Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-41
236 41. országos ülés deczem'oer 1. 1875. szabad, mert Francziaország tőlünk gabonát esak azon években visz el, mikor valóságos rósz termése van; de ha csak középszerű termése van is: egyetlen szemet sem visz ki. Nekünk tehát arra számítani, hogy Magyarországban jó termés legyen, mikor Francziaországban rósz van: egyátalában nem lehet. De különben is mi volna ennek következése ? Az, hogy egy kis pénzt kapnánk, azzal egy kis ideig segítenénk magunkon; de ha azt elköltöttük: ismét bejutnánk azon szegénységbe, melyben jelenleg vagyunk. Azt mondja Kautz Gyula t. képviselő ur, hogy Liebignek nincsen igaza, ha azt mondja, hogy a föld, ha mindig folytonosan csak merítenek belőle: elszegényedik. Azt mondja, hogy lehet talán igaza; de igen -kis mérvben. Már uraim! én azt hiszem, hogy a ki a chemiai íheoriákat csak felületesen is tanulmányozgatta. vagy olvasgatta, vagy csak hallott is felölök; igen természetesen azon vélekedésre kell jönni, hogy ha a földből azon részeket, melyek a gabna termelésére szükségesek, folytonosan csak kivesszük ; de azokat vissza nem tesszük: mindig kevesebb és kevesebb fog benne maradni. Kétségkívül kell tehát valaminek lenni ezen theoriában. még pedig sokkal többnek, mint azt Kautz Gyula t. képviselő ur képzeli. De ettől én még sem félnék, hogy Magyarország e miatt el fogna szegényedni. Ha Magyarországnak más tekintetben jóléte volna, azon veszteséget, mit igy szenved, mesterséges trágyákkal pótolni lehetne; hanem módot kellene nyújtani arra, hogy magának ezen mesterséges trágyákat megszerezze. De azon nyomasztó adók mellett, melyekkel most sujtatik, erre nézetein szerint képtelen. Azután a kereskedelmi mérlegről beszól Kautz Gyula képviselő ur és azt mondja, hogy a passiv mérleg még nem bizonyítja a hanyatlást, nem bizonyítja: mert hisz Angolországban is több évig volt passiv mérleg épen akkor, mikor Angliában az ipar- és kereskedés legvirágzóbb volt. Mindezekre nézve megtette már észrevételeit Helfy Ignácz t. képviselő társam is, azért szükségtelen, hogy arra továbbra is reflectáljak. 0 azt mondja, hogy még az sincsen statistikailag bebizonyítva, hogy Magyarországnak passiv kereskedelmi mérlege van. Én megengedem, hogy bebizonyítva nincsen. Ennek oka ismét csak az, hogy kimerítő statistikánk nincsen, mert ha kimerítő statistikánk volna: ez kétségkívül bebizonyítaná, hogy Magyarországnak kereskedelmi mórlege passiv. A második kérdést is felteszi magának Kautz Gyula képviselő ur; és azt mondja, lehet-e ipart teremteni védvám mellett, azután a felelet erre az, hogy a tudomány abc-je az, hogy ha minden kellék hiányzik : a védvám maga nem képes megteremteni. Én ezt kétségbe nem vonom. Nem vonom, ha minden szükséges kellék hiányzik; megengedem, hogy ez akkor nem lehetséges ; de nálunk hiányzik minden egyébb kellék, nálunk hiányzik az iparos versenyképessége, másodszor hiányzik a szükséges tőke. Ha tehát mi az iparosnak tőkét vagyunk képesek teremteni, másrészt pedig megvédjük a túlságos verseny ellen: a többi kellók nálunk megvan. Tehát lehetséges nálunk is az iparnak fejlődése. ' Azonban t. ház! Kautz Gyula képviselő ur hivatkozik több országra, a melyek felvirágoztak nem védvámok mellett, hanem azok nélkül: például Svajcz, Hollandia. — Svajcz és Holland viszonyai egészen mások. Svajcz egy igen kis ország, melynek sajátságos viszonyai olyanok, hogy az igen sok oly czikkből huz jövedelmet, melyekből más országok nem igen húzhatnak. Hollandia, egyike a legkisebb országoknak, ós nagyobb kereskedést űzött az egész világgal, mint Európa bármely országa, és ezen kereskedése hozta be és gyűjtötte össze Hollandia kikötőiben a nagy kincseket, melyek természetesen oda csalták az iparosokat. Tehát hogy ily körülmények között virágozhatott s virágozhat ország: azt megengedem; de nagy országokban, melyek bizonyos kiterjedéssel birnak, s melyek nem bírnak ezen sajátságosan kedvező viszonyokkal: védvám nélkül az ipar sehol nem fejlődhetik. Ugyan, ha én feltenném a kérdést Kautz képviselő urnák: tud-e nekem országot mondani, a hol absolut szabad kereskedés mellett az ipar kifejlődött volna. Hol vannak ezek az országok? A midőn szabad kereskedésről beszélünk: hol van az a szabad kereskedés absolute véve, melyik államban ? Angolországban nincsen, a honnan ezen eszme legelőször kiszivárgott, a honnan leginkább nyert lendületet ezen szabad kereskedelmi mozgalom. Ott nincsen absolut szabad kereskedés ; ott vannak vámok, még pedig oly vámok, hogy az összes kereskedelmi forgalomra körülbelül 4%-nyi vámot vetnek egyre-másra. Igen sok czikk van, mely egészen vámmentes, különösen azok, melyek Angolországnak iparához szükségesek. A luxus czikkek legnagyobb része megvan adóztatva. Egy része meg van adóztatva azért, hogy megvédje az ottani ipart; más része ipedig azért, hogy az állampolgárok legnagyobb megterheltetóse nélkül az országnak jövedelmet adjon; ilyen például a szeszes italok, a bor, dohány megadóztatása, ezek Angolországban igen nagy jövedelmet adnak. És ezen jövedelmet csak azok érzik, kik azt a költséget meg akarják tenni és arra képesek is. De a szegényebb néposztályok, nem szenvednek alatta, mert nincsenek kényszerítve rá, hogy ezen költségeket megtegyék. Francziaországban nincsen absolut szabadkereskedés. Francziaországban is körülbelül 4°J 0 vám van átlag kivetve
