyobb összeg: kérem először azon képviselőket, kik ezt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház nem fogadja el. Most kérem azon képviselő urakat, kik e czimen a pénzügyi bizottság véleménye szerint 50.000 frtot kívánnak megszavazni, felállani. (Megtörténik) A ház a gazdaság különböző ágainak emelése czimen 50.000 frtot megszavaz.