Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-40

196 40. országos ülés november SO. 1875 kitani a Vágh balpartján, a mely teljesen szervezve van, s mert működése milliókba fog kerülni, ugy tudom hogy őzen teljesen szervezett társulat, gróf Károlyi (Alajos a berlini nagy követ közvetítése mellett a szükséges törlesztési tőkét meg fogja kapni; midőn az állam maga részéről nem teszi meg azt, ami ismét az ő hivatásához tartozik, s ez által magának az érdekeltségnek teljes lehetetlenné teszi azt, hogy működését még csak meg is kezdje: vajon fog-e ezáltal az adóképesség növesztetni, avagy nem-e inkább apasztatni ? épen akkor midőn a katasztrális munkálatok folyamatban vannak. — ós nem fog-e a külföld előtt is hátrányára lenni a mi államunknak, midőn látja, hogy ezen kiválólag agrioultur állam, több százezer holdra menő, legnagyobb részben igen jó minőségű földeknek az árvíztől való megmentése érdekében semmit sem tesz. De kérdem továbbá t ház, azon hat megye, mely a Yágh szabályozásnál érdekelve van, úgymint Nyitra, Trencsén, Liptó, Pozsony, Komárom és Bars megyék, a mennyiben az utóbbi a Zsitva folyó által, mely a Vágh folyóval összeköttetésben van, szintén érdekelve van: nem igényelheti ezen hat megye adója alapján azt, hogy az ő érdekük is tekintetbe jöjjön? Nem tarthat e méltán igényt Nyitra megye, melynek egyik kevésszámú magyar ajkú helysége, üévszerint Tornócz alantabb feküdvén az ártérnél, közvetlenül a gyenge védtöltés tövében, az árviz által lakóival teljesen elseperhető lenne a létezők sorából? Nem kivánhatja-e Nyitra vármegye, hogy a Vágh szabályozási munkálatok el ne öntessenek? Engem, megvallom az is indított arra, hogy az adó-emelésbe bele nyugodjam, hogy szemünkre ne vettessék az: ime megkívánják az államsegélyt: de nem adják meg a lehetőséget. De midőn az adót emelni fogják: nem kivánhatja-e meg azon vidék, mely annyi millióval járult a vasutak építéséhez és más irányban, gyakran tévesztett munkálatok létesítéséhez, s ebből az országra háramló terhek viseléséhez, — hogy az ő érdeke szem elől ne tévesztessék ? Végre bátor vagyok t. minister úrhoz azon kérdést intézni, hogy mire való volna tehát az a költséges királyi mérnöki apparátus, mely ott székéi a Vág folyó mentében s mely folyvást méreget és tervezget, hogy egy két év múlva az ő móregetéseí és tervezgetései — a mi tényleg így van — tökéletesen halomra döntessenek a Vág folyó által, hogy ismét csak újból méregessen és tervezgessen, hogy ismét legyen a folyónak mit halomra dönteni. (Derültség.) Ezeknél fogva t. ház, bátor vagyok arra fel-, kérni a t. házat, kegyeskedjék 187b-ra az előbbi időkhöz képest 100,000 forintot megszavazni a Vág. Nyitra és Zsitva folyóknak szabályozására, mert az a néhány ezer forint, melv hátra van, olv csekély, hogy azzal valamit kezdeni sem lehet; a 100,000 írt pedig a ozélhoz aránylag oly jelentéktelen összeg, hogy az nemcsak az árvizektől megmentendő területek emelkedő adója által dúsan fog visszaszivárogni az államkincstárba; hanem az államkincstár meg fog menekülni attól a tehertől is, mely onnan származik, hogy az árvizek által okozott károkból kifolyó adó-elengedés nehezedik az ő vállára Bátor vagyok tehát t. ház, ugy az állam anyagi, valamint szellemi érdekei szempontjából ajánlani ezen módosításom kegyes elfogadását, melyet ezennel van szerencsém benyújtani. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa a módositványt.) „A vizi-utak fentartása és építkezésére vonatkozó 5. czimbe felveendő: A Vág, Nyitra és Zsitva folyó szabálvozására költségek fejében 100,000 frt." Pongrácz Lajos: T. ház! Miután már előttem szólott t. képviselő-társam a tárgyat kellően kimerítette, nincs szándékom a t. ház figyelmét bővebben igénybe venni; hanem azokra, amikről ő netán meg nem emlékezett volna, bátorkodom ezt felszólalásommal tenni. Én eleve csak annyit mondok t. ház, hogy ha a folyó nevének „Vagus" értelmét elemezni méltóztatik: már abból kitűnik, hogy midőn a rómaiak csavargó és kóborló víznek mondták azt, méltán tették ezt: mert partjait és mederét elhagyva jobbra-balra csavarodva rontbont mindent, amit a cultura s ipar felállit. Ezt fel is ismerte az ország, mivel, ha méltóztatik a múlt költségvetéseket figyelembe venni: nagyobb mérvben adakozott ez előmunkálatok folytatásához. Ezen előmunkálatok — hivatkozom a t. minister úrra — léteznek is nagyban, sőt ha méltányolta azon adatokat, melyek ott összpontosulnak: kitanulta belőlök okvetlenül, hogy Trencsén megyét — nem képviselek külön érdeket, hanem országos szempontból az öszérdeket, — és annak vidékét oltalmazni kell azon veszélytől, mely minden nap és minden pillanatban fenyegeti. Trencsén megye 18 mértföldnyi területét szegi ketté a Vág vize, többé-kevésbbó 5—6000 hold a körülményekhez képest a culturára legalkalmasabb talaj, minden nap veszélyeztetik. Ha zápor vagy nagyobb eső van: a kopár hegyekről a viz összefolyik s ennek következtében közös erő s közös . segítség szükséges, hogy ezen vidék a veszélytől megmentessék. Igaz ugyan, hogy azon vidék lakói is át vannak hatva azon eszmétől, melyet a franczia közmondás igy fejez ki: „Aide toi et Dieu t'aidera" ami helyes; csakhogy ennek practikus kivitele sok nehézségbe ütközik. Mert méltóztassanak fölvenni : 1—2—3 ölnyi kiszegelő talaj a Vág medrében nem fogja maga-magát megoltalmazni. Miért ? Mert az a költség bele kerül egy pár 1000 frtba és ez a föld nem fogja azt kárpótolni. A nagy