Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-33
12 38. országos ülés noYember 22. 187&. helyesnek találván, azt elfogadom. (Helyeslés a középen.) Csanády Sándor: Móricz Pál képviselő ur, méltányossági szempontból aranyban kívánja megfizetni azon kamatokat, melyek mint az elébb felolvasott szerződésből kitetszik, aranj^ban megígérve nincsenek. Én mint népképviselő átalában nem tartom magamat hivatottnak arra, hogy a nép, az adózó nép rovására a fizetéseket feljebb emeljem. Én ugy vagyok meggyőződve, miszerint épen ugy mint a nemzetet, a kormányt is, a fennálló törvények kötelezik. A kölcsönökre vonatkozó törvényeinkben határozottan ki van mondva, hogy legalább a kölcsönök nagyobb részénél a fizetések ezüstben történnek. Ezüstben történtek a fizetések ez ideig is. Minthogy én a létező törvények ellen mindaddig, míg azok törvényes utón megváltoztatni nem fognak, előállni kötelezve nem érzem magamat : az 1.345,000 frt megszavazása ellen nyilatkozom és pártolom Simonyi János képviselő társam határozati javaslatát, (Helyeslés a baloldalon.') Molnár György: Méltóztassanak megengedni, hogy néhány szóval én is hozzájárulhassak ezen mindenesetre nagy komolyságot érdemlő kérdéshez. Legelőször is azon véleményben vagyok, hogy igenis nagyon komolyan kell ezen kérdéshez szólani, azon higgadsággal, hogy Magyarország, a magyar nemzet beváltsa azon kötelezettségét, melyet a kötött szerződésekben magára vállal. Másodszor, hogy holmi nem egészen komoly beszélgetések által Magyarország bitelét ne veszélyeztessük, szemben épen azon nagy pénzügyi operatiókkal, melyeknek elébe nézünk. Csodálkozom, hogy épen azon t. képviselő urak beszélnek e kérdéshez ellenkező véleményben, kik a külföldön nagyon sokat utaztak. Ok magok elismerik, hogy például Londonban joga van követelni minden hitelezőnek, hogy neki Jivre sterlingben fizessenek Csak egyszerűen azt kérdem Simonyi Ernő képviselő uvtól ... Simonyi Ernő: (közbe szól-) Ha ugy van kötelezve, Molnár György: Ped ig- ugy van kötelezve. Először kötelezve is ugy van, másodszor az ezüst érték livre sterling által szabályoztatik és harmadszor a gyakorlat mindég azt mutatta, hogy Londonban mindég font sterlingben fizetnek. Ha már most azon nagy pénzügyi operatio folytán, melyet Németország eszközölt, Németországban az ezüst valuta helyett az arany jött létre, és ez által most # drágábbá lett az arany, mint az ezüst, ha ezen operatio folytán Németországban is arany valutában kell fizetni: ugyan miként lehet a dolgon változtatni ? Megengedem, hogy nem vagyunk kötelezve Németországban arany valutában fizetni; megengedem, hogy a mely couponokat Bécsben vagy Pesten kell beváltani, ezüstben kell beváltani. De hiszen önök mint gyakorlati emberek tudják, hogy akkor _ valamennyi coupon Londonba vándorolna. Önök magok, ha couponokat váltanak be: Londonban tennék ezt; mert az oda- és vissza-küldés legfeljebb Va7o-be kerülne. Magyarország pénztárára nézve tehát a dolognak gyakorlati haszna nem volna, hanem volna azon hatása, hogy Európa piaczán a bizalmat irányunkban nevezetesen megingatná. Ezek azon okok, melyek engem arra birnak, hogy azokhoz a miket a pénzügyminister ur a pénzügyi bizottságban előadott: hozzájáruljak s ennélfogva véleményem az, hogy a költségvetés komolyságágának és Magyarország hitelének szempontjából az előirányzatot elfogadjam. (Helyeslés a középen.) Elnök: T. ház! A pénzügyi bizottság az arany agiót nem minden államadósságra mondta ki, hanem egyenkint^ csak bizonyos nemeire az államadósságoknak. Átalános javaslatot nem tesz az arany agió elfogadása ügyében. A határozati javaslat, a melyet ifj. Simonyi János képviselő nyújtott be, egy előleges kérdést tartalmaz, azt t. i. hogy az egész előirányzatnak az államadósságokra vonatkozó része utasitassék vissza a pénzügyi bizottsághoz, hogy az által újból tárgy altassák. Nem lévén ennek ellenében a pénzügyi bizottság részéről oly javaslat, melyet a házszabályok szerint mint első kérdést szavazásra kellene kitűzni: azt hiszem, hogy a szavazásra azt a kérdést kell feltenni, hogy a ház méltóztatik-e ifj. Simonyi János határvzati javaslatát elfogadni: igen vagy nem? Madarász József: Én abban a véleményben vagyok, mely szerint a házszabályok 151. §• a azt mond ja, hogy ily esetben nem is tétethetik fel más kérdés, minthogy a bizottsághoz visszautasittassék-e vagy nem az egész fejezet. Elnök: Méltóztatik a t. ház e kérdésben megnyugodni? (Elfogadjuk!) akkor előbb fel fog olvastatni a határozati javaslat. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa ifj. Simonyi János határozati javaslatát.) Elnök: Kik e határozati javaslatot elfogadják, azokat kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) k ház e határozati javaslatot nem fogadja el. A mi a költségvetésnek felolvasott pontját t. i. az államadóssági járulékot illeti, eunek fejében a pénzügyi bizottság 29.061,478 forintot kivan megszavaztatni. Itt az agio nem fordul elő. Azt gondolom, kimondhatom a határozatot, hogy az államadósságok járuléka fejében 29.361,478 frt ; az évi törlesztési járulék fejében 1.153,750 frt ; a czim egész összegekép 30.öl5,228 forint megszavaztatott.
